Forrás: Maszol.ro/Szekelyhon.ro/Kitekintő | 2014.11.16.

"Gratuláltam Klaus Johannisnak, a népnek mindig igaza van. Remélem, hogy azok is megértik ezt, akik az utcákon tüntetnek ellenem" – jelentette ki vasárnap este Victor Ponta. A miniszterelnök elismerte vereségét az államfőválasztáson.

Valamivel később Victor Ponta az Antena3 hírtelevízióban azt nyilatkozta: nem áll szándékában lemondani a kormányfői tisztségéről, továbbra is végzi a kötelességét miniszterelnökként. Arra a kérdésre, hogy miért olyan biztos a vereségében, a Szociáldemokrata Párt (PSD) párhuzamos szavazatszámlálási eredményére hivatkozott. "Kollégáim azt mondták, hogy minden eldőlt" – magyarázta.

A vasárnap este közzétett exit pollokból nem derült ki egyértelműen, hogy Ponta vagy Johannis győzött a választáson. A felmérések egyöntetűen szoros, de eltérő kimenetelű eredményeket jeleztek előre. Liviu Dragnea, a PSD főtitkára azonban elmondta: pártja párhuzamos, nem hivatalos szavazatszámlálása szerint 95 százalékos feldolgozottságnál Johannis a voksok mintegy 53 százalékát kapta, Ponta 47 százalékot gyűjtött.

Kattintson és nézegessen képeket a román fővárosról!

Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje Facebook-bejegyzésben adta hírül támogatóinak hétfőn éjszaka, hogy győzött aromániai elnökválasztáson. "Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!" - írta a közösségi portálon az ellenzéki jelölt, röviddel azt követően, hogy ellenfele, Ponta nyilvánosan elismerte vereségét. Johannis este kilátogatott a győzelmét ünneplő bukaresti tüntetők közé is.

Közben a Mediafax hírügynökség közölte: csaknem félmillió román állampolgár voksolt külföldön a romániai urnazárás időpontjáig, de a voksolás a Romániától nyugatabbra fekvő területeken helyi idő szerint 21 óráig folytatódik. Az első fordulóban 160 ezer román állampolgár szavazott külföldön: több mint 80 százalékuk jobboldali jelöltekre adta voksát.

Részvétel számokban

Az első fordulónál lényegesen magasabb részvétellel zajlott a romániai elnökválasztás második fordulója: a külföldi szavazóköröknél és számos belföldi szavazóhelyiségnél sorok alakultak ki. Hargita és Kovászna megyében, bár magasabb volt a szavazási kedv, mint az első fordulóban, az országos átlaghoz képest jóval kevesebben keresték fel a szavazóköröket.

Délután 13 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 27,22 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 14.30-kor közölt adatai szerint. Öt évvel ezelőtt 13 órakor 24,01 százalékos volt a részvétel az államfőválasztás második fordulójában, a két héttel ezelőtti első fordulóban pedig 20,78.

A magyar többségű térségek továbbra is sereghajtók: a legalacsonyabb részvételt Hargita (18,43 százalék) és Kovászna (19,01 százalék) megyében jegyezték fel, míg a déli megyékben a jogosultak több mint 30 százaléka már leadta szavazatát.

Kattintson és jöjjön velünk egy erdélyi körutazásra!

Délután 16 óráig a voksolásra jogosult 18,3 millió állampolgár 44,5 százaléka járult az urnákhoz a Központi Választási Iroda (BEC) 17.30-kor közölt adatai szerint. A magyar többségű térségek  sereghajtók voltak: a legalacsonyabb részvételt Hargita (30,74 százalék) és Kovászna (32,37 százalék) megyében jegyezték fel. Maros megyében 38,35% ment el ekkor szavazni, ami a negyedik leggyengébb részvételi arány. A déli megyék jártak az élen a részvételben, Ilfovban 53,52%-os volt már az arány, Oltban, Vâlceában, Teleormanban, Argeșben is megközelítette az 50 százalékot.

Este 19 órakor országos szinten a választási részvétel 58,66 százalékra emelkedett. Hargita és Kovászna megye továbbra is a sor végén kullogott, 44,21 illetve 46,43 százalékkal, Maros megye viszont már kikerült a sereghajtó ötösből, 54,28 százalékra ugrott az itteni részvételi arány. Az élen is megváltozott a sorrend és az összetétel, a legjobban teljesítő, eddig déli megyék által kisajított ötösben megjelent Kolozs és Szeben megye 64,66 illetve 63,09 százalékkal a harmadik és a negyedik helyen, Ilfov megye 73,66 százaléka azonban magasan vezeti a mezőnyt, Olt megye 64,82 százaléka a második, Giurgiu 63,01 százaléka az ötödik helyre elég.

Urnazáráskor, este 21 órakor a részvételi arány országosan 62,04 százalékban állapodott meg, ez az adat még nem tartalmazza a külföldi választási körök adatait. Hargita és Kovászna megyében maradt a legalacsonyabb a részvétel, 47,82 illetve 49,87 százalékig emelkedett, Maros megyében a választópolgárok 58,06 százaléka kereste fel a szavazóköröket.

Arányaiban a legtöbben Ilfov megyében mentek el szavazni, 80,17 százalékos részvételt regisztráltak, a második helyre azonban már Kolozs megye kapaszkodott fel 69,56 százalékkal, Olt megyében 67,57, Gurgiuban 67,16, Szebenben 66,61 százaléknyian szavaztak.

Megosztott magyar politikusok

Míg az RMDSZ elöljárói bevallásuk szerint a folytonosság jegyében, a kormányban való részvétel érdekében szavaztak, a szövetség ellenzékének vezéregyéniségei az erdélyi érdekeket szem előtt tartva, a román politika megújulása érdekében voksoltak tegnap, az államfőválasztás második fordulójában.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap Nagyváradon leszögezte, az erdélyi magyarságnak egységesen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mögé kell felsorakoznia, ennek érdekében pedig az erdélyi érdekeket támogatta voksával. Tőkés szerint „nem az RMDSZ kétkulacsossága és hintapolitikája a követendő példa, hanem a polgári pártok és az értelmiség egyértelmű kiállása Erdély mellett”. „E kiállás összhangban van a keresztény-liberális koalíció támogatásával, a demokratikus román erők választási győzelme ugyanis az 1989-ben megkezdett rendszerváltozás fontos állomása lenne. Nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokrata értékrend mellett jórészt elkötelezett erdélyi magyarságnak és politikai képviseletének egy néppárti államfőjelöltet kell támogatnia, nem pedig a nacionálkommunista múlthoz ezer szállal kötődő Victor Pontát” – fogalmazott újságírói kérdésre Tőkés.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a jólét és a tisztelet érdekében egy erős Romániára szavazott, ahol minden közösség megvalósíthatja álmait, célkitűzéseit. „Bízom abban, hogy az ország gazdasági növekedése nem torpan meg és az országnak olyan államfője lesz, aki a társadalom legfontosabb problémáit szem előtt tartja.

Tömegek a külképviseletekenél

Több kilométeres sorok alakultak ki, emiatt teljes káosz és nagyfokú elégedetlenség jellemezte a romániai államfőválasztás második fordulóját a külföldön kialakított szavazókörzetekben.

A diaszpórában élő honfitársai előtt tornyosuló nehézségek láttán Traian Băsescu államfő vasárnap este felszólította a kormányt, üljön össze sürgősségi eljárásban, és bocsásson ki rendeletet a szavazási folyamat éjfélig történő meghosszabbításáról.

Bár a két héttel ezelőtti első forduló idején a nyugat-európai, valamint tengeren túli nagyvárosokban tapasztalt tumultus intő jelként szolgált a bukaresti hatóságok számára, a külügyminisztérium mégsem növelte a többnyire nagykövetségeken és konzulátusokon működő 295 szavazókörzet számát.