Forrás: hvg.hu | 2019.08.25.

A csehországi Brno nyugati részén hosszú kilométereken keresztül fut a Hlinky sugárút: egyik oldalán villamos jár, a másikon elegáns, ősparkkal körülvett klasszicista villák sorakoznak. A Hlinky azonban nem csak a kulturális örökség részét képező épületekről híres: itt található több is a 380 ezres város tucatnyi meddőségi klinikájából, ahova évek óta magyar házaspárok százai zarándokolnak. Ők azok, akiknek petesejtdonorra van szükségük, de a rendkívül szigorú hazai szabályozás miatt csak külföldön, több millió forintért végeztethetik el a beavatkozást.

A jelenleg az Egyesült Államokban élő László (nevét megváltoztattuk) és amerikai felesége hosszú évek hiábavaló próbálkozása után kötöttek ki Brnóban. „Mivel az amerikai mesterséges megtermékenyítés nagyon drága, először az egyik magyarországi meddőségi klinikát kerestük fel. Azt azonban álmunkban sem gondoltuk volna, hogy nem ott fogjuk befejezni” – mondta a hvg.hu-nak a férfi. Bár felesége nem magyar állampolgár, a hazai klinikán természetesen László családjára is a magyar szabályozás volt érvényes.

A hazai kivizsgálások alatt derült ki, hogy a férfi feleségének petesejtdonorra lenne szüksége, ebben a pillanatban pedig meg is szakadt a folyamat. Amikor kikérdezte őket, az egyébként lelkiismeretes és segítőkész kezelőorvosuk csak a kezét tudta széttárni, majd átnyújtott egy papírt külföldi kórházak elérhetőségeivel. Ha ugyanis nincs egy 35 év alatti és minden egészségügyi előírásnak megfelelő egyenes ágú nőrokonuk, a donorra szoruló magyar nőknek gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy anyák legyenek.

Vallás, ideológia és fikció

A magyar törvények szerint a nők két módon juthatnak legálisan petesejthez: anonim donációval (ami csak elméletben működik), illetve adományozhat petesejtet a feleség vagy férj 35 év alatti, olyan közeli nőrokona, aki már szült korábban (férjnél természtesen a lánytestvér kizárva). Mindezt ingyen, a törvény ugyanis tiltja, hogy ezért pénzt kapjon az adományozó, mert az már szervkereskedelemnek minősül.

A rokoni kapcsolat egyébként azért feltétele a donációnak, mert a törvényhozók azt feltételezik, hogy nővér vagy húg nem is fog érte pénzt kérni, ám több, általunk megkérdezett szakértő vallási, ideológiai okokat is sejt a szabályozás hátterében.

Az anonim donáció pedig pont a pénztilalom miatt elméleti lehetőség inkább:

Képzeljük el, hogy egy fiatal nő becsönget a kórházunk ajtaján, saját zsebből kifizeti a több tízezres hormonkezelést, aláveti magát injekciózásnak, altatásos műtétnek, hogy egy számára teljesen ismeretlen nőnek gyereke szülessen az ő petesejtjéből. Nem kell magyaráznom, hogy ez miért tartozik a fikció kategóriájába

– mondta lapunknak az egyik magyarországi meddőségi centrum szakorvosa, aki a téma érzékenysége miatt szintén azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Vagyis, ha valaki nem talál családon belül donort, jellemzően bukja is a lehetőséget.

© AFP / Klaus-Dietmar Gabbert

Csakhogy eközben hazánkban nemcsak az első gyermek születésének időpontja tolódik ki, hanem a meddő párok száma is folyamatosan nő, és egyre többen nem spermára, hanem petesejtre szorulnak. Egy korábbi ombudsmani jelentés a 2016-os adatokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar párok 10-15 százaléka meddő, ebből pedig mindössze 40-45 százalék vezethető vissza a férfi egészségügyi problémájára.

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára egy írásbeli kérdésre adott válaszában nemrég azt írta: 2017-ben megközelítőleg 4000 gyermek született Magyarországon meddőségi kezeléseknek köszönhetően. Ha a petesejt-donáció szabályozásán változtatnának, ez a szám valószínűleg még magasabb lenne.

Mint a tinderezés, csak petesejttel

Addig azonban nem marad más lehetőség, mint a petesejt-turizmus: az interneten egy kis kereséssel rengeteg olyan külföldi klinikát találni, amely magyar nyelven is hirdeti a szolgáltatásait. De nemcsak a magyarokra vannak felkészülve, európai nyelvek tucatjain fogadják klienseiket.

László azt mesélte, abban a pillanatban, ahogy kapcsolatba léptek a klinikával, egy profi csapat fogadta minden kérdésüket. „Ami a legmeglepőbb volt, hogy nemcsak az adminisztrációt, még a donort is e-mailen keresztül tudtuk kiválasztani. Begyűjtöttek tőlünk néhány adatot, majd levélben elküldték egy, szerintük megfelelő fiatal nő adatait, akit elfogadhattunk, vagy visszautasíthattunk. Minden esetben tudtuk a vércsoportját, a magasságát, a súlyát, korát, haj-, és szemszínét, sőt még egy néhány mondatos leírást is kaptunk róla. Olyan volt, mintha egy Tinder-profilt nézegettünk volna” – mesélte.

A párnak nem kellett mindenért Csehországba utaznia, az orvosi vizsgálatok közül többet Magyarországon is el tudtak végeztetni, a számukra kijelölt koordinátorral folyamatosan kapcsolatban voltak, és csak akkor mentek Brnóba, ha feltétlenül szükség volt rá. A végső beavatkozás idejére kivettek egy hét szabadságot, és a brnói karácsonyi vásárt járták.

A házaspár végtelenül szerencsésnek érzi magát, mert a procedúra sikerrel járt, László felesége terhessége utolsó heteiben jár. Brnói tartózkodásuk alatt több magyarral is találkoztak, a klinika parkolója pedig a férfi megfogalmazása szerint a rengeteg különböző rendszámtáblával leginkább egy nemzetközi szállodaláncra hasonlított.

Petesejtet a csehektől

Annak, hogy miért éppen Csehország a nemzetközi meddőségi klinikák központja, sok magyarázata van, a megengedő szabályozás mellett ilyen a modern technológia is. Náluk – hazánkkal és több más országgal ellentétben – például engedélyezett az úgynevezett preimplantációs genetikai szűrés (PGS). Ennek a lényege, hogy genetikai vizsgálatot végeznek az embriókon, hogy kiszűrjék az esetleges mutációkat, és csak azokat ültetik vissza, melyek egészségesek. A leglényegesebb szempont mégis a pénz. Ami Magyarországon büntetendő, az Csehországban kompenzációs költségként engedélyezett: a donorok átszámítva néhány százezer forintot kapnak a hozzájárulásukért, amit a kezelésen részt vevő pár fizet. Portugáliában ez az összeg 627 euró (200 ezer forint), Spanyolországban 900 (290 ezer forint), Nagy-Britanniában pedig 750 font (261 ezer forint).

A témával foglalkozó cikkek szerint mivel Brno egyetemi város, sok fiatal nő gyermekre váró magyar párok pénzéből fizeti a tandíját.

A cseh kisváros híre olyannyira elterjedt itthon, hogy a Reprogenesis névre keresztelt intézetben ma már a külföldi kliensek legnagyobb részét magyarok adják – árulta el a hvg.hu-nak a cég marketingigazgatója. Kamila Hrdličková szerint korábban előfordult, hogy a hozzájuk látogató párok tolmácsot hoztak magukkal, ezért egy idő után nyelvi koordinátorokat fogadtak fel, majd az egész honlapot lefordították magyarra. Azóta folyamatosan emelkedik a magyar ügyfeleik száma.

A Reprogenesis klinika Csehországban
© www.reprogenesis.hu

Egy petesejtdonort használó teljes kezelés a Reprogenesis esetében jelenleg 4700 euró, azaz másfél millió forint, ebben a járulékos költségek – például az utazás – még nincsenek benne. László visszaemlékezése szerint ők is körülbelül ennyit költöttek, bár a helyzetüket nagyban megkönnyítette, hogy sok vizsgálatot a magyar klinikán is el tudtak végezni – amely ugyan nem volt hivatalos partnere a cseh intézetnek, de mindenben próbáltak segíteni.

A petesejt-donáció szabályozása nemcsak Magyarországon ilyen szigorú, több uniós államban – például Németországban – egyenesen tiltják, máshol csak anonim módon engedélyezik. Ellenzői a legtöbbször jogi és pszichológiai problémákat sorolnak, mi is hallottunk olyan esetről, amikor széthullott a család, mert nem tudták feldolgozni, hogy a megszületett kisbaba biológiai anyja valójában az anya lánytestvére. Az eljárást engedélyező országokban viszont a törvényalkotók – a szabályok betartása mellett – arra hivatkoznak, hogy a nőknek joguk van anyának lenni, ehhez pedig szükség esetén a fizetés is megengedett.

Petesejt, feketén

A lehetetlen hazai helyzet néha a kétségbeesésig hajszolja a gyermekre vágyó nőket, akik közül néhányan attól sem riadnak vissza, hogy az internetes feketepiacon keressenek maguknak donort. Bár az üzlet rizikós, az is előfordulhat, hogy a saját petesejtjét áruló fiatal nő közjegyző előtt rokonnak vallja magát. Tavaly a Fővárosi Törvényszék egy hasonló esetben emberi test tiltott felhasználása és közokirat-hamisítás miatt egy év hat hónap felfüggesztett börtönre ítélt egy 36 éves asszonyt. Az ügyészség vádat emelt az öt nő ellen is, akik petesejtet akartak vásárolni, ők első fokon megrovással megúszták. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy nem az anyagi haszonszerzés, hanem gyermekáldás volt a céljuk.

Idén áprilisban a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda egy ismert meddőségi klinikán is házkutatást tartott. Bár a helyszínt ők nem nevezték meg, Dr. Vereczkey Attila, a Humán Reprodukciós Intézet Kft. – ismertebb nevén Versys Klinika – igazgatója az Origónak adott interjúban később elismerte, hogy náluk jelentek meg a rendőrök, méghozzá szerinte petesejt-donáció miatt. Ugyanakkor a nyomozást ismeretlen tettes ellen indították, és sem az intézményt, sem pedig munkatársait nem gyanúsították semmivel - mondta.

Azt az igazgató már csak valószínűsítette, hogy azt akarták tudni, fizetnek-e a klinikára érkező donoroknak. „Átalánydíjas költségtérítésben részesülnek, amelynek mértéke 100-200 ezer forint között van. Évek óta ezt a gyakorlatot folytatja a klinika, és soha nem merült fel, hogy ez ne lenne megfelelő, semmilyen jogi, adózási, vagy büntetőjogi kétely nem merült fel ezzel kapcsolatban" – mondta a lapnak.

A rendőrség mindenesetre a nyomozás érdekeire hivatkozva akkor nem árult el több részletet, mi is hiába kerestük most őket.

Hamis illúzió?

Kevesen tudják, de Magyarországon a petesejt lefagyasztásának szabályai is drákóiak: szociális alapon egyáltalán nem, csak orvosi okból engedélyezik. Ha tehát valaki attól tart, hogy nem talál partnert, és hasonló célból elmegy egy klinikára, falakba ütközik. Pontos magyarázat ugyan nincs, de hallottunk olyan orvosi konferenciáról, ahol azzal indokolták a szakemberek, hogy a petesejtek lefagyasztásának engedélyezése

hamis biztonságérzetbe ringatná a nőket.

Azzal az általunk megkérdezett orvosok sem vitatkoztak, hogy minél későbbre tolja egy nő a gyerekvállalást, annál nehezebben esik teherbe, 37 év felett kezd csökkenni az esélye a fogantatásnak, 40 év felett már drasztikusan. Egy 43 év feletti nőnek az első terhességre már csak 5 százalék az esélye – petesejt-adományozással ezt akár 50-55 százalékra is fel lehet tornázni.

Teológusok a bizottságban

A növekvő igény ellenére a magyar szakemberek nem gondolják azt, hogy a közeljövőben lazulnának a szabályok, sőt sokkal inkább a szigorítástól tartanak. Sok érintett a mai napig emlékszik Veres András püspök 2017. augusztus 20-án elmondott szentmiséjére, amelyben a keresztény értékek szerint elfogadhatatlannak nevezte a lombikbébiprogramot.

Visszamentünk a középkorba

- kommentálta a hozzáállást az egyik forrásunk.

A lapunknak nyilatkozó szakemberek egyértelműen úgy látják, ha a kormány valóban mindenkinek esélyt akar adni, gyökeres változtatásokra van szükség a petesejt-donáció területén. Ha a magyar szabályozás továbbra sem ad meg minden lehetőséget, akkor a jövőben is csak a hazai rendeleteket megkerülve, külföldön, több millió forintért válhat szülővé sok száz magyar pár.

A meddőségi eljárások szakmai-etikai kérdéseit az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül működő Humán Reprodukciós Bizottság vitatja meg, a 30 tagú szakmai testületnek két teológus is tagja, egy harmadik pedig állandó meghívott vendégként vesz részt az üléseken. A minisztériumtól szerettük volna megtudni, hogy terveznek-e változtatni a szabályozáson, de a két hete elküldött kérdéseinkre még mindig nem kaptunk választ.