A TASZ az ombudsmanhoz fordult, kérve, hogy vigye az Alkotmánybíróság elé a kormány új inzulin-rendeletét. Később ügyfelei képviseletében alkotmányjogi panasszal is igyekezett gyorsítani a döntést.
A minisztérium május 1-jétől hatályba lépett rendeletével valamelyest finomított ugyan az analóg inzulinkészítmények támogatásának rendszerén, az alapkoncepció azonban maradt: továbbra is kemény feltételekhez kötik a gyógyszer 100 százalékos állami támogatását. Bár az egyes típusú diabéteszben szenvedők és a tizennyolc éven aluliak már mentesülnek a meghatározott célérték, a 8% alatti HbA1c érték (a hosszú távú szénhidrát-anyagcsere mutatója) teljesítésétől (melyet korábban a teljes támogatás feltételéül szabtak), és a kettes típusú diabéteszben szenvedők is kaptak egy „hibalehetőséget” a célérték teljesítésére, a szabályozás álláspontunk szerint továbbra is diszkriminatív. A kiválasztott mérőszám nem tekinthető objektívnek, mivel alakulása nagyban függ az egyéni élethelyzettől, és a kívánatostól való eltérést sokszor nem a beteg fegyelmezetlensége okozza. A TASZ álláspontja az, hogy a májusi módosítás nem oldotta meg a helyzetet, és mivel a cukorbetegek többsége a kettes típusba tartozik, a rászorulók zöme továbbra is kiszolgáltatott marad.
Az AB döntésével kapcsolatban a TASZ részletesen megfogalmazta aggályait: súlyosan aggályosnak tarja az AB által beszerzett szakvéleményeket, mivel azok nem tekinthetők elfogulatlannak, és több ponton is ellenmondásosnak tartja az érvelést. Ebből kiemelik azt, hogy szerintük gazdasági szempontok alapján nem védhető az alapjogok korlátozása.
"Továbbra is jogsértőnek tartjuk a szabályozást, az Alkotmánybíróság véleményével nem értünk egyet, ezért – amennyiben ennek feltételei fennálllnak – megfontoljuk, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulunk” – mondta Bence Rita, a TASZ Betegjogi programjának vezetője.
