Ha visszagondolunk 2024 vagy az előző évek január 1-jéire, az a benyomásunk lehet, hogy sokkal több változást hozott az új év, mint a korábbiak. Az első újítást már az óév elhozta, ugyanis Sulyok Tamás, az 1990 óta tartó időszak legjellegtelenebb államfője úgy döntött, nem mond újévi beszédet, inkább már karácsonykor letudta a dolgot. Arra se volt példa az elmúlt évtizedekben – sőt valószínűleg soha –, hogy az államfő helyett újévkor az ellenzék domináns politikusa beszédezzen, Magyar Péter ezt most megtette.

Persze 2025 sokkal érdemibb változásokat is hoz, illetve hozott. Ezek közül a legfontosabbakat soroljuk az alábbiakban, tematikus bontásban. Elsősorban arra fókuszáltunk, hogy a mindennapi életben milyen újdonságokkal szembesülünk, de eléjük kívánkozik az európai szinten legjelentősebb – hazánkban elsősorban a keleti megyékben élőket érintő – változás: január 1-jétől Románia és Bulgária az unió schengeni övezetének teljes jogú tagja.

Ez a gyakorlatban azzal jár, hogy megszűnik az állandó, automatikus határellenőrzés a több mint húsz közúti és öt vasúti magyar–román határátkelőn, emellett Garbolc és Szárazberek (románul Bercu), Ömböly és Károlyipuszta (Horea), illetve Körösnagyharsány és Körösszeg (Cheresig) között új átkelők nyílnak. A változás akár fel is gyorsíthatná például a vasúti közlekedést a két ország között, de a MÁV menetrendi tudakozójából úgy tűnik, ez nem történik meg: a december 29-én, vasárnap 19:44-kor induló Békéscsaba–Arad intercity menetideje ugyanúgy 1 óra 43 perc, mint az egy héttel később, január 5-én ugyanekkor indulóé.

Minimálbér

Ahogy már megszoktuk, az új év új minimálbért és új garantált bérminimumot hoz – illetve az ezek emelkedéséből fakadó dominóhatással várhatóan általános béremelési hullámost is generál. Ez utóbbi mértéke még kiszámíthatatlan, ami viszont biztos:

• a minimálbér 9 százalékkal bruttó 290 800 forintra nő, ennek nettója adókedvezmények nélkül 193 400 forint (2024-ben a bruttó 266 800, a nettó 177 400 forint volt);
• a szakmunkás-minimálbérként is emlegetett garantált bérminimum 7 százalékot emelkedik, így bruttó 348 800 forint lesz, aminek a nettója 232 000 forint.

Adóváltozások

Az szja alapvető szabályai nem változnak, a nettó alapesetben a bruttóhoz hasonlóan megközelítőleg 9, illetve 7 százalékkal nő. Van viszont egy szja-kedvezmény, ami jelentősen módosul – bár a tavaly év közben mantrázott kormányzati kommunikáció ígéreténél szerényebb mértékben.

A családi szja-kedvezmény kétszeresére emeléséről van szó, ami két lépésben valósul meg. Előbb idén július elsejétől másfélszeresére nő a kedvezmény, így egy gyerek után havi 15 ezer forint jár az eddigi 10 ezer helyett, a két gyerekre járó kedvezmény gyerekenként 20 ezerről 30 ezerre, három vagy több gyerek esetén gyermekenként 33 000 forintról 49 500 forintra emelkedik. Így egy gyereket nevelő család a 2024-es 120 000 forint helyett 150 000 forintnyi, egy három gyereket nevelő a tavalyi 1,188 millió után 1,485 millió forint szja-kedvezményt kaphat idén. (Várhatóan jövő januárban jön egy újabb emelés, akkor az eredeti összeg nő a duplájára.)

Hogy mennyivel járnak jobban a gyereket nevelők? Az előrejelzés szerint 80 milliárdot jelent a plusz adókedvezmény.

És hogy mennyi marad az adóváltozásokból a magyar családok zsebében? Az előrejelzés szerint mínusz 32 milliárd forint.

Ettől az évtől ugyanis megismerkedhetünk az inflációkövető adóemeléssel (ami egyben inflációgerjesztő is, az MNB legalábbis úgy számol, hogy a bevezetése 0,3 százalékponttal növeli az inflációt 2025-ben). Vagyis többek között a dohánytermékek, a szeszes italok és az üzemanyagok jövedéki adója ezentúl automatikusan emelkedni fog az infláció mértékével, ezúttal 4,1 százalékkal. Ez csak az üzemanyagok árát literenként 10-11 forinttal emeli a decemberi végi 617 forintos benzin- és 637 forintos dízelárról. Összességében 112 milliárd forintnyi többletbevételt vár az állam az inflációkövető adóemeléstől, többet, mint amennyit a családi adókedvezmény emelésével „odaad” a gyereket nevelőknek.

Az évet tehát összességében sokkal inkább az adóemelések jellemzik – például a Belügyminisztérium egy december eleji rendelettervezete szerint 33-35 százalékkal emelnék a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat –, a Portfolio november közepi elemzése szerint is igencsak nő majd az adóprés.

Nyugdíj

Amíg adóemelésről van szó, a kormány a 4,1 százalékos becsült 2024-es inflációt veszi alapul, ám a nyugdíjakat csak a 2025-re kalkulált 3,2 százalékos inflációval növeli. Vagyis miközben az előrejelzések szerint a gazdaságilag aktívak reáljövedelme emelkedni fog az inflációnál várhatóan magasabb béremelések miatt, az idősek reáljövedelmét ezzel a lépéssel befagyasztják. Persze ha a gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot, lesz nyugdíjprémium, de erre a 3,5 százalékra nem vennénk mérget. Illetve ha az infláció a 3,2 százalékosnál magasabb lesz, akkor novemberben felfelé korrigálják, visszamenőleges hatállyal a nyugdíjemelést (de a nyugdíjak reálértéke ebben az esetben sem fog nőni).

A mediánnyugdíj – az az összeg, aminél ugyanannyian kapnak több nyugdíjat, mint kevesebbet – ez év közepén nagyjából 206 ezer forint volt, és várhatóan év végére sem éri el a 210 ezret, szóval a nyugdíjak középértéke nagyjából 6000 forinttal emelkedhet. Az átlagnyugdíj kicsit magasabb, 230-235 ezer forint között van, így annak összege havi 8000 forinttal nő.

További nyugdíjváltozás, hogy 2025-től a nyugdíjak előre meghatározott, fix napokon érkeznek a jogosultak számlájára, a pontos dátumokról a Magyar Államkincstár időben tájékoztatja az érintetteket (az indoklás szerint ezzel elkerülhetők lesznek az eddigi kifizetési anomáliák, amik különösen az ünnepi időszakokban okoztak problémát). Az is változás a korábbiakhoz képest, hogy ez évtől az jogosult a 13. havi nyugdíjra, aki 2024-ben már legalább egy napot nyugdíjas volt, és 2025. február 1-jén még életben van (korábban annak, aki januárban elhunyt, februárban az örökösei még megkapták a 13. havit, mostantól ez a rendelkezés a megszorítások áldozata lesz).

„Autósüldözés” csúcsra járatva

Már említettem, hogy a benzinkutakon mi vár az autósokra: ha a kutak egy az egyben beépítik a kiskereskedelmi árakba az adóváltozás hatását, a 95-ös benzin literenkénti átlagára 628 forint lesz, míg a gázolajé 647 forint. Ennél drágábbak csak a tavaly február közepétől májusig tartó időszakban voltak az üzemanyagok.

Az autósok nemcsak ebből tapasztalhatják meg, milyen érzés a politikusi figyelem középpontjában lenni. Számos fővárosi kerületben drágult meg jócskán a helyben élők parkolási engedélyének kiváltása. Terézvárosban évi 36 ezer forintba, a kéttonnásnál nehezebb autóké évi 72 ezer forintba kerül – a kerületben több lakossági parkolási engedélyt adtak ki, mint ahány parkolóhely van –, Erzsébetvárosban szintén 36 ezer forintra emelték a korábbi 2100 forintos éves díjat, míg például a XIII. kerületben a korábbi 1000-2000 forintos díj 15 000 és 120 000 forint közötti összegre nőtt attól függően, hogy a kerület mely részén van, és mikor épült lakásban él az autó tulajdonosa (a 2024. december 1-je előtt használatba adott lakásoknál, tehát a túlnyomó többségüknél 15 000 és 30 000 forint között változik a tarifa).

Ez persze csak a fővárosi autósokat érinti, az viszont minden magyarországi autóst, hogy a Lázár János vezette közlekedési tárca egy decemberben közzétett rendelettervezet szerint februártól tényleg megmutatja, milyen az autósüldözés:

számos hatósági díjat drasztikusan, 27-64 százalékkal emelnek a tavalyiakhoz képest,

igaz, ezek a tarifák az ÉKM tájékoztatása szerint ezt megelőzően 14-17 évig nem változtak. A műszaki vizsga hatósági díja 16 290 forintról 26 700 forintra nő (más kérdés, hogy évek óta nem lehetett ennyiért levizsgáztatni az autót, ilyen-olyan tételekkel jellemzően 25-30 ezer forintra jött ki a számla). A számos tarifaemelést a tervezet alapján ebben a cikkben szedtük össze.

Emelkedett az autópálya-matricák ára is. Személyautósoknak az éves országos vinyetta 59 210 forintba kerül, az éves megyei matrica ára 6890 forint lett ettől az évtől. A tíznapos országos 6620 forintba, az egynapos 5320 forint, szintén a személyautókra.

Lakástámogatások

Számos ponton változnak a lakhatás és a lakásszerzés, illetve ehhez részben kapcsolódva a Babaváró kölcsön szabályai (utóbbit azért említjük itt, mert a Babaváró egyik leggyakoribb felhasználási módja, hogy önerőként számolnak vele a lakásvásárlások során a piaci vagy csokos hitel mellé). Az összes változás felsorolása túlfeszítené a terjedelmi korlátokat, de bővebben is összefoglaltuk őket ebben és ebben a cikkben. A legfontosabb változások felsorolásszerűen:

• az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat – a 2024. szeptember 30-ig érvényes egyenleg keretéig – adómentesen fel lehet használni lakáscélra ebben az évben;
• a Babaváró kölcsönnél módosították a feleségre vonatkozó életkori feltételeket, ez alapvetően könnyítést jelent, mégis lehetnek, akik emiatt bukják a jogosultságot (erről bővebben a Bankmonitor oldalán is lehet olvasni);
• a Szép-kártya egyenlegének a felét az otthonunk felújítására is elkölthetjük;
• az 5000 fősnél kisebb településeken ismét lesz otthonfelújítási program;
• jön a munkáshitel, aminek az összege 4 millió forint lesz, és lakáscélokra is lehet fordítani;
• a munkáltatók havi 150 000 forint lakhatási támogatást is adhatnak a 35 év alatti dolgozóiknak, ami bérleti díjra és hiteltörlesztésre is fordítható;
• elvileg akár 5 százalékos kamatplafonnal is lehet majd lakáshitelt felvenni (de ez várhatóan csak nagyon keveseket érint.

Egyéb változások

Ügyfélkapu – a tervek szerint január 16-án leáll a kormányzati Ügyfélkapu, akkortól csak az Ügyfélkapu+, illetve a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) lesz használható egyebek mellett az EESZT eléréséhez vagy az adóbevallás benyújtásához. Az új rendszerek egyelőre számos problémával küzdenek, így lehetséges, hogy a hagyományos Ügyfélkapu leállítása csúszni fog.

Postai díjak – azután, hogy 2024-ben egy éven belül kétszer is árat emelt a Magyar Posta, január 1-jétől tovább drágulnak egyes szolgáltatások. Az 50 gramm alatti belföldi normál levél díja 255 forint helyett 270 forint lesz, a szintén belföldi, de elsőbbségi levél 365 forintról 390 forintra drágul. Aki hagyományos módon (papír alapon) ad fel ajánlott levelet, az 70 forinttal többet fizet többet, míg a tértivevényes levelek ára 120 forinttal nő. Az elektronikus adattal feladott ajánlott és tértivevényes levélküldemények 590, illetve 725 forintra drágultak.

Budapesti közösségi közlekedés – a Mol Bubi árai emelkednek, a közösségi kerékpárhasználat havi bérlete 1500 forintra drágul 1000 forintról, a percdíj 50 forintra nő, emellett megszűnik az éves bérlet, helyette féléves bérletet lehet 6500 forintért venni (eddig az éves bérlet 8500 forint volt). Szintén megszűnik a BKK-n néhány bérletfajta, így a közoktatásban és felsőoktatásban tanulók félhavi, negyedéves, szemeszterre szóló és éves bérlete, a Budapest csoportos 24 órás jegy, a nyugdíjasok negyedéves és bérlete. Szintén megszűnik a kutya- és kerékpárbérlet, mivel a bérletesek ezentúl ingyen szállíthatják ezeket.

Lomtalanítás – a MOHU Mol Zrt. az év vége előtt nem sokkal bejelentette, hogy már 2025-től megszűnhet Budapesten az évtizedek óta megszokott rendben a lomtalanítás. Az új rendszerben kerületenként néhány kijelölt pontba kellene a lakosoknak elszállítaniuk a hulladékot az év nagyjából egy hetében. A tervezett változások tervén nemcsak a fővárosi és az ellenzéki kerületi vezetők, hanem a kormánypártiak is kiakadtak. A területet felügyelő energetikai tárca december 21-én közleményt adott ki, miszerint a MOHU ismertette a terveit a minisztériummal az úgynevezett gyűjtőpontos lomtalanítási koncepcióról, és arra jutottak, hogy „2025. január első felében közösen határoznak a jövő évi lomtalanítás modelljének részleteiről” (a hatályos jogszabály szerint a lomtalanítást évente legalább egy alkalommal a korábbi színvonalon biztosítania kell a cégnek).

Helyi adók – belenyúlt a kormány az iparűzési adó rendszerébe, az ebből legnagyobb bevétellel rendelkező települések, így többek között a főváros autonómiáját csökkentő módon jelentős összegeket vonnak el és osztják szét azokat a „szegényebb” települések között.

Apasági szabadság – a gyerek születése után az édesapák továbbra is 10 (5+5) nap szabadságot kaphatnak, de ez évtől a születéstől számított 2 helyett 4 hónapjuk lesz ezt kivenni.