Súlyos jogalkalmazói félreértésekről, a romák büntető-jogalkalmazásbeli hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodik a Miskolci Törvényszék mai ítélete, amelyben "magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetése miatt ítéltek el aránytalanul hosszú szabadságvesztésre kilenc romát azért, mert 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban.
A Miskolci Törvényszék mai elsőfokú ítéletében rongálás mellett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) elkövetésében találta bűnösnek a roma származású elkövetőket, akik a 2009. november 14-i sajóbábonyi jobbikos lakossági fórum kapcsán összetűzésbe kerültek gárdista egyenruhásokkal, majd másnap a gárdisták tömeges érkezésének hírére rátámadtak az egyik autóra.
Nem kérdés, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes, azért büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A TASZ álláspontja szerint azonban a bíróság tévedett, amikor a történteket – az ügyészi váddal egyetértve – közösség tagja elleni erőszakként minősítette, és ennél fogva súlyosabb büntetéseket szabott ki, mint amelyek a törvényes minősítés esetén jártak volna (mindenképpen aránytalan továbbá, hogy két évig ültek előzetesben a vádlottak).
A gyűlölet-bűncselekmények, vagyis az előítélet által motivált bűncselekmények szigorúbb büntetését a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme indokolja. Az elkövetők cselekményének indítéka nyilvánvalóan nem előítélet, hanem a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt, ezért hiányzott a közösség tagja elleni erőszak megállapításának alapvető feltétele.
Az indíték nem megfelelő értékelésén túl hibázott a bíróság abban is, hogy "a magyar nemzet tagjai elleni” cselekményként határozta meg a történteket. Az eset körülményeiből, az előzményekből és a vádlottak vallomásaiból is világosan az következik, hogy az elkövetők általuk gárdistának vélt személyek autójára támadtak. A gárdisták csoportja, vagyis szélsőséges, cigányellenes személyek csoportja pedig nem azonosítható a magyar nemzet tagjaival, még akkor sem, ha az elkövetők a "magyar” jelzőt – mint a "gárdista” megjelölés szinonimáját – használták is a cselekmény elkövetése során.
A TASZ határozott véleménye, hogy cigányellenes csoportok tagjait nem védheti a rasszista cselekményeket szankcionálni hivatott gyűlölet-bűncselekmény tényállás, a bíróságnak a cselekményt tehát másként, enyhébb súlyú bűncselekményként kellett volna minősítenie. Álláspontunkat támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság 2011. évi Bfv.III.87/2011/5.számú ítélete is.
A téves bírósági döntés továbbá azért ad okot aggodalomra, mert ismétlődően azt tapasztaljuk, hogy romák elleni rasszista cselekmények esetében, ha egyáltalán indul eljárás, a hatóságok azokat alul minősítik, vagy nem gyűlölet-bűncselekménynek, hanem enyhébben büntetendő cselekménynek minősítik és az ügyek döntő többsége nyomozati szakban megakad.
"A törvényszék a több évszázados szociális hátrányokat, kirekesztettséget, súlyos diszkriminációt elszenvedő, egy sorozatgyilkosság miatt az esemény idején traumatizált roma kisebbség tagjaival szemben alkalmazta a közösség tagja elleni erőszak tényállását, akárcsak a Miskolci Városi Bíróság tette az elhíresült miskolci ügyben hozott I. fokú, szerencsére még nem jogerős ítéletében. Ezek az ítéletek a büntető jogalkalmazásban megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés kirívó példái” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.
A TASZ bízik abban, hogy a fellebbezések folytán a Debreceni Ítélőtábla korrigálni fogja a súlyos jogalkalmazói hibát és helyesen fogja minősíteni a bűncselekményt – zárul a jogvédő civil szervezet közleménye.
