Forrás: [origo] | 2022.03.05.

Hosszabb videót tett közzé a Curiosity Stream, amely tulajdonképpen az utóbbi napok talán legfontosabb kérdését próbálja megválaszolni, mindenfajta részrehajlás, oroszellenesség vagy oroszbarátság nélkül: mit akar Putyin, mi a célja? Az okok között Ukrajna történelme, földrajzi elhelyezkedése, gazdasági szempontok és még Oroszország demográfiai helyzete is szerepel. A videót egyébként már több mint 12 millióan megnézték. Röviden összefoglaljuk.

Nebula és a CuriosityStream közös Youtube-csatornáján tettek közzé egy videót, melyben részletesen elmagyarázzák, hogy mi áll az orosz-ukrán háború hátterében.

A több évtizeddel ezelőttig visszanyúló összefoglaló részletesen kitér Ukrajna helyzetére, és arra is, hogy milyen szempontok szerint cselekszik Oroszország.

Ukrajna földrajzi elhelyezkedése

Több mint három évtizeddel ezelőtt Oroszország és a környező országok a Szovjetunió részét képezték, míg korábban az Orosz Birodalomhoz tartoztak, vagyis egy országot alkotva a világ egyik legdominánsabb szuperhatalma voltak.

A Szovjetunió felbomlása után azonban 15 független köztársaság jött létre. Oroszország a volt Szovjetunió lakosságának a felét tudhatja magáénak, a gazdasági teljesítménye azonban éppen hogy csak meghaladja Spanyolországét, amelynek harmadannyi lakosa van.

A hidegháború alatt két rivális katonai erő volt jelen Európában, a NATO nyugaton és a Varsói Szerződés országai keleten, melyek felett jelentős befolyása volt Moszkvának.

Ezen országok egy masszív blokkot képeztek, melyek megvédték Moszkvát attól, hogy hidegháborús riválisuk, a NATO megtámadja, hangzik el a videóban.

A Szovjetunió felbomlása után azonban több ország, melyek korábban a Varsói Szerződés országai voltak, csatlakoztak a NATO-hoz,

mint – az akkori állapotok szerint – Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária, valamint a balti államok. Ezzel a NATO által ellenőrzött területek határa jóval keletebbre tolódott, ráadásul NATO-ellenőrzésű terület került Kalinyingrád – Oroszország exklávéja – és Oroszország közé, ami komolyan sértette az orosz érdekeket.

A volt szovjet tagállamok azonban szintén létrehoztak egy katonai együttműködési szervezetet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (CSTO), melynek tagja Oroszország, Fehéroroszország és Örményország is.

Ukrajna azonban nem tagja se a NATO-nak, sem a CSTO-nak, egyfajta semleges zóna maradt a két tömb között.

Vagyis így már jól látható, hogy miért fontos Moszkva számára Ukrajna. Ha ugyanis Ukrajna NATO-tag lenne, az új védvonal 2300 kilométeren, nehezen védhető sík területen helyezkedne el, ami csupán 300 kilométerre húzódna Volgográdtól, ami szintén stratégiai fontosságú. Hiszen ha ezt a várost elfoglalnák, elvágnák Oroszország értékes Kaszpi-tengeri kőolaj- és gázkészleteit az ország többi részétől.

Ezért Oroszország azt szeretné elérni, hogy Ukrajna legalább semleges maradjon.

Az energiahordozók kérdése

Oroszország gáz- és olajnagyhatalom, gazdaságának jelentős része ezen alapszik, a GDP harminc százalékát a gáz- és olajkereskedelem adja, a világ legnagyobb gázexportőre, és Európa egyetlen olajhatalma.

Az Európai Unióba érkező gáz 35 százalékát Oroszország szállítja csővezetékeken keresztül.

A szovjet időkben az orosz gáz Ukrajnán keresztül érkezett Európába. A Szovjetunió felbomlása után azonban Ukrajna különböző díjakat kezdett szedni a gázvezetékek használatáért, ami évi több milliárd dollár költséget jelentett Oroszországnak. 2005-ig az Európába érkező gázszállítmányok 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett, ezután azonban több újabb gázvezeték is kiépült, Oroszország tervei szerint pedig 2024-re teljesen kihagyják Ukrajnát a gázszállításból, ezzel több milliárd dollárt spórolva.

2012-ben azonban felfedezték, hogy Ukrajna gazdasági övezetén belül a Fekete-tenger több mint 2 trillió köbméternyi földgázt rejthet a Krím-félsziget környékén. Ráadásul a 2010-es években a technológiai fejlettség elérte azt a szintet, ami lehetővé tette a palagáz és a palaolaj gazdaságos bányászatát, ezzel megnyílt az út Ukrajna előtt is, hogy bányászni kezdjen Donyeck és Harkov környékén, valamint a Kárpátok közelében keleten.

Az anyagi háttér és a technológia azonban hiányzott, ezért Ukrajna tárgyalni kezdett nagy cégekkel. Ez azonban ütközött Oroszország gazdasági érdekeivel, hiszen így Ukrajna beléphetett volna az európai piacra, riválist jelentve az orosz gáz számára. Sőt, ez megkönnyítette volna Ukrajna európai uniós és NATO-csatlakozását is.

A videó készítője szerint ez az, amiről az egész jelenlegi helyzet szól.

2012-ben Ukrajna vezetője az oroszbarát Viktor Janukovics volt, így amíg ő volt az elnök, az ukrajnai palagáz- és palaolajkészletek nem okoztak komoly fenyegetést Moszkva számára. 2014-ben azonban Janukovics megbukott, Moszkva pedig ezt az alkalmat használta ki, hogy benyomuljon Ukrajnába, Krím annektálásával.

Ezzel ellenőrzése alá vonta Ukrajna tengerpartjainak kétharmadát, és a Krím közelében található, potenciálian bányászható olaj- és gázkészlet nyolcvan százalékát, és megszerezve Szevasztopol kikötőjét, mely összeköttetést jelent az oroszoknak a Fekete-tenger többi partjával és a Földközi-tengerrel.

Krím helyzete

A Krím-félsziget édesvíz-ellátásának 85 százalékát egy csatornán keresztül kapta, melyet még a szovjet időkben építettek. Enélkül a Krím-félsziget száraz, többnyire művelhetetlen földterületekből állt. 2014-ben azonban, amikor az oroszok elfoglalták Krímet,

Ukrajna elzárta a csatornát, ami óriási nehézségeket és szárazságot okoz a félszigeten.

Ráadásul a klímaváltozás következtében az elmúlt években kevés csapadék is esett, így a félsziget ivóvízellátása is kritikussá vált.

Közben Oroszország közel négymilliárd dollárért hidat épített a Kercsi-szorosban a szárazföld és Krím közé, a vízszállítás azonban továbbra is bonyolult, Kijev pedig nem fogja megnyitni a csatornát.

Kijev elképzelése, hogy a NATO-hoz csatlakozva, a NATO segítségével később visszaszerezheti Krímet, aktiválva az 5. cikk alkalmazását, ami kötelezi a NATO-szövetségeseket az egységes fellépésre. Ezt a háborút pedig Moszkva nem nyerné meg, és ezt ők is tudják, mutat rá a videó készítője.

De nem a NATO hadereje az egyetlen, ami miatt Moszkva elvesztené a háborút, hanem Oroszország demográfiai helyzete is. A lakosság ugyanis folyamatosan fogy, és az elöregedő társadalomban egyre kevesebben lesznek a katonai szolgálatra alkalmas korúak, vagyis Oroszországnak mielőbb cselekednie kellett, hogy távol tartsa Ukrajnát a NATO-tól.

A határ mellé telepített csapatok, valamint a fehérorosz hadgyakorlatban való részvétel pedig erős jelet küldött Ukrajnának, hogy veszélyben van, ami megrázza az ukrán kormányzatot, a befektetőket és károkat okoz a gazdaságnak. Valamint arra készteti Ukrajnát, hogy költsön el még több pénzt saját katonaságára és védelmére, ahelyett hogy a gázkitermelésbe fektetne.

Mi lehet Putyin terve Ukrajnával?

Az még nem világos, hogy mi Putyin terve Ukrajnával, összegeznek a videó végén. Mint mondják, egyrészt célja lehet a krími csatorna újranyitása, Krím stabilizálása, és annak garantálása, hogy nem érkezik nyugati kísérlet a visszafoglalására. Feltételezésük szerint az oroszok célja az is lehet, Ukrajna teljes partvidékét elfoglalják, így elzárva a tengertől az országot.

Forrás: AFP/Mikhail Klimentyev