• Május 6-án közleményben jelentette be a közszolgálati médiumokat tömörítő Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., hogy nyugdíjazását kérte Dobos Menyhért vezérigazgató.
• Dobos volt az első vezetője a Duna TV, a Magyar Rádió, az MTV és az MTI összeolvasztásaként létrejött állami médiaszolgáltatónak.
• A közszolgálatiság demokratikus történetében senkinek a kezében nem összpontosult akkora hatalom, mint amit Dobos az elmúlt hét évben gyakorolhatott.
• Dobost élt is ezzel a hatalommal - és maradéktalanul a Fidesz szolgálatába állította a közmédiát.

A közmédiumok pártatlanságának kérdése 1990 óta minden ciklusban a politikai viták frontvonalában volt - néhány éve a 444-en egy egész riportfilmben igyekeztünk feltárni a közszolgálatiság történetének dilemmáit -, és az erről szóló vita az évek előrehaladtával egyre csak élesebbé vált, majd végleg elharapódzott, miután a Fidesz 2002-ben elveszítette a választásokat; a vereség fő okaként Orbán Viktor pedig a piaci és állami médiumokat egyaránt jellemző „baloldali médiatúlsúlyt” jelölte meg.

Abban az évben Orbán - jóllehet a Magyar Rádiót még évekig az általa támogatott Kondor Katalin vezérigazgató vezette - kis híján népszavazást kezdeményezett, hogy az ellenzék kapjon önálló közszolgálati csatornákat. 2006 ősze után a fideszes politikusok pedig nem csak a parlamentből vonultak ki, de bojkottálni kezdték a Nap TV adásait is. Pedig őket legalább hívták még.

2010-es kétharmados győzelmét követően a Fidesz első dolga volt az új médiatörvény elfogadása, ami egy új konvergens hatóság felállításával párhuzamosan teljesen átalakította a közszolgálati médiumok felügyeletének rendszerét, és a Közszolgálati Kuratóriumon keresztül biztosította a kormánypártok megingathatatlan befolyását az állami médiumok felett.

Ez a totális dominancia tartalmi és személyzeti kérdésekben egyaránt azonnal lecsapódott: négy év alatt több ezer embert bocsátottak el a közmédiumok kötelékéből, köztük a médiaszabadság felszámolása ellen a rádióban egyperces némasággal tüntető Mong Attilát és Bogár Zsoltot; Daniel Cohn-Bendit-sajtótájékoztatójának meghamisítása és Lomnici Zoltán egykori főbíró Híradóból történt kiretusálása már 2011-ben jelezte, hogy új idők jönnek a köztévében.

Egy jobbos kéz a balos vezetésű közmédiában

Dobos Menyhért ekkor már több mint negyven éve volt a közszolgálati média kötelékében. 1950-ben született, a Landler Jenő Híradásipari Technikum Híradásipari technikus szakán szerzett diplomát, és még húszéves sem volt, amikor már videó- és hangtechnikusként állást kapott a Magyar Televízióban. A rendszerváltásig képmérnökként dolgozott, mielőtt elkezdett felfelé lépkedni a ranglétrán: előbb médiamenedzser lett, majd 1993-ban - az MDF-kormány idején - megválasztották az MTV Közalkalmazotti Tanács elnökévé. Később a jobboldali sajtóban - például a Fidesz környezetében alapított Heti Válaszban is - az MDF embereként emlegették, és 2000 után is helyzetben maradhatott: Mendreczky Károly akkori tévéelnök első titkára lett. És bár pártos embernek tartották már akkor, a kormányváltás után helyén maradhatott, sőt:

2003-ban, miközben a Fidesz szüntelenül a közszolgálati média elfogultsága miatt tiltakozott, Dobost az MTV közéleti igazgatójává nevezték ki. Az ő feladata lett többek között az egyházi, vallási, kisebbségi, közéleti, valamint a határon túli műsorok szerkesztése és felügyelete. Nem volt titok, hogy ő az ellenzék egyik embere a közmédiában; megtartása hasonló gesztus volt a jobboldal irányába, mint hogy képernyőn hagyták Siklósi Beatrix Éjjeli menedék című, meglehetősen radikális hangvételű véleményműsorát. Dobos használta befolyását, és mind egyre politikaibb szerepet vállalt a Fidesz szolgálatában.

2006 februárjában például írásban figyelmeztette Debreczeni Józsefet, a Lapozó című műsor szerkesztő-műsorvezetőjét, amiért a közíró negatív véleményének adott hangot Orbán Viktor évértékelőjével kapcsolatban. Debreczeni az eset után távozott a köztévétől, és a Népszavának azt nyilatkozta: Dobos fideszes irányába akarta billenteni a műsorát, és nyomást helyeztek rá, hogy legyen állandó vendég az adásban az ellenzéki kötődésű Giró-Szász András.

Mivel az akkori médiahatóságban, az Országos Rádió és Televízió Testületben arányosan foglaltak helyet a delegáltak, a kormányoldalnak állandóan engedményeket kellett tennie a Fidesznek. Ezek artikulálásban Dobosnak fontos végrehajtó szerep jutott, és ő a második Gyurcsány-ciklusban egyre látványosabban vállalta elköteleződését. Főszereplője volt például azoknak az összeférhetetlenségi vizsgálatoknak, amik 2007-től zajlottak a köztévében, közelebbről a Gyárfás Tamás által szerkesztett Nap-keltében - olyannyira, hogy a két baloldali nagyágyút, Aczél Endrét és Bánó Andrást is Dobos szedte te a köztévé képernyőjéről.

Aczélt arra hivatkozva nem engedte tovább dolgozni, mert a köztévé mellett a Klubrádión Aczélsodrony címmel történelmi témájú műsort vezetett, Bánót pedig Rudi Zoltán elnökkel karöltve azért tiltották le, mert a Kereszttűzben című műsor vezetőjeként túlfűtött hangulatban kérdezte a fideszes polgármester Tarlós Istvánt - és ezzel megítélése szerint etikai vétséget követett el.

Dobosnak ezek után az új Fidesz-éra közeledtével nem volt miért aggódnia: 2010 júniusában az M1 és M2 csatornák műsorigazgatójának nevezték ki, majd szolgáltatási vezérigazgató-helyettes, és tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettes lett. 2011 szeptemberében tették meg a Duna TV Zrt. vezérigazgatójának, de ekkor az egyes médiaszolgáltatók vezetőinek leginkább végrehajtói feladataik voltak. Az újabb kétharmad után viszont komolyabb feladatok vártak rá.

Az átalakulás kulcsfigurája

2015-ben tovább központosították a közszolgálat rendszerét: megszüntették az egyes közmédiumokat működtető nonprofit zrt.-ket; helyettük a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit lett a kizárólagos műsorgyártó. Formálisan a Duna rendelte meg a műsorokat a pénzügyi forrásokat delegáló Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA), de a szolgáltató-tartalomgyártó funkciók kezdettől fogva keveredtek a két óriásvállalat között.

Az átszervezés nyomán alakult át az M1 hírcsatornává, és több párhuzamos adón folytatódott a köztévé sugárzása. Ez az átalakulás időben egybeesett a menekültválság kirobbanásával, és a veszélyhelyzet eszkalálódásával a közmédia politikai súlya és jelentősége hirtelenjében sokszorosára nőtt. Szüksége volt a hatalomnak Dobos műsorgyártásban szerzett tapasztalataira, miután az MTVA-t 2015-ben Vaszily Miklós azzal vette át, hogy tartalmi kérdésekkel nem kíván foglalkozni.

Nehéz lenne szétszálazni, hogy a közszolgálat gyorsuló központosítása, Dobos vezetési stílusa vagy a Simicska Lajos ellen vívott háború során egyre agresszívabbá váló fideszes médiapolitika volt-e az oka, de 2015 után még látványosabb lett a politikai befolyásolás a köztelevízióban. A legmélyrehatóbb változások a közszolgálati kultúrán belül Dobos első három éve alatt, 2015 és 2018 között valósultak meg.

A migrációs hullámmal párhuzamosan mind képi-, mind szövegvilágában durvulni kezdtek a műsorok; állandó gyakorlat lett a hírmanipuláció. A röszkei mobilok ügyében tudatosan keltettek pánikot a nézők körében; évekkel korábbi egyiptomi videóval illusztrálták a 2016 szilveszterén történt kölni molesztálásokat, és megállás nélkül folyatták át a csatornán a kormány idegengyűlölő üzeneteit. A kampányban már konkrét rasszista propagandát folytatott az M1, ahol messze nem csak a bevándorlás ügyében dolgoztak a kormány kívánalma szerint: orosz propagandacsatornák anyagaiból dolgozták fel a szíriai polgárháborút, a kormány politikai ellenfeleinek nyilatkozatait pedig eltorzították. Ez a manipulatív gyakorlat idővel a szuggerálás szintjére emelkedett, az ellenzéki politikusokat pedig egész egyszerűen nem hívták be a stúdiókba. Akár éveken át.

Dobos tartalmi kérdésekben ritkán exponálta magát, de így is sikerült hamar címlapokra kerülnie - pedig azon kevés közmédia vezetők közé tartozott, akiről nem derült ki, hogy munkahelyén is folyamatos hang- és videómegfigyelés alatt állt. Az Szabó László Zsolt új-zélandi nagyköveti posztot kapott, miután elhagyta az MTVA vezérigazgatói székét - de hogy a szakmai kapcsolat ne szakadjon meg, következő télen Dobos és helyettese, Medveczky Balázs 4 millió forint közpénzen utaztak ki hozzá Wellingtonba, hogy személyesen érdeklődjék meg, mit szeretnének nézni a Duna TV-ben a helyi magyarok.

2017-től a politikai befolyás gyakorlását illetően egyre kevésbé maradtak kérdőjelek. Távozó riporterek, tiltólistára került vendégek, kirúgott munkatársak és kiszivárgó levelezések tanúskodtak arról, hogy a közmédia minden pillanatban a hatalmat szolgálja. Kiugró újságírók árulták el, hogy a Miniszterelnökségről mondták tollba az Orbánról készült riportok szövegrészeit, és kényszerítették őket, hogy betegséget terjesztő élősködőként állítsák be a bevándorlókat. Politikai megbízottak adták utasításba, hogy Gulyás Márton aktivistát és Juhász Péter ellenzéki politikust le kell járatni.

És eközben folyamatosan hangolódott össze az üzenetek becsatornázása a hatalom, a csatornák és az állami hírügynökség között. A Politicóban és a Népszavában szerkesztők mondták el, hogy egyes civil szervezetek közleményeit tilos közölni az MTI-nél, a Direkt36 pedig komplett levelezést mutatott be arról, hogy az állam hírügynökség tartralmait egyenesen Orbán Viktor titkára láttamozza.

Dobosra a személyzeti politikában számított a rendszer: a cenzúrát nem saját kezeivel valósította meg, de az ő felelőssége volt, hogy a fontos pozíciókat a politikailag megbízható káderek foglalják el. Egyik fontos embere Galambos István, az MTVA korábbi második embere volt, aki előbb az állami rádiókat, majd 2018 után az MTI-t is felügyelhette egy darabig, de ő tette pozícióba Kálomista Zsuzsannát is, aki a MTVA vagyongazdálkodási igazgatóságáról került át a Duna Médiaszolgáltatóhoz - 2017 előtt Kálomista Gábor felesége gondoskodhatott arról, hogy az MTVA Kálomista Gáborhoz köthető projekteket finanszírozzon. Megerősítő üzenetként értékelhette, amikor kitüntették munkája miatt: előbb Goldmark Péter Károly-díjat, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.

Arc a hazugságok előtt

Legnagyobb szolgálatát Dobos mégsem azzal tette, hogy megfelelő helyre tette a megfelelő embereket. Az egyre durvuló médiaháborúban egyedül ő vállalta a közmédia vezetői közül, hogy képviseli a Kunigunda útján zajló munka vezetését. Vaszily Miklós MTVA-karrierje során következetesen került a nyilvánosságot, és utódja - a hírhamisításáról ismertté vált - Papp Dániel sem állt sokáig kamera elé. Így

amikor arcot kellett adni a közmédiában zajló folyamatok mellé, Dobos vállalta magára a feladatot. 2018 április 8-án első nagyobb lélegzetvételű interjúját adta az M1-en a közszolgálati csatornák vezetőjeként, és az újabb kétharmados győzelemtől kisimulva kijelentette, hogy a kampányban különös figyelmet fordítottak a pontos és hiteles tájékoztatásra, a kiegyensúlyozottságra, és az egyes pártok bemutatására. Az igazgató annak tudatában beszélt erről, hogy a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is kimondta: a közmédia jogot sértett, amikor nem hívott ellenzéki politikusokat a reggeli műsoraiba. Véleményében nem ingatta meg az sem, hogy hónapokon keresztül végig hazugságokat terjesztettek ellenzéki politikusokról, köztük Vona Gáborról és Juhász Péterről, akinek később emiatt 4 millió forintot kellett fizetni az adófizetők pénzéből.

A választások után sem lassított a tempón az M1: az LMP szakértőjét azért támadták, mert színes a bőre, és manipulatív riportokat készítettek Németországról, azt sugallva, hogy ott az emberek többsége retteg a bevándorlóktól. Ilyen előzmények után nem keltett meglepetést, hogy 2018 második félévében a közmédia az ellenzéki politizálás célkeresztjében találta magát.

2018 telén Hadházy Ákos független képviselő vezetésével tüntetések kezdődtek a közmédia épülete előtt. December 16-án tíz képviselő be is jutott a közmédia épületébe, hogy élő adásban beolvassák követeléseiket: többek közt a „rabszolgatörvény” azonnali visszavonását, Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, és Papp Dániel azonnali leváltását. A kritikus helyzetben Dobos volt az, aki kiállt a közmédia nevében és védelmébe vette a szervezetet.

A médiaszolgáltató igazgatója döntött úgy, hogy nem voltak hajlandóak beolvasni a követeléseket - azon az áron sem, hogy később az épületben erőszakos jelenetek zajlottak, sőt el is távolítottak képviselőket a stúdió közeléből. Később Dobos volt az, aki le is ült beszélni Hadházyval a Kunigunda újtán, és nyíltan vállalta, hogy a közszolgálati híradók elfogulatlanok és minőséget képviselnek.

Dobos a joviális, a szakszerűséget mindennél karakánabbul képviselő szerepet öltött magára - azt a benyomást keltette, hogy ő a higgadt hang egy súlyosan átpolitizált konfliktus közepén. Nála kevesen tudták jobban, hogy mindez milyen távol állt a valóságtól.