Ijesztő forgatókönyvet tesztelt egy NASA által irányított nemzetközi kutatócsoport: mi történne, ha egy aszteroida tartana egyenesen a Föld felé? Meg tudnánk állítani az égitestet, vagy elkerülhetetlen lenne a katasztrófa? Az egy héten át tartó kísérlet konklúziója nem mondható biztatónak.
A teszt során a kutatók sikerrel azonosítottak egy olyan kisbolygót, ami felfedezésekor 56 millió kilométerre volt a Földtől. A szakértőknek mindössze hat hónapjuk volt cselekedni. Viszonylag hamar feltérképezték az aszteroida méretét, pályáját és a becsapódás esélyét. Ezt követően az európai és amerikai kutatóknak fel kellett mérniük, rendelkezünk-e azokkal a technikai eszközökkel, amik alkalmasak egy közeledő égitest megállítására.
A próbálkozás azonban kudarcot vallott;
a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a kisbolygó kiiktatásához még nem vagyunk elég fejlettek, így az végül Közép-Európába csapódott, és óriási pusztítást végzett a régióban.
Jelenlegi tudásunk szerint nincs olyan aszteroida, ami a közeljövőben bolygónkat fenyegetné, ugyanakkor az is tény, hogy a 140 méternél szélesebb – és emiatt veszélyesebb – aszteroidák mintegy kétharmadát nem sikerült még megtalálni. Ezért is volt többek között szükség a NASA által vezetett szimulációra.
A mostanihoz hasonló gyakorlatok végső soron segítik a bolygóvédelemmel foglalkozó közösségek és kormányok egymás közötti kommunikációját, megteremtve az együttműködést egy potenciális becsapódással járó fenyegetés elhárítására"
Mintha nukleáris fegyverrel támadnák Közép-Európát
A szimulációban szereplő hipotetikus aszteroida a 2021PDC katalógusjelet kapta. A forgatókönyv szerint az objektumot április 19-én észlelték először, és az első adatok alapján 5 százalék esélyt adtak az október 20-i becsapódásra.
A kísérlet második napján, vagyis a szimuláció szerint május 2-án sikerült elemezni az objektum pályáját, és megállapították, hogy a kisbolygó mindenképpen neki fog ütközni a Földnek, a becsapódás helye pedig Észak-Afrika vagy Európa lesz.
A becsapódás lehetséges helyszínei a második napon Forrás: NASA/JPL
A szakértők több ötlettel is előálltak, először űrhajóval semmisítették volna meg az égitestet, az akció lebonyolítására azonban nem maradt volna elég idő. A nukleáris fegyverek bevetése már jobb ötletnek tűnt, de az aszteroida méretei miatt (34,75 és 800 méter közötti szélesség) ez a verzió sem kecsegtetett sok sikerrel.
A kísérlet harmadik napján a kutatók már június 30-ra ugrottak,
ekkor vált bizonyossá, hogy a 2021PDC Kelet-Közép-Európában fog landolni.
Egy héttel az objektum érkezése előtt 99 százalékos pontossággal megállapították, hogy a becsapódás helyszíne a német-cseh-osztrák hármas határ lesz. Mivel a fenyegetést nem sikerült elhárítani, az egyetlen lehetőség az evakuálás maradt.
A robbanás helyszínén akkora energia szabadult fel, mint egy nagyobb nukleáris fegyver bevetésekor.
A lehetséges megoldások
A valóságban egy 2021PDC-hez hasonló kisbolygót vélhetően korábban észrevennénk. Természetesen nincs ok tehát félelemre.
A technológia fejlődése szerencsére nem állt le, és a közeljövőben több aszteroidafigyelő eszköz is elérhetővé válik.
A NASA Földközeli Objektum Megfigyelő Missziója (Near-Earth Object Surveillance Mission, rövidítve NEOSM) egy olyan infravörös űrtávcsövet takar, amivel potenciálisan veszélyes kisbolygókra lehet vadászni. Szintén mostanában kezdi meg működését az Európai Űrügynökség (ESA) TBT2 (Test-Bed Telescope 2) teleszkópja és a teljesen automatizált Flyeye távcsőhálózat.
Az Európai Űrügynökség új, TBT2 jelzésű teleszkópja a képen látható csillogó fehér kupolában kapott helyet az ESO La Silla Obszervatóriumában, Chilében Forrás: I. Saviane/ESO
Az aszteroidák megsemmisítésének lehetőségeit is aktívan vizsgálják a szakemberek. Felmerült már olyan ötlet, hogy űrbe küldött bombákat robbantanának fel a kockázatosabb objektumok közelében, de az űrsziklákat aprító lézerek alkalmazását sem vetik el.
A NASA és az ESA júliusban indít el egy küldetést, ami a DART (Double Asteroid Redirection Test) nevet kapta. A célpont egy olyan kettős aszteroida, ami 2022 októberében közelíti meg a Földet.
A DART űrhajó illusztrációja Forrás: NASA/Johns Hopkins APL
Egy úgynevezett „kinetikus elhajlás" technológiát alkalmazva egy 500 kilogrammos járművet fognak ütköztetni az aszteroidapáros egyik tagjával.
A végső cél az, hogy a kisbolygót letérítsék a pályájáról.
