A 2022 eleje óta eltelt időszakban erőteljesen növekedtek a nominális bérek az EU-ban, azonban annak mértéke még mindig jóval elmaradt az infláció ütemétől, ami miatt a reálbérek jelentősen csökkentek – állapította meg az EU munkaerőpiacáról és az uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentésében az Európai Bizottság.
A jelentés szerint egyfelől a feszes munkaerő-piaci helyzet és a magas infláció táplálta a bérnövekedést, másfelől viszont a munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatos növekvő bizonytalanság, az egyes ágazatokban (különösen a feldolgozóiparban) tapasztalható nehézségek, valamint a magasabb munkaerő-piaci részvétel révén megnövekedett munkaerő-kínálat a bérnövekedés mérsékléséhez járultak hozzá.
A nominális bérek 6%-kal nőttek az EU-ban 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest, viszont a reálbérek az infláció következtében 0,8%-kal csökkentek április és június között. Az előző negyedévi számokkal összehasonlítva az adatokat az látszik, hogy a reálbérek csökkenése ugyan folytatódott az EU-ban, de a visszaesés üteme lassult a nominális bérek erőteljes növekedése és a mérséklődő infláció következtében. 2023 első negyedében ugyanis még 3,4%-kal csökkentek a reálbérek éves szinten, sőt, a tavalyi év harmadik negyedében rekord mértékben, 5,1%-kal estek vissza a reál keresetek az EU-ban.
Az infláció sok országban eltünteti a béremelést
A nominális bérnövekedés üteme az idei második negyedévben jelentősen eltért az egyes tagállamokban, miután a tagországok között nagy különbségek mutathatók ki az infláció, valamint a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő kínálata terén.
Az április és június közötti időszak adatait vizsgálva az látható, hogy
a nominális bérek a második legnagyobb mértékben Magyarországon emelkedtek az EU-ban éves szinten, miután hazánkban 17%-kal nőttek a keresetek 2022 azonos időszakához viszonyítva.
A hazai növekedési ütemet csak a román mutató (19%) múlta felül. Mind Romániát, mind Magyarországot a magas infláció mellett feszes munkaerőpiac jellemzi.
Ezzel szemben a nominális bérnövekedés Máltán (1,5%), Svédországban (3,3%), Olaszországban (3,3%) és Dániában (3,4%) volt a legalacsonyabb az EU-n belül, amely országokban az infláció viszonylag alacsony mértékű.
A EU-tagállamok mintegy felében a nominális bérnövekedés mértéke nem érte el az infláció szintjét, így ezen országokban a reálbérek csökkenése volt megfigyelhető 2023 második negyedévében. A legnagyobb mértékben, éves szinten több mint 4%-kal Csehországban, Olaszországban és Máltán csökkentek a reálbérek.
Magyarországon pedig 3,7%-kal apadt a keresetek vásárlóereje, ami az ötödik legnagyobb mértékű reálbér-csökkenésnek számít az EU-n belül.
Reálbérek növekedése éves szinten (Forrás: Európai Bizottság)
A magyarországi bérek nominális emelkedése azért tudta csak részben ellensúlyozni a hazai infláció hatását, mert az Eurostat adatai szerint
a 2022 októbere óta eltelt összes hónapban Magyarországon volt a legmagasabb az infláció mértéke az EU-n belül.
Januárban 26,2%-kal tetőzött itthon a drágulás éves üteme, ami a legfrissebb Eurostat-adat szerint októberben 9,6%-ra mérséklődött, amely még mindig rekordértéknek számít az EU-n belül, igaz a cseh mutató (9,5%) alig marad el a hazai mutatótól.
Sok helyen csökkent a minimálbér vásárlóereje
Az Európai Bizottság jelentése külön kitért arra, hogy miként változott a minimálbért keresők vásárlóereje, miután 2022 januárja és 2023 júliusa között a minimálbért alkalmazó összes tagállamban (az EU 27 tagországa közül 21-ben van minimálbér) megemelték az előírt minimális kereset összegét. Az összes minimálbért alkalmazó országban több mint 5%-os emelés történt 2022 eleje és 2023 júliusa között, a legtöbb tagállamban pedig meghaladta a 10%-ot a növelés mértéke.
Az egyes országok a minimálbért jellemzően évente egyszer az adott év elején emelik meg, azonban vannak ettől eltérő esetek is. Így például Magyarországon a jövő évre vonatkozó minimálbért már idén december 1-jétől bevezetik, aminek értelmében 15%-kal nő a bruttó minimálbér összege 266 800 forintra.
A jelentés által vizsgált, 2022. január és 2023. július közötti időszakra vonatkozóan Magyarország esetében az emelhető ki, hogy 2023 elején 16%-kal nőtt a bruttó minimálbér összege az addigi 200 ezer forintról 232 ezer forintra. Ennél nagyobb mértékű emelés csak két országban, Litvániában és Németországban történt a vizsgált időszakban. A balti államban 24%-kal, míg Európa legnagyobb gazdaságában 23,17%-kal emelték a kötelező legkisebb kereset összegét.
A minimálbér-emelések azonban csak a tagállamok felében kompenzálták az infláció hatását.
- Közülük is csupán hat tagállamban (Németországban, Belgiumban, Görögországban, Luxemburgban, Hollandiában és Bulgáriában) nőttek a minimálbérek reál értéken 2022 eleje és 2023 júliusa között. Utóbbi államok közül legnagyobb mértékben, mintegy 9%-kal Németországban és Belgiumban nőtt a reál minimálbér.
- Öt tagállamban (Lengyelországban, Romániában, Lettországban, Spanyolországban és Franciaországban) pedig lényegében nem változott a minimálbér reál értéke (a spanyol és francia reál minimálbér mintegy 1%-kal csökkent).
- Tíz tagállamban viszont 3%-ot meghaladó mértékben csökkent a minimálbér vásárlóértéke 2022 eleje és 2023 júliusa között.
Magyarországon 10,5%-kal apadt a mutató, aminél nagyobb mértékű visszaesés csak Csehországban történt (12%).
Minimálbérek alakulása (Forrás: Európai Bizottság)
2024-ben 10%-os vagy azt meghaladó nominális béremelkedésre számítanak a közgazdászok Magyarországon. Az infláció csökkenése még a mérséklődő nominális bérnövekedési ütem mellett is hozzájárul a reálbérek növekedéséhez.
A legkisebb bérek jelentősen, 10, illetve 15%-kal emelkednek, ami jár némi inflációs kockázattal, másrészt a munkaerőhiány továbbra is bérfelhajtó hatású, harmadrészt a visszatekintő infláción alapuló árazás kockázata is a magasabb árak felé mutat. Ezzel együtt is minden szakértő azzal számol, hogy 2024-ben már csak 6% körüli lesz az infláció Magyarországon, így újra emelkedik a bérek vásárlóereje.
Címlapkép forrása: Getty Images
