„Vojnits Tamás ugyanis egyben eladói és vevői oldalon is megjelenik azáltal, hogy a Takarékbank igazgatóságának elnöke és ügyvezetője annak a cégnek, amely tulajdonos abban a cégben, amely ajánlatot tett a Takarékbank 55 százalékos állami tulajdonban lévő részvénycsomagjára. Erről rendelkezik a pénzügyi vállalkozások szóló törvény 144. paragrafusa.
A súlyos összeférhetetlenség miatt nem kizárt, hogy bírósági ügy lesz a folyamatból és megsemmisítik a pályázatot.
(Fontos megjegyezni, hogy a takarékszövetkezeti integrációról szóló törvény az Alkotmánybíróság előtt van, és akár az egész integráció folyamatot visszamenőleges hatállyal megsemmisíthetik.)
A nehezen átlátható ügy mögött nagy valószínűséggel egyfajta állami bankrendszer kiépítésére való törekvés állhat. Úgy néz ki, a jelenlegi kormány saját gazdasági holdudvarának helyzetbe hozásával kívánja átrendezni a bankpiacot. Orbán Viktornak nem titkolt vágya, hogy a hazai bankrendszerben a magyarok legyenek többségben, és nagy valószínűséggel a miniszterelnök nem bánná azt sem, ha a magyar tulajdonosok és vezetők szorosan kapcsolódnának személyéhez.
A rendszer kiépítése azonban megtorpant azáltal, hogy végül egyetlen egy külföldi bank sem akarja egyelőre itt hagyni az országot (a Raiffeisen nem fogadta el az egy eurós vételi ajánlatot), így kerülhetett középpontba a takarékszövetkezeti rendszer átjátszása kormányközeli emberekhez.”
