Egy európai bíróság kedden úgy döntött, hogy a Vatikánt nem lehet beperelni helyi bíróságon a katolikus papok által elkövetett szexuális bántalmazásokért. Ezzel megerősítette, hogy az egyházi állam szuverén mentességet élvez, és a papok helytelen viselkedése nem írható a Szentszék számlájára.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította azt az ügyet, amelyet huszonnégy személy vitt elébe, akik azt mondták magukról, hogy bántalmazó papok áldozatai Belgiumban. A huszonnégyek azzal érveltek, hogy a Szentszék felelősségre vonható amiatt a „szerkezetileg hibás” eljárás miatt, amellyel a katolikus hierarchia évtizedeken keresztül leplezte a gyermekeket megerőszakoló és molesztáló papok eseteit.
Szuverén állam, mentelmi jog
A huszonnégy ember azután kérte fel a strasbourgi székhelyű bíróságot, miután a belga bíróságok úgy ítélték meg, hogy nincs hatáskörük az ügyben, tekintettel a Szentszék szuverén államként élvezett mentelmi jogára.
Az Európai Bíróság azt mondta, hogy a belga bíróságok helyesen jártak el, és az áldozatokat nem fosztották meg attól a joguktól, hogy bírósághoz fordulhassanak. Megismételte a belga bírósági ítéletet, miszerint a Szentszék szuverén mentességet élvez, és ez alól a szabály alól nincs kivétel, mivel a püspökök helytelen viselkedése a bántalmazási ügyek kezelésében nem róható fel a Vatikánnak.
A pápa nem a főnöke a püspökeinek
A belga határozatra hivatkozva az Európai Bíróság kijelentette, hogy a pápa nem a püspökei főnöke, és hogy „a közvetlenül a Szentszéknek tulajdonított illetlen viselkedést nem belga területen, hanem Rómában követték el, sem a pápa, sem a Szentszék nem volt jelen belga területen, amikor a belgiumi egyház vezetőinek tulajdonított hivatali kötelezettségmulasztást elkövették” – olvasható az ítélet összefoglalójában.
Az Európai Bíróság szerint nem helyénvaló a sajátjával helyettesíteni a belga bíróságok értékelését, mivel az nem volt önkényes vagy észszerűtlen.
A keddi ítélet, amelyben az Európai Bíróság először tesztelte a Szentszék mentelmi jogát, kamarai döntés volt. Mindkét félnek három hónapja van arra, hogy az ügyet a bíróság nagykamarája elé vigye végleges döntéshozatal céljából.
Különvélemény
Darian Pavli bíró különvéleményében vitatta a belga bíróság azon megállapítását, hogy a pápa milyen hatáskörrel rendelkezik püspökei felett. Azzal érvelt, hogy a belga bírák nem vették figyelembe annak bizonyítékát, hogy a pápa valójában felvesz és elbocsát püspököket, és hogy a Vatikán politikája részeként világszerte hallgatási kódexet vezetett be a bántalmazási ügyek kezelésében.
Ennek eredményeképpen – érvelt Pavli – az európai törvényszéknek azt kellett volna megállapítania, hogy a belga bírák valójában megfosztották az áldozatokat a bírósághoz fordulástól.
A Vatikánban is eltussolták a szexuális bántalmazó bíboros ügyét
A Szentszék sikeresen érvelt az amerikai bíróságokon azzal, hogy a pápa nem főnöke a püspökeinek, meggátolva azoknak az áldozatoknak a kísérleteit, akik a belgiumihoz hasonló módon próbálták felelősségre vonni a Szentszéket és a pápát bántalmazásukért. Az elmúlt években több ilyen pert indítottak többek között annak a Theodore McCarrick bíborosnak az áldozatai, akit Ferenc pápa 2019-ben megfosztott papi hivatásától, miután egy vatikáni vizsgálat megállapította, hogy szexuálisan bántalmazott kiskorúakat és felnőtteket.
Ezek a perek arra, a Vatikán által megrendelt, tavaly közzétett jelentésre hivatkoztak, amely megállapította, hogy a pápák, szentszéki tisztségviselők és püspökök egész sora elbagatellizálta vagy elutasította a bíboros szexuális magatartásáról szóló jelentéseket, ahogy McCarrick egyre feljebb emelkedett az egyházi hierarchiában.
Sem a Vatikán, sem az áldozatok ügyvédei nem válaszoltak azonnal a reagálásukat kérő e-mailre.