A Fidesz egyáltalán nem veszítette el a harminc év alattiakat – állítja egy friss, a négy visegrádi országot felmérő ifjúságkutatás. Komoly utánpótlása van a körükben, bár hajszálnyival talán több a kormányellenes közöttük. Összességében a fiatalok elégedetlenek, konformisták, passzívak és már közöttük is egyedülállóan magas a polarizáció, a politikai megosztottság. Vagyis mintha két teljesen különböző magyar valóságot látnának azok, akik a kormánnyal, illetve akik az ellenzékkel szimpatizálnak. Lapunknak Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa összegezte kutatásuk tapasztalatait.

Úgy tűnik, lehetne elölről kezdeni a rendszerváltást. Ami, ha emlékszünk, a demokratikus és jogállami intézményrendszer kialakításával (és persze a piacgazdasággal) elérhető jobb világgal kecsegtette a diktatúrákból érkező kelet-európai társadalmakat.

Mára viszont a magyar fiatalok többsége, 57 százaléka szerint erőskezű ve­zetőre van szüksége az országnak. Ez kiugróan magas arány a térségben, mivel Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban csak a fia­talok harmada gondolja ezt saját országáról – vagyis mintha az ő demokráciájuk stabilabbra, erősebbre sikeredett volna.

És hogy mit gondolnak a demokratikus váltógazdaságról? A magyar fiatalok harmada (33 százalék), az ellenzékiek több mint fele szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt.

Passzívak, de kezdenek előbújni

A Friedrich Ebert Stiftung (FES) finanszírozta azt a négy visegrádi országra kiterjedő online adatfelvételű ifjúságkutatást, amelynek eredményeit kedden mutatta be a kutatás két vezetője, Bíró Nagy András és Szabó Andrea, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (a Magyar Tudományos Akadémia volt intézeteinek új működtetője) politikatudósa.

A kutatás, mondta lapunknak Szabó Andrea, egy olyan generáció, a 15–29 évesek világképét, gondolkodását mérte föl, akik már az Orbán-érában, a Fidesz kormányzása alatt szocializálódtak, és látni, hogy az nyomot is hagyott rajtuk.

Szabó Andrea politikailag szinte teljesen neutralizált, passzív generációként jellemzi őket, akiknek nagy része (bár saját állítása szerint elmegy majd szavazni) ódzkodik a politikai és civil aktivitás bármely fajtájától. Talán csak az elmúlt néhány évben látni egy részüknél a politikai érdeklődés erősödését. „Valószínűleg őket láthattuk az ellenzéki előválasztás alatt az utcán” – mondja a kutató.

Problématérkép

A Fidesz tömegtájékoztatási eszközök százaival sulykolt propagandája a politikai neutralizálás („jobb, ha befogom a szám”) mellett látszik a körükben fölerősödött idegenellenességen is, amire a Fidesz kommunikációs stratégiáját építi 2015 óta. A magyar fiatalok közel kétharmada (63 százalék) nem ért egyet az­zal, hogy több bevándorlót kéne befogadnia Magyar­országnak. Csehországban és Szlovákiában hasonló arányban vélekednek ugyanígy (61 százalék és 59 százalék), míg Lengyelországban a fiatalok kö­rében jóval alacsonyabb a migrációt elutasítók aránya (39 százalék).

Az intenzív mig­rációellenes kampány hatása ennek ellenére gyengülni látszik 2021-re: az összes térségbeli országban csupán a fiatalok ötödét ag­gasztja kimondottan a bevándorlás és a terrorizmus.

Szabó Andrea

A vizsgálatban megkérdezték a négy ország fiataljait, hogy mit tartanak a következő tíz év legnagyobb problémáinak. A fiatalok problémaérzékelését a teljes magyar társadalomhoz hasonlóan a materiális ügyek dominálják, azzal a különbséggel, hogy jelen kutatás alapján a fiatalok számára fontosabb a korrupció, a kivándorlás és a klímaváltozás kérdése, mint a társadalom egészében.

A magyar fiatalok közül a legtöbben a bérek és nyugdíjak alacsony szintjét tartják a következő tíz év legnagyobb problémájának. Egyéb materiális ügyek mellett (szegénység, közszolgáltatások minősége, munkaerőpiaci kivándorlás és munkanélküliség) a korrupciót és a klímaváltozást is sokan tartják meghatározó problémának.

A klímaváltozás így is csak a magyar 15−29 évesek negyedénél fért be a három legfontosabbnak tartott probléma közé (összességében ötödik helyezett a problémalistán). Ez a többi visegrádi országhoz képest is viszonylag alacsony arány. Csehországban a klímaváltozás a leggyakrabban megnevezett ügy (38 százalék), Szlovákiában a második (34 százalék), Lengyelországban a harmadik (29 százalék) a problémalistán.

A magyar ellenzék és kormány szimbolikus ügyei a lista végén vannak: az ellenzék egyik fő témáját, a demokratikus lejtmenetet 12 százalék említette, de ugyanilyen kevesen, mindössze 12 százalék jelölte meg meghatározó problémaként a kormányoldal fő témáját, a bevándorlást.

A visegrádi országokban ugyanaz a sorrendje a fiata­lok különböző társadalmi csoportokkal szembeni ellenérzéseinek. Mindenütt leginkább az zavarná a fiatalokat, ha drogfüggők költöznének a szomszédjukba – a magyar fiatalok 82 százalékát. A magyarok 45 százaléka egy roma család szomszédságának sem örülne, ami hasonló a csehek és szlovákok attitűdjéhez, de kétszerese a lengyelének.

Legkevésbé a ho­moszexuálisok és a zsidók irányában táplálnak negatív érzéseket a fiatalok. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a V4-ek közül még így is Magyarországon vannak a legtöb­ben, akiket zavarna, ha homoszexuális (19 százalék) vagy zsidó (15 százalék) szomszédja lenne, bár Szlovákiában hasonló szin­ten van a homoszexuálisokkal szembeni ellenérzés.

Magyarországon a fiatal nők, az ellenzékiek és a jobb anyagi helyzetűek jelentősen elfogadóbbak a homoszexualitással.

Csak tíz százalékuk jár templomba

Bár a kormányzati propaganda szerint Magyarország újból a kereszténység védőbástyája, ez kevéssé látszik meg a fiatalok értékvilágán. A hagyományos, konzervatív családmodell még a korosztály legidősebbjei, a 28–29 évesek körében sem domináns, hiszen a leggyakoribb családi állapot az élettársi viszony 35 százalékkal.

Ennek dacára a V4-es országok fiataljainak többsége, ezen belül a ma­gyarok 57 százaléka a jövőjét házasságban és gyermekkel képzeli el – de még ez is nagyon alacsony szám, ha belegondolunk, mekkora anyagi ösztönzőkkel igyekszik támogatni a magyar kormány a házasságkötést. Egyébként a cseh és a szlovák 15–29 évesek 62, míg a lengyel hasonló korúak 52 százaléka akar házasságban élni.

Minél konzervatívabb a magyar fiatal, annál valószínűbb, hogy három vagy több gyermeket szeretne vállalni. A liberális attitűd felvállalásával viszont emelkedik a gyermektelenséget vállalók aránya. Ez mutatja, hogy ha egy társadalom nagyobb gyerekszámot szeretne, akkor erre alkalmasabb, ha konzervatív a társadalmi környezet.

A magyar fiatalok relatív többsége nem vallásos, csupán a tizedük jár rendszeresen templomba. A vallás szerepe sokkal fontosabb Lengyelországban és Szlovákiában: ott ennek a háromszorosa a legalább havonta templomba járó fiatalok száma (30-30 százalék). A cseh fiatalok a magyaroknál is jobban idegenkednek az egyházaktól: kétharma­duk (67 százalék) szinte soha nem jár templomba.

A brüsszelezés nem jön be náluk

Az állampolgárok politikai aktivitá­sa világszinten csökken. Ezt „sok társadalomtudós egy általánosabb negatív trend­be illeszti be, aminek részeként a civil aktivitás hagyo­mányos formái (templomba járás, szakszervezeti tagság, hagyományos közösségekben való részvétel) is egyre job­ban visszaszorulnak” – állapítja meg a kutatási jelentés. Ezzel szemben Magyarországon szétválik a politikai és a civil aktivitás: miközben hagyományosan magas a választási részvétel, a civil aktivitás régiós összehasonlításban is ki­fejezetten alacsony.

Mi a helyzet ezen a téren a fiatalokkal? Mind a négy országban alacsony az önkéntes ak­ciókban részt vevők aránya: Magyarországon 28 százalék, Len­gyelországban 30 százalék, Csehországban 32 százalék, míg Szlová­kiában csak 23 százalék.

Az individualizáció és a fiatalok alacsony politikai aktivitása globális trend. Kutatá­sok szerint az érettebb, megszi­lárdultabb demokráciákban a fiatalok politikai és civil rész­vétele is magasabb. Így érthető, hogy a térség fiataljai számára kevésbé fontos a közélet, és ez együtt jár az individuális, énközpontú célok előtérbe kerülésével.

A szlovák fiatalok szeretnének legnagyobb arányban részt venni egy esedékes parlamenti választáson (81 százalék), míg a magyarok a legkevésbé (71 százalék).

Bármilyen részvételi formát is vizsgálunk, írják a kutatók, „a magyar 15–29 évesek politikai részvétele és részvételi szándéka messze elmarad a V4-es országokban élő kortársakétól”.

„Magyarországon nagyon erősen pacifikált az ifjúság” – teszi hozzá Szabó Andrea.

Egyébként a régióban a magyar ellenzéki fiatalok körében a legmagasabb a kivándorlási hajlandóság. Ebben a kérdésben is óriási a politikai szakadék: háromszor an­nyi ellenzéki (36 százalék) és kétszer annyi bizony­talan szavazó (24 százalék) szeretné elhagyni az országot, mint kormánypárti fiatal (12 százalék).

Viszont a magyarok Európa-pártisága a tíz éve tartó folyamatos kormányzati „brüsszelezés” dacára magas. A magyar fiatalok kétharmada (66 százalék) szavazna az EU-ból való kilépés ellen egy népszavazáson, 12 százalék támogatná a kilépést és 22 százalék nem tudott válaszolni. A fideszes fia­talok körében a kilépést támogatók aránya 23 százalék, míg az ellenzéki közös lista támogatói körében mindössze tíz százalék, a bizonytalanok között pedig kilenc százalék.

Összegezve: a magyar fiatalok politikailag kritikusak, elégedetlenek, de passzívak, nem akarnak politikailag tenni elégedetlenségük okai ellen.

Szabó Andrea a kutatás, számára legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy a magyar 15−29 évesek a közép-európai országok fiataljaival összehasonlítva is a leginkább megosztottak. A pártos polarizáció már ilyen fiatalon is erősen megosztja a véleményeket. „2010 előtt is voltak elkülönült ifjúsági rétegek, de azok elsősorban társadalmi-szociális dimenziók mentén váltak el. Ez a fajta nagyon erős megosztottság, gyakorlatilag két külön világ észlelése 2010 előtt ennyire élesen nem látszott. Most egyértelműen a politika választja külön őket.”

Kiinduló kérdésünkre, miszerint hagyott-e nyomot a NER a magyar fiatalokon, a politológus igennel felel: „Nagyon hatékonyan dolgozott az Orbán-kormány, ha az volt a célja, hogy nyomot hagyjon a fiatalok gondolkodásmódján.”

A kutatás teljes anyaga itt érhető el: https://budapest.fes.de/hu/kiadvanyok .

A Szabó Andrea politológussal készült podcast szerda reggeltől hallgatható meg oldalunkon.