Forrás: Portfolio.hu | 2022.08.08.
Júliusban 13%-ra ugorhatott fel az infláció Magyarországon - derül ki a Portfolio elemzői várakozásokat monitorozó felméréséből. Júniusban 11,7%-os éves áremelkedési ütemet mért a KSH, vagyis további érdemi gyorsulás várható a holnap érkező hivatalos adattal a pénzromlás ütemében. Az év végére vonatkozó várakozások a rezsidrágítás hatására még inkább elszálltak, már 16,5%-ra várja a piac a decemberi árindexet. Erős megosztottság van a tekintetben, hogy jövőre mennyire mérséklődhet az áremelkedés üteme, az optimistábbak szerint év végére már egész alacsony lehet az infláció, mások szerint viszont csúnyán be fog ragadni.
A júliusi inflációban természetesen még nem látszik az augusztus 1-től érvényes rezsidrágítás hatása, ám több olyan egyéb tényező van, ami az árak gyorsuló ütemű emelkedéséhet vezet. Ilyenek például:
- a forint gyengülése,
- a különadók másodkörös, árakba beépülő hatása,
- a chipsadó (neta) és a jövedékiadó-emelés,
- a háború miatt akadozó ellátás és alapanyagdrágulás a termelésben,
- az élelmiszerársokk,
- az erős háztartási kereslet ,
- és természetesen a piaci energiaárak folyamatos beárazódása más termékekbe, szolgáltatásokba.
Mindezek mellett az, hogy tavaly ilyenkor nagyot emelkedtek az üzemanyagárak (ami a viszonyítási alapot emelve mérsékli az éves árindexet), illetve a nyersanyagárak is estek valamelyest, csekély visszafogó hatást jelent csupán.
Pénzcentrum rezsikalkulátor Számold ki, mennyit kell majd fizetned a gázért, áramért augusztustól!
Az elemzők tulajdonképpen még kicsit optimistának is mondhatók, legalábbis a jegybankhoz képest: az MNB a július végi kamatemelése kapcsán úgy nyilatkozott, hogy 13-14%-os lehet a júliusi infláció, az elemzői várakozások konszenzusa ennek a sávnak a legalján található.
Az egy százalékpont feletti gyorsulás egyetlen hónap alatt azért így is nagyon erős bizonyíték az infláció erősödésére. "Júliusban még nem lesznek érezhetőek a bejelentett rezsiemelő intézkedések, viszont az extraprofitadó másodkörös hatásai igen. Továbbra is keresleti nyomást okoz az átlag feletti béremelés sok szektorban, illetve a hónap első felében történelmi mélypontra gyengülő forintárfolyam felfelé mutató kockázatokat jelent a vállalatok júliusi és augusztusi árazási döntéseinél." - mondja Kiss Péter, az Amundi elemzője.
A szakértő egyébként kollégáihoz képest alacsony előrejelzést adott a júliusi inflációra, nem úgy Halász Ágnes, aki általánosságban is igen borúlátó pályát rajzolt fel. Az Unicredit közgazdásza szerint az egyre erősödő drágulási hullám mára már szinte minden termék és szolgáltatáscsoportot utolért. A drámai mértékű forintgyengülés hatása vélhetően gyors áttételekkel érvényesült a hónap folyamán, főként az importált élelmiszerek és iparcikkek körében, míg a piaci szolgáltatások áremelkedését a szabadidős szolgáltatásokkal kapcsolatos kereslet élénkülése is gyorsíthatta. Szintén az árak gyors megugrását válthatták ki a rezsicsökkentés átalakításával kapcsolatos hírek, elsősorban a szabadáras energia, valamint a lakásfelújításhoz kapcsolódó anyagok és szolgáltatások esetében.
Júliusban az élelmiszerek, tartós cikkek és egyéb cikkek (pl. papír, háztartási vegyianyagok) területén folytatódtak az átárazások, ami leginkább az élelmiszereknél látványos - mondja Suppan Gergely, a Magyar Bankholding szakértője.
Elemzői felmérés az inflációs* prognózisokról (év/év, %) |
név |
intézmény |
2022. júl. |
2022. dec. |
2023. dec. |
2022 átlag |
2023 átlag |
Halász Ágnes |
Unicredit Bank |
13,3 |
19,0 |
12,1 |
13,1 |
17,4 |
Isépy Tamás |
Századvég |
12,8 |
16,5 |
6,5 |
11,6 |
8,8 |
Kiss Péter |
Amundi |
12,4 |
17,1 |
4,2 |
12,6 |
10,3 |
Suppan Gergely |
Magyar Bankholding |
13,0 |
15,2 |
3,5 |
12,1 |
8,4 |
Virovácz Péter |
ING Bank |
13,3 |
16,4 |
4,0 |
12,6 |
9,5 |
konszenzus (medián) |
|
13,00 |
16,50 |
4,20 |
12,60 |
9,50 |
Forrás: Portfolio |
* fogyasztóiár-index |
A júliusi nagy ugrással nem ér véget az árak gyorsuló ütemű emelkedése. A rezsiemelés több százalékpontos ársokkot jelenthet, ezért az őszre 16-17%-on tetőzhet az infláció, ami aztán év végére sem sokat szelídül. Jól mutatja az árak emelkedésének sokkszerűségét a 2022 év végére vonatkozó várakozások felrobbanása. Januárban még 3,4%-os inflációt várt decemberre a piac, és áprilisban is "csak" 8,6%-ot, ebből lett négy hónap alatt 16,5%.
A gyors átárazódás aztán jövőre kifuthat, ezért az infláció esésnek indulhat. A tempó nem lesz túlságosan gyors, az elemzők szerint egy számjegyű tartományba csak 2023 nyarán, szűk egy év múlva süllyed majd az árindex. Így aztán év végére hiába csökken 4% közelébe a mutató, a jövő év egészére vonatkozó átlagos infláció így is közel10%-os (!) lesz.
Ugyanakkor a közgazdászok érezhetően tartanak az infláció beragadásától. Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató szerint az inflációs várakozásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok jellemzik, amit elsősorban a háború elhúzódása, a rezsicsökkentés mértékének mérséklése és az üzemanyagárak szabályozásának módosítása fűt. Emiatt úgy látja, hogy még jövő decemberben is 6,5%-os lehet a hazai infláció.
Ennél is "merészebb" Halász Ágens előrejelzése. Szerinte a felfelé mutató kockázatok már rövid távon is jelentősek: az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, az üzemanyagokra megállapított árstop váratlan feloldása egy esetlegesen kialakuló üzemanyaghiány esetén, továbbá az aszályos időjárás újabb meglepetést okozhatnak még az őszi-téli hónapokban. Az elemző szerint nem az ősz, hanem a jövő év eleje jelenti majd az inflációs csúcsot, ráadásul ez 23%-on (!) lesz.
Természetesen az előrejelzéseket alapvetően befolyásolja, hogy ki milyen sorsot lát az árstopok területén. Virovácz Péter, az ING elemzője azzal számol, hogy a kormány már idén októberben egyaránt módosít az üzemanyagár- és az élelmiszerár-korlátozásokon, ám alapesetben csak részleges változása számít. Azt azonban hangsúlyozza, hogy ha egy lépésben megtörténik az alkalmazkodás, úgy az magasabb csúcspontot jelent 2022 utolsó negyedévében, így hosszabb utat is vissza a 10 százalék alatti tartományba.
Amennyiben véget érnének az árstop szabályozások, úgy az év egészét nézve idén is már inkább 13 százalék feletti átlagos inflációval számolhatnánk, miközben az inflációs csúcspont ősszel 18-19 százalék körül lehetne - mondja Virovácz. Amennyiben csak részben változnak a szabályok, úgy sikerülhet 13 százalék alatt tartani az éves átlagos inflációt, míg a csúcspontot olyan 16-17 százalék közelében. Ugyanakkor az elnyújtottabb alkalmazkodás nagyobb teret ad a jövő évi infláció emelkedésére is, amely már így is várhatóan 10 százalék közelében alakul majd.
Hogy ez ügyben mennyire nagy a bizonytalanság, jól jelzi, hogy van olyan közgazdász, aki szerint az élelmiszerárstopokhoz csak 2024-ben nyúl a kormány, mások szerint akár már az idén enyhíthet rajta. Az üzemanyagárak esetében nagyobb az egység, a többség szerint ősszel a realitások kikényszerítik a változtatást. Ezzel együtt a sok mozgó tényező miatt erős lehet a gyanúnk: az inflációs pályát a közeljövőben még többször át kell majd rajzolni, ahogyan az előre nem látható tényezők sokaságáról újabb információk lesznek elérhetők.
Címlapkép: Getty Images
|