Forrás: [origo] | 2014.06.21.

Gumiabroncsokkal együtt érkezett

Az ázsiai tigrisszúnyog a leginvazívabbnak tartott szúnyogfajok egyike. Eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein őshonos, de a legtöbb kontinensre, köztük Európába is eljutott. Az elterjedésben a használt gumiabroncsokat szállító hajóknak nagy szerepe volt, ugyanis a szúnyogok még Ázsiában petéket raktak a gumiabroncsok belsejében felgyülemlő esővízbe.A szerencsebambusz népszerűsége is segítette a vérszívó rovarok terjedését, mivel a növények iszapja kiváló fejlődési lehetőséget biztosított a petéknek. Inváziójukat nagyban segíti, hogy kiválóan képesek alkalmazkodni az élőhelyüktől eltérő éghajlati viszonyokhoz.

A tigrisszúnyog több betegséget is terjeszt, ezek közül a legismertebbek a chikungunya-láz, a dengue-láz és a sárgaláz. Nevét jellegzetes csíkjairól kapta.

Így néz ki az ázsiai tigrisszúnyog. A katasztrófavédelem is figyel erre a fajra a hétfőn kezdődő irtás alatt Forrás: Centers for Disease Control and Prevention

A tigrisszúnyog Európában legelőször Albániában bukkant fel 1979-ben.1990-ben Olaszországban is észlelték, azóta pedig húsz másik európai országból (különösen a mediterrán államokból) érkeztek jelentések a rovarok felbukkanásáról. Magyarország környékén Szlovákiában, Szerbiában és Romániában észlelték. Az első példányokat 2012 szeptemberében azonosították Bukarestben, majd 2013 júliusában és augusztusában tizennégy megfigyelőállomáson gyűjtöttek be kifejlett példányokat a román fővárosban és környékén, de azonosították a szúnyogot egy belvárosi kertben is – számolt be a román Cantacuzino Járványtani Intézet négy munkatársa egy tavalyi mikrobiológiai konferencián.

Több tanulmány is kimutatta az utóbbi években, hogy az éghajlatváltozás miatt a meleg, párás környezetet kedvelő tigrisszúnyogok egyre inkább elterjednek Európa-szerte. A legpesszimistább előrejelzések szerint 2030-2050 között a legtöbb európai államban alkalmasak lesznek az életkörülmények a veszélyes vérszívó számára:

Behurcolják a kórokozót

Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyog jelenleg csak kis létszámban van jelen – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) főosztályvezetője az Origónak, ennek ellenére a populáció gyérítése napirenden van.

A főosztályvezető szerint helyi fertőzések eddig itthon nem fordultak elő, ugyanakkor ez nem egyenlő a teljes biztonsággal. Ugyanis ha valaki például egy délkelet-ázsiai országban tigrisszúnyogcsípés révén megfertőződik, és hazahozza a betegséget, akkor összetalálkozhat hazai tigrisszúnyogokkal, amelyek megcsíphetik. A csípéssel a vérszívó rovarok felvehetik a fertőzött vért és ezáltal a kórokozókat is. A vírust hordozó tigrisszúnyogok ezután olyanokat is megfertőzhetnek valamelyik trópusi-szubtrópusi betegséggel, akik nem utaztak sehová.    

Emiatt több európai országban alakultak ki fertőzések a közelmúltban. 2007-ben Olaszországban a külföldről behurcolt chikungunya-vírust a Pó-völgyében megtelepedett tigrisszúnyogok terjesztették, kétszáz regisztrált megbetegedést okozva. Franciaországban 2010-ben chikungunya- és dengue-lázas eseteket egyaránt kimutattak a trópusi-szubtrópusi országokban nem járt lakosok között.

Ócsai Lajos hozzátette, hogy amíg a tigrisszúnyogok fenyegetése – elsősorban a vérszívók alacsony száma miatt – egyelőre nem drasztikusak, addig több más olyan szúnyogfaj előfordul Magyarországon, ami képes trópusi betegségeket hordozni. A malária terjesztésére alkalmas hazai fajok közül a  foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) a legismertebb.

Szintén őshonos szúnyogfajok felelősek a nyugat-nílusi láz itthoni terjesztéséért. A betegség forrásai a költöző madarak, az ő vérüket szívva viszik át csípőszúnyogok a vírust az emberre. 2013-ban harminchat ilyen esetet regisztráltak Magyarországon. A nyugat-nílusi láznál a fertőzés az esetek 80-85 százalékában tünetmentesen zajlik, 15-20 százalékban viszont enyhébb tünetek (hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, nyirokcsomó-duzzanatok) jelentkeznek. Az esetek legfeljebb egy százalékánál a vírus megtámadja az idegrendszert is, és agyhártya-agyvelő gyulladás alakulhat ki.

Kevesebb hulladék, kevesebb tigrisszúnyog

A különböző szúnyogfajok elleni védekezés leghatékonyabb módja a szervezett szúnyogirtás, ezt 2013-tól az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) koordinálja. Ez kétféle módszerrel történhet: biológiai és kémiai úton. Az előbbinél egy baktériumfaj (Bacillus thuringiensis izraelensis) által termelt fehérjét használnak fel, ami célzottan a csípőszúnyog lárváját pusztítja el. Kémiai (vegyszeres) irtást a szúnyogok kikelését követően vetnek be.

Egyénileg védekezni leghatékonyabban a szúnyogirtó szerekkel vagy szúnyoghálóval lehet. A tigrisszúnyogokkal célzottan úgy lehetne felvenni a harcot, ha a természetes vizek partjain nem lenne szemét. Ez azért fontos, mert a faj európai populációira az jellemző, hogy az edényekben, konténerekben (gondoljunk az eldobott konzervdobozokra) meggyűlő esővízben tenyészik, élővizekben viszont sosem.