Ebben a hangulatban szervezett konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia és az OBT, hátha elindul valamiféle párbeszéd. A szerdai rendezvényen felszólalt

• Vadász Viktor fővárosi törvényszéki bíró, az OBT volt tagja,
• Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE ÁJK) és
• Bencze Mátyás tudományos munkatárs (MTA TK JTI), egyetemi tanár, dékánhelyettes (DE ÁJK)

A szembenállás a bírósági igazgatásban már odáig fajult, hogy az év elején azt írtuk, nyíltan háborúzik Handó Tünde, a bírói hivatal elnöke és az ellenőrzésére hivatott, frissen megválasztott Országos Bírói Testület. Aztán április közepén többen lemondtak az OBT-ben, rá egy hónapra pedig a tanács belengette Handó kirúgását. (Korábban arra is volt példa, hogy Handót beperelte egy bíró, mert szerinte a bírósági vezetők kinevezésekor az OBH elnöke visszaél hatalmával.)

Az Országos Bírói Tanács felhívja az OBH elnökét, hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek, tegye meg a szükséges előterjesztéseket, érdemben válaszolja meg az OBT felhívásait, és a felügyeleti tevékenység gyakorlásához szükséges tájékoztatásokat adja meg. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az OBT megfontolja a Bszi. 74. § szerinti eljárás kezdeményezését

– áll az OBT egyik korábbi üléséről készült összefoglalóban. Eszerint a tanács gondolkodik Handó menesztésében is.

Ebben a feszült helyzetben rendezett konferenciát az MTA és az OBT, ahová meghívták Handó Tündét is és az igazságügyi tárca vezetőjét, Trócsányi László minisztert is, de mindketten levélben jelezték, nem tudnak részt venni – azonban mind az IM-ből, mind az OBH-tól ültek a közönség soraiban. Az esemény vitaindítója Vadász Krízis a bírósági igazgatásban? című írása volt, amiben a bíró többek között leírja:

Az elmúlt hat évben a mindennapi gyakorlatban is megtapasztalhattuk, hogy a bírósági működésnek nincs olyan szegmense, amelyre az OBH elnökének közvetve vagy közvetlenül ne lenne döntő befolyása, beleszólása.

Ráadásul a 2012-ben bevezetett új modellben az OBH elnökének kinevezése a bírósági szervezeten kívül dől el, "személye szükségképpen egy politikai konszenzus vagy – megfelelő kormánytöbbség megléte esetén – pártakarat eredménye", teszi hozzá.

Krízis van

A konferencián a három előadó olyan kérdésekre kereste a választ többek között, mint hogy van-e olyan bírósági igazgatási modell, amit ideálisnak tartanának, hogyan lehetne elkülöníteni a szakmai és az igazgatási kérdéseket, hogyan fonódik össze és hat egymásra az alrendszeren belül az eredményesség, a függetlenség, az elszámoltathatóság és az átláthatóság, valamint mi lehet a megoldás.

Vadász előadásában arról beszélt a fent említett fogalmak kapcsán, kiemelve a függetlenséget, hogy ott meg kell különböztetni szervezeti és egyéni függetlenséget. Véleménye szerint ha megváltoztatják a szervezeti kereteket, akkor a bírák nem kezdenek el egyik napról a másikra máshogy ítélkezni, de előfordulhat, hogy elkezdenek igazodni valamihez, mert jutalmat remélnek attól, aki a szabályokat megváltoztatta. Majd elkezdenek félni a büntetésektől, jön a fluktuáció, a pályaelhagyás, és ha az új kinevezések nem szakmai alapon történnek, a szervezeti hiányosságok egy idő után kihatnak a személyi függetlenségre is.

A volt OBT-tag azt mondta, krízishelyzet van, aminek az alapja az, hogy Handó illegitimnek nevezte a tanácsot, holott épp az OBT az, amelyiknek felügyelni kellene Handóékat.

Tényleges hatalmi féket kell hogy jelentsen az OBT a központi igazgatással szemben.

Veszélyben az igazságszolgáltatás

Fleck azzal kezdte, komoly történelmi helyzet a mostani, ugyanis ritkák azok a szituációk, amikor egy bíró a saját helyzetét védendő nyilvánosan megszólal, ma pedig

bátorságnak számít a jogállami elvek melletti kiállás.

Szerinte is krízis van, ami nem tartható fenn hosszabb távon, a szembenállás az igazságszolgáltatás egészét veszélyezteti. Azonban úgy látja, a fennálló helyzetről nyilvánosan kell beszélni és ki kell mondani, hogy az OBT a bírói kar legitim képviselője, a hivatal mindössze – ahogy a nevében is benne van – hivatali, adminisztratív szerepet tölt be, vagyis kellene betöltenie. "Ahol ez nem történik meg, ott sérül a bírói függetlenség, rossz igazgatás mellett pedig nincs jó bírói hatalom."

Fleck reagált arra a közkeletű toposzra is, hogy sokak szerint túl nagyra nőtt a bírói hatalom, parlamenti eszközökkel kell visszanyomni, de ez szerinte tévedés, a demokratikus döntéshozási rendszerrel vannak komoly problémák, ezért nőtt a bírói hatalom szerepe. A probléma megoldását ő abban látja, ha erős bírói önkormányzati testületek jönnek létre. A jelen modell ugyanis nem ilyen, abban a kétharmad választja az OBH elnökét, akinek a hatalma lényegében nem korlátozható, az OBT-nek ugyanis nincs lényegi hatásköre a bírói hatalommal kapcsolatban. Fleck szerint az ideális modell hatalommegosztásra épül, igazságszolgáltatási és törvényhozó hatalom között.

Ha a törvényalkotó ma jót akar tenni, olyan szabályozást hoz létre, amely együttműködésre kényszerít.

Hozzátette, az OBT élére szerinte karizmatikus vezetőt kell állítani, aki arcot ad a szervezetnek és saját apparátussal dolgozhat, de "Magyarországon soha nem sikerült még jó igazgatási modellt létrehozni". Ugyanakkor – mondta – most olyan helyzet van, amikor törvényt kell alkotni, hogy megoldódjanak a működési nehézségek, "de semmi sem mutat abba az irányba, hogy jó szabályokat fognak hozni. Bárcsak ne lenne igazam." Kertelés nélkül kijelentette, alkotmányos krízis van, nem csak az OBH–OBT-szembenállás miatt.

Piros zászló

Bencze is arról beszélt, kulcskérdés a bírói függetlenség. Kiemelte, a bírók csak ott mernek bátran, mindentől és mindenkitől szabadon ítélkezni, ahol működik a politikai váltógazdaság, van esély kormányváltásra. Ahol erre semmi esély, ott a bírók idomulnak. Bencze még nem beszélt alkotmányos krízisről, de ha a tanács nem kap jogokat és különféle okok miatt elmaradnak a bírói kinevezések, eljöhet a krízis.

Vadász volt OBT-tagként azonban lehűtötte a kedélyeket, számukra jogszabály határozza meg, meddig mehetnek el, mit tehetnek meg. "De van az a pont, amikor egyértelmű jelzést kell adni, piros zászlót kell lobogtatni." Itt hívta fel Fleck a figyelmet arra, hogy ellenséges hatalomnak könnyű bedarálni a bírói hatalmat, de vannak sikeres példák arra, amikor a bírói kar egységesen fellépve eredményes tud lenni, Lengyelországot említette.

Szóba került a felállítandó közigazgatási bíróság is, Vadász erről azt mondta, megalapozott jogászi véleményt csak a teljes normaszöveg ismeretében tud adni. Fleck előadását azzal zárta, ha a parlament, a törvényhozás veszi át a bíróságok és az igazságszolgáltatás szerepét, az végzetes lehet.

Azt mondani, hogy nekünk van egy parlamenti többségünk, ezért mindenki alacsonyabb legitimációs szintről indul, köztük a bírói vezetők is, ez a diktatúrák kialakulásának biztos útja.