Forrás: ZOOM | Serdült Viktória | 2017.12.07.

Nagyüzem volt csütörtökön Brüsszelben, legalábbis ami a magyar ügyeket illeti. Délelőtt Szijjártó Pétert hallgatta meg az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi (LIBE) bizottsága, az esemény alatt pedig az kiderült: az Európai Bíróság elindította a pert Magyarország ellen, mert továbbra sem hajtjuk végre a kötelező menekültkvótákat. De akkor most pontosan mi is történt az EU-ban? Köze van a két dolognak egymáshoz? És egyáltalán, mi lehet ennek a rengeteg brüsszeli figyelmeztetésnek a következménye? Segítünk eligazodni a brüsszeli bürokráciában, és még Soros Györgyre sem lesz hozzá szükség.

A magyar külügyminisztert az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága hallgatta meg. Szijjártó Péter először tíz percben előadta, mit gondol a magyar jogállamiságról, majd az Európai Parlament képviselői és a bizottság tagjai kérdezhették.

Nem. Szijjártó Péter mellett Pardavi Mártát, a Magyar Helsinki Bizottság elnökét, Polyák Gábort, a Mérték médiaelemző műhely vezetőjét és Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ vezetőjét is meghallgatták a magyar jogállamiságról, és őket is lehetett kérdezni.

Az Európai Parlament májusban kérte fel a LIBE bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon. Ennek része volt a bizottsági meghallgatás is, a jelentés azonban legkorábban jövő tavasszal lesz kész. Ez alapján fogják az EP képviselői megszavazni, hogy elindítsák-e az úgynevezett “hetes cikkelyt”.

Pardavi Márta is ott volt ma Brüsszelben.
(MTI/EPA/Mario Cruz)

A hetes cikkely az Európai Unió alapszerződésében szerepel. Ez lehetővé teszi, hogy az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén az érintett ország szavazati jogát felfüggesszék a döntéseket hozó Európai Tanácsban. (Ennek a tagja a mindenkori magyar miniszterelnök, azaz jelenleg Orbán Viktor.)

Nem, és egyébként sem túl valószínű. A hetes cikkely elindításához az összes tagállam egyhangú szavazatára van szükség. A lengyelek sokkal közelebb állnak a hetes cikkhez, mint a magyarok, de mindegy is, hiszen Orbán Viktor már korábban leszögezte, megvétóznánk a szavazást, mint ahogy Magyarország esetében a lengyel vezetés is hasonlóan cselekedne.

Egyáltalán nem. Két éve például a magyar hatóságok civil szervezetekkel kapcsolatos fellépése miatt szervezték az eseményt, de végül a sajtószabadság, a médiapluralizmus, a cenzúra, a hajléktalanság és Orbán bevándorlás ellenes kijelentései is felmerültek. A magyar kormányt akkor Kovács Zoltán kormányszóvivő képviselte.

A kvótaper ügyében az Európai Unió Bírósága dönt majd. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Az Európai Bizottság csütörtökön azt is bejelentette, hogy pert indítanak a magyar kormány ellen, mert nem teljesítettük a menekültek kötelező áthelyezését. Ennek azonban nincs köze a meghallgatáshoz. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság egyébként is két különböző dolog, az egyik a választott uniós képviselők testülete, a másik pedig gyakorlatilag az Európai Unió kormánya, amelynek a biztosok a tagjai (Magyarországról Navracsics Tibor).

Az Európai Bizottság a nyár elején indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország, Szlovákia és Lengyelország ellen, mert bár az EU belügyminiszterei ezt 2015-ben elfogadták, egyik ország sem fogadott be menekülteket a kötelező kvótaáthelyezés keretein belül. Mivel a figyelmeztetés ellenére hazánk az azóta eltelt időszakban sem volt hajlandó megkezdeni az áthelyezéseket, az Európai Bizottság most úgy döntött, hogy – az eljárás következő lépéseként – beperli Magyarországot az Európai Unió Bíróságán.

A magyar sajtóban „kvótapernek” nevezett eljárás egy másik per. Azt Magyarország és Szlovákia felperesként indította a bíróságon, mert szerintük nem kötelező érvényű a menekültkvóta. A luxemburgi testület szeptemberben hozott döntést az ügyben, és elutasította a keresetet. Most Magyarország alperes lesz, és ahhoz, hogy nyerjen, olyan védekezést kellene találnia, amit még nem lőtt el a korábbi eljárásban.

1294 menedékkérőről megy a vita. Fotó: Diego Cupolo/NurPhoto via Getty Images

Ha veszítünk az újabb perben, annak már komoly pénzbüntetés lehet a vége. De még mindig nem arról van szó, hogy megérkezik hozzánk 1294 menedékkérő. Egyébként is, a kvótadöntés nem azt jelenti, hogy ennyi embert kell kötelezően befogadnunk, hanem azt, hogy ennyinek kell megvizsgálnunk a menedékkérelmét. Ha a magyar hatóságok ezt megalapozatlannak találják, akkor nem is kell őket beengedni az országba. Egyébként is, mire ítéletet hoznak, már az is elképzelhető, hogy régen idejétmúlt lesz a kvótarendszer.

Nem. Két másik eljárást is perre vitt az Európai Bizottság, a civiltörvény és a Lex CEU miatt is felelnünk kell. Ha az EU bírósága úgy dönt, hogy az előbbi nincs összhangban az EU-s joggal, akkor a magyar parlamentnek vissza kell azt vonnia. Ugyanez igaz a felsőoktatási törvény módosítására, ami Lex CEU-ként híresült el, és mely szerint a Közép-Európai Egyetem engedély nélkül működik.

Egy éven belül egészen biztosan nem, a választások előtt pedig pláne. Az Európai Unió egyébként is igyekszik a hasonló eljárásokat úgy időzíteni, hogy még a látszatát is elkerülje annak, hogy beavatkozik a tagállamok belügyeibe.

Nincs.