A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország a Kúrián is győzött a magyar állammal szemben. A jogerős ítélet értelmében a biogazdaságnak nem kell megfizetnie a tőle elvett földek őrzésének költségét.
Hat évig zajlott a pereskedés a felek között, az eljárást még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA).
A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 1998 és 2013 között bérelt földterületet az NFA-tól, de a hivatal a szerződés lejártával új bérlőket választott ki. A gazdaság erre reagálva pereket indított, az általuk tizenöt éven át bérelt földön ugyanis mintegy négyszáz hektárnyi bionövényt termeltek, azonban az új bérlők 2014-ben birtokbavétel címén megsemmisítették az akkor nagyjából 117 millió forintot érő növényeket.
A kishantosiak és a Greenpeace aktivistái a helyszínen tüntetettek az „értelmetlen, barbár pusztítás” ellen, amelyre szerintük az állam utasította az új bérlőket. A békés demonstrációra hivatkozva az NFK privát, őrző-védő szolgálatot bérelt fel.
Abszurd per
A bíróság előtt a Nemzeti Földügyi Központ azzal érvelt, hogy a tiltakozás miatt kára keletkezett, ezért meg akart fizettetni az alperesekkel körülbelül 14 millió forintot a biztonsági szolgálat költségei és egyéb állítólagos elmaradt díjak, illetve a késedelmi kamatok után.
A keresetet első, majd másodfokon is elutasították, de az állam felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Utóbbi testület most megerősítette a korábbi ítéleteket.
„Hat évig zajló abszurd per zárult ma le a Kúrián, amelyben a magyar állam próbálta az utolsó csepp vért is kisajtolni a 2013-ban kivégzett kishantosi gazdaságból” – írta közleményében a Greenpeace.
„Aki már volt áldozata igazságtalanságnak és hamis vádaknak, az tudja, milyen érzés hosszú éveket elvesztegetni végtelen bírósági perekben. Ebben a perben ugyan most győzött az igazság, ezeket az éveket már senki nem adja vissza nekünk (…) Hitünk szerint mindazt, amit tettünk, Kishantos igazságáért tettük, és igazunkat most már a legmagasabb szintű magyar bíróság is kimondta” – nyilatkozott Rodics Katalin, a szervezet agrárkampány-felelőse.
„Kishantos értelmetlen elpusztítása azonban még sokáig az állami természetpusztítás jelképe marad, és csak bízhatunk abban, hogy egyszer megtörténik a csoda, és Kishantos visszakapja a földjeit” – tette hozzá.