A magyar miniszterelnöktől olyan kijelentéseket hall, amelyek a migrációval kapcsolatos félretájékoztatást táplálják – közölte a Szabad Európának és több más európai lapnak adott interjúban Ylva Johansson bel- és migrációügyi biztos, aki szerint nem a migrációs paktum, hanem annak hiánya eredményez migránsgettókat.
A migrációs ügyekért felelős uniós biztos a vele készült interjúban cáfolta a magyar miniszterelnöknek azt a több ízben is elhangzott kijelentését, miszerint a végleges elfogadás küszöbére érkező közös menekültügyi és migrációs paktum nyomán „migránsgettók” jelennek majd meg EU-szerte. A svéd Ylva Johansson azt is felrója Orbán Viktornak, hogy bizonyos kijelentéseivel aktívan hozzájárul a migráció körüli félretájékoztatáshoz.
„Orbán nyilatkozataival a dezinformációt táplálja”
„Nem látom a gettók kialakulásának kockázatát, mert ennek a veszélye csak közös európai migrációs politika nélkül merül fel” – reagált a biztos a magyar kormányfő kritikájára, emlékeztetve arra, hogy ilyen migránsgettó volt korábban a görögországi Moriában. Hozzátette, hogy az új migrációs politika (amelyet Magyarország és Lengyelország sem szavazott meg a tanácsban) éppen arról gondoskodik majd, hogy a befogadóközpontok ne legyenek túlzsúfoltak, és a menedékkérőket megfelelő befogadó létesítményekben helyezzék el.
„Orbántól olyan dolgokat hallok, amelyek ténylegesen a migrációval kapcsolatos dezinformációt táplálják – hangsúlyozta, bölcs döntésnek tartva a tanács részéről, hogy az uniós szerződéshez tartva magát egyhangú helyett minősített többségi döntéseket hozott a migrációs politika témakörében. – A minősített többség a garancia arra, hogy egyetlen tagállam vagy egyetlen személy se torpedózzon meg egy megállapodást toxikus retorika alkalmazásával” – jegyezte meg Johansson.
A svéd nemzetiségű biztos szerint a migrációs paktumról kötött megállapodással az EU megmutatta, hogy a migráció kezelése és a kompromisszum elérése nem lehetetlen vállalkozás. Johansson szerint a tíz jogszabályból álló migrációs csomag három legnagyobb vívmánya, hogy fokozottan védi a menedékkérők egyéni jogait, megkönnyíti a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldését, mert a menedékkérelem elbírálása és a visszaküldési határozat egy időben történik. Végül azt is kiemelte, hogy a tagállamok kötelesek szolidaritást vállalni migrációs nyomás alá kerülő partnereikkel.
Ehhez kapcsolódóan: Meloni bemutatja: terv a migráció megfékezésére az Olaszország–Afrika-csúcson
A kevés visszaküldés a tagállamok sara is
A bizottság svéd tagja elismerte, hogy ez még önmagában nem elég, a sikerhez szükség van az embercsempészet visszaszorítására, valamint a migráció származási országaival való szoros együttműködésre a visszaküldés és az illegális migráció megelőzése terén. Johansson úgy látja, hogy az illegális határátlépések számának növekedése ellenére az EU és tagállamai számos dolgot jobban csinálnak már most, mint azelőtt. A visszaküldött személyek száma például tíz-húsz százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. „A visszaküldési ráta számottevő növekedésére számítok a következő években, mivel az EU-n belül és harmadik országok viszonylatában is rengeteg munkát fektettünk be” – jegyezte meg.
Irakot és Bangladest hozta fel példaként arra, hogy konkrét eredményeket hozott az együttműködés szorosabbra fűzése a migráció forrásországaival. A két ország, amely korábban hallani sem akart állampolgárainak visszafogadásáról, ma már együttműködik, amiben a biztos szerint az is szerepet játszott, hogy az EU nem habozik vízumpolitikájával is nyomást gyakorolni, ha kell, a vonakodó harmadik országokra.
Hangsúlyozta, hogy nem lehet kizárólag harmadik országokra rátolni a felelősséget a nagyon alacsony visszaküldési ráta miatt, ugyanis számos tagállam belső szabályai is akadályozzák a hatékony fellépést. Egyes tagországokban például teljesen elkülönül egymástól a menedékjogi kérelmek elbírálása – ami akár több évig is elhúzódhat – a visszaküldési határozat meghozatalától, ami megint csak nagyon időigényes. Miután a két procedúra évekig is eltarthat, a kiutasított személyek éveken át illegálisan az EU területén tartózkodhatnak. Ezen a téren tehát szerinte látványosan lehetne javítani a helyzeten. Johansson szerint a külső határvédelmi ügynökség, a Frontex is fokozta erőfeszítéseit, és tavaly negyvenezer személy visszaküldésében segédkezett többnyire közös repülőjáratok szervezésével és lebonyolításával.
Bár a friss statisztikák még nem jöttek ki, a bizottságnál úgy tudják, hogy megnőtt az önkéntesen hazatérő migránsok száma is, amiben fontos szerepet játszott a visszaküldési tanácsadás.
Ehhez kapcsolódóan: Uniós megállapodás egy kötelező kvóták nélküli migrációs paktumról
A szélsőjobboldal meglovagolja a félelmeket
A végleges elfogadásra váró új jogszabályok értelmében uniós szinten legalább harmincezer férőhelyet kell biztosítani az úgynevezett határrendészeti eljárás céljából, ami egyfelől a beérkezők előszűrését hivatott elvégezni, másfelől az ezt az akadályt vevők számára menedékjogi kérelmük gyorsított ütemű (két hónapon belül történő) elbírálására ad lehetőséget. Mint a biztos rámutatott, a harmincezer férőhelyet úgy kell érteni, hogy egy adott időpontban ennyit kell fenntartaniuk összesen a tagállamoknak, külön számítási kulcs alapján meghatározva az egyes országokra eső hányadot. Egy év viszonylatában a harmincezernél jóval többen fognak megfordulni a befogadóközpontokban.
Ha a tagállamok nagyobb migrációs nyomás alá kerülnek, harmincezer fő felett visszatérhetnek a rendes eljáráshoz, amely ma is működik. Johansson tudomása szerint egyes tagállamok, így a repülőtereken Hollandia, de Bulgária és Olaszország is már azelőtt elkezdte az új határ(rendészeti) eljárás alkalmazását, hogy a jogszabály hatályba lépett volna. A biztos arra számít, hogy a legtöbb ország igyekszik majd gyorsan átállni az új rendszerre. A tagállamoknak egyébként 2026 a határidő a teljes átállásra. Ha addig nem teszik meg, akkor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat ellenük.
Bár az EU-nak a közelgő európai választások miatt különösen fontos volt demonstrálnia cselekvőképességét a választópolgárok egyik fontos aggodalmának számító migrációt illetően, azt Johansson is elismeri, hogy az új paktum gyümölcseit még aligha érzékelik majd a június eleji voksolás előtt. „De bármi lesz is a helyzet, a szélsőjobboldali erők eddig is, ezután is a félelemre apellálnak majd. A szélsőjobboldal narratívájában akkor is rossz irányba mennek a dolgok, ha történetesen jól menedzselik a migrációt. A migráció az a terület, ahol az egyik legnagyobb mértékű a félretájékoztatás” – mondta a bel- és migrációügyi biztos.
Viszonylag kevés ukrán menekült vállalt munkát
Jelenleg évente három-négymillió legális bevándorló érkezik az Európai Unióba, munkavégzés céljából pedig a legutóbbi rendelkezésre álló, 2022-es adat szerint körülbelül másfél millióan, Európa munkaereje ugyanakkor évente egymillió fővel zsugorodik. Ezért a legális bevándorlás, ha nem is az egyetlen, de fontos eleme a megoldásnak – húzza alá a biztos, aki szerint Európának már nemcsak magasan, hanem közepesen vagy alacsonyan képzett munkaerőre is szüksége van. Johansson érdekesnek és hasznosnak tart olyan megoldásokat, amelyek a hosszú távra szóló munkavállalás mellett az úgynevezett körforgásos migrációra is hangsúlyt fektetnek. Ennek keretében harmadik országbeli munkavállalók a családjuk nélkül rövidebb időre, szezonális munkák elvégzésére érkeznek, majd az itt megkeresett pénzt otthon költhetik el, de akár többször is visszajöhetnek. Ebben a modellben dolgoznak például néhány hónapon át Spanyolországban marokkói teherautó-sofőrök.
A migrációs területet felügyelő bizottsági tag elismeri, hogy bár több mint négymillió ukrajnai menekült tartózkodik jelenleg az unió területén, egyes tagállamokban csalódást keltően alacsony a munkát vállalók aránya és száma közülük. A munkaerőpiacra belépő ukránok aránya 15 és 80 százalék között ingadozik. Belgiumban például mindössze 17 százalék, miközben Dániában a nyolcvan százalékhoz közelít. Ennek számos oka lehet, ami összefügghet az érkezők korösszetételével, de a fogadó ország munkaerőpiaci politikáival is.
