Forrás: hvg.hu | 2018.04.02.

„Bár több külföldi betegbiztosítóval is felvettük a kapcsolatot, orvosi szolgáltatásunk és infrastruktúránk is magas színvonalú, egyelőre ritkaságnak számítanak a határon túlról érkező páciensek. A forgalmunk töredékét teszik ki. Ugyanakkor a Magyarországon élő külföldiek gyakorta minket választanak” – mondta a HVG kérdésre Hartman Gábor, a Duna Medical Center magánegészségügyi központ orvos igazgatója.

Az Országos Gerincgyógyászati Központba viszont messzi földről is érkeznek páciensek olyan speciális műtéti beavatkozásokra, amelyek másutt nem érhetőek el. „Évente átlagosan 70 külföldi, daganatos beteget operálunk meg, ami nagyjából 250 millió forintos bevételt jelent. Mi nem keressük a pácienseket, a módszereinket és eredményességünket ismerő – sok esetben nálunk is tanult, dolgozott – kollégák küldik hozzánk őket a világ minden sarkából” – büszkélkedik az általa alapított intézmény nemzetközi elismertségével Varga Péter Pál főigazgató. Különleges esetként kapott némi sajtónyilvánosságot annak az erdélyi kisfiúnak az esete, akit az Ortopédiai Klinikán operáltak meg, hogy megmenthessék a Bukarestben amputálásra ítélt lábát. Ehhez azonban, egyéb forrás híján, magyar vállalatok dobták össze a 2 millió forintos klinikai számla összegét.

Arról, hogy hány külföldi beteg vesz igénybe fizetős ellátást az állami fenntartású kórházakban vagy rendelőintézetekben, nincsenek megbízható adatai a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (NEAK). Hiszen az ilyen ügyletekhez nincs köze – az ellátás díját nem a társadalombiztosítás, hanem az ügyfél állja, a pénz pedig a szolgáltató kórházat illeti. Arról viszont pontos elszámolást kell vezetni, hogy hány külföldi vett igénybe európai egészségbiztosítási kártyával (EU-kártya) „orvosilag szükséges” ellátást magyarországi tartózkodása idején. A kártyát az Európai Gazdasági Térség (EGT) 31 tagországában, valamint Svájcban élő, érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező utazók válthatják ki és használhatják fel külföldi gyógykezelésük költségének fedezésére.

Műtét az Országos Gerincsebészeti Központban. Határokon átnyúló vonzerő
© Túry Gergely

Az EU-kártya nem jogosít bármilyen ellátás igénybevételére. Az Európai Bizottság döntése alapján, 2004-ben bevezetett rendszer a sürgős esetek kezelését szolgálja, de nem csak egy esetleges életveszély elhárítását. A panasszal felkeresett orvos dönti el, mi számít sürgős szükségnek, de az elv általában az, hogy a páciensnek ne kelljen a betegsége miatt megszakítania külföldi útját. Magyarországon 31 pontba szedett miniszteri rendelet határozza meg, mi tartozik a sürgős szükség körébe, a koraszüléstől az eszméletvesztésen át a fertőzések és sebek ellátásáig.

A NEAK adatai szerint 2015-ben 48 ezer esetben kellett EU-kártyával rendelkező külföldit járóbeteg-szakrendelőkben vagy kórházakban ellátni, tavaly pedig 57 ezren szorultak ilyen segítségre. Az esetszámnál lényegesen gyorsabban nőtt ez idő alatt az ellátás költsége: 1,1 milliárdról 1,5 milliárd forintra. Az itthon kifizetett összegről a NEAK számlát küld az érintett külföldi biztosítóknak, s az uniós rendeletek alapján elszámolnak egymással. Magyarország egyenlege erősen negatív: tavaly 12 milliárd forintba került a külföldön portyázó, bajba került magyar biztosítottak ellátása. A különbség nagyobb része feltehetően nem honfitársaink fokozott sérülékenységéből vagy rosszabb egészségi állapotából adódik, hanem abból, hogy minden ország olyan áron számolja el az egészségügyi szolgáltatást a külföldieknek is, mint a saját biztosítottjainak. A példa kedvéért: a kétoldali bokaröntgen Magyarországon alig 1500 forintos társadalombiztosítási térítési díja tőlünk nyugatra nem értelmezhető árkategória.

Az EGT tagországain kívül egy máig érvényben lévő, 1963-ban megkötött kétoldalú megállapodás értelmében a Szovjetunió utódállamai, köztük Ukrajna polgárai is igénybe vehetik itt-tartózkodásuk idején a sürgősségi ellátást. A kórházi számlát ebben az esetben is a NEAK fizeti ki a gyógyintézménynek, csakhogy ezt a költséget nem tudja továbbhárítani. A leggyakoribb térítési jogcím egyébként a szülés, ami pedig sokkal inkább az előre eltervezett, semmint a véletlen esetek számlájára írható. A több mint fél évszázados megállapodásból következik az is, hogy az Ukrajnából áttelepülők társadalombiztosítási jogviszonya zökkenőmentesen folytatható. Nincs várakozási idő, átjelentkezésüket és a NAV-hoz járulékfizetésre történő bejelentkezésüket követően megkapják a magyar taj-kártyát. Az EGT országain és a szovjet utódállamokon kívülről érkező, Magyarországon tartózkodási engedélyt szerző, szálláshely-bejelentővel rendelkező külföldiek pedig úgy tehetnek szert egészségbiztosításra, ha kifizetik a jelenleg havi 7320 forintos járulékot.

Baleset az M5-ös autópályán. Jár a mentés
© MTI / Mihádák Zoltán

Aki úgy dönt, hogy uniós polgárként Magyarországon veti alá magát például szürkehályog- vagy éppen csípőprotézis-műtétnek, nem elegendő, ha az EU-kártyáját mutatja fel. Előzetesen meg kell szereznie a saját egészségbiztosítója nyilatkozatát, hogy fedezi a külföldi ellátás költségét. Az európai egészségbiztosítási szakzsargonban S2-nek nevezett, finanszírozási ígérvényt tartalmazó nyomtatvány nem jogosítja fel a felmutatóját sem soronkívüliségre, sem extra ellátásra. A várólistára fel kell iratkoznia, az egyágyas szobáért pedig külön kell fizetnie. Ilyen „kalandvágyó” azonban nem sok van: tavaly mindössze 700 esetet regisztrált a NEAK, amiért a magyar kórházak 106 millió forintot számlázhattak. Körülbelül ugyanennyi magyar kapott külföldön olyan gyógykezelést, amely idehaza nem elérhető. Ezért 2,4 milliárd forintot fizetett ki a társadalombiztosító.

A cikk a HVG 2018/11. számban jelent meg.