A kormányrendelet szerint a börtönből kiengedett külföldi embercsempészek reintegrációs őrizetbe kerülnek, de Moldova Zsófia, a Helsinki bizottság programvezetője szerint ez valójában szélnek eresztés. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU docense szerint nonszensz, hogy a magyar büntetés-végrehajtás a rendelet alapján kényszerintézkedést hajt végre egy idegen ország területén előzetes engedély, beleegyezés nélkül.
Keddig 606 külföldi embercsempészt engedtek ki összesen 26 börtönből, miután a kormány kiterjesztette a reintegrációs őrizetet – közölte a 24.hu kérdésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kommunikációs főosztálya. Összesen 2636 külföldi embercsempészt tartottak fogva, közülük 808 esetében alkalmazható a reintegrációs őrizetre bocsájtás, vagyis még 202 külföldi embercsempész szabadulhat.
A 148/2023. (IV. 27.) kormányrendelet szerint az elítélttel szemben kiszabott szabadságvesztésből a hátralévő időtartam reintegrációs őrizetté változik, ha megfelel a rendeletben leírt feltételeknek. Az elítélt a reintegrációs őrizet kezdetét követő 72 órán belül köteles Magyarország területét elhagyni – olvasható a rendeletben.
Moldova Zsófia: Annak hívják, de nem az
Megint egyre zsúfoltabbak a börtönök, harminc éve nem ültek ennyien Magyarországon. A kormány ezt a problémát próbálja kezelni, és egészen abszurd eszközt választott ehhez: szabadon enged külföldi embercsempészeket, miközben évek óta a szigorú büntetőpolitikáról és a migráció jelentette veszélyről beszél – mondta a Szabad Európának Moldova Zsófia, a Magyar Helsinki Bizottság jogállamisági és büntető igazságszolgáltatási programvezetője.
Szerinte volt előzménye az áprilisi kormányrendeletnek, egy hasonló rendelet januárban, amelyet szintén a veszélyhelyzetre hivatkozva hoztak. Annak is az volt a célja, hogy engedjék ki a külföldi embercsempészeket: ha a fogvatartott kérte, hogy büntetését hazájában vagy más országban szeretné letölteni, a rendelet alapján biztosították. Úgy tudja, akkor sem volt egyeztetés külföldi államokkal, de az a megoldás még rendszerbe illeszkedő konstrukció volt. Miután ez valószínűleg nem volt elég hatékony és gyors, április 27-én kihirdették az új kormányrendeletet – mondta Moldova Zsófia.
Ehhez kapcsolódóan: Szijjártó Péter szerint jó ötlet szabadon engedni a külföldi embercsempészeket
A rendelet szerint a külföldi embercsempész reintegrációs őrizet alá kerül, de valójában ez nem az, csak annak hívják, mert a reintegrációs őrizet arról szól, hogy ha valaki jól viselkedik a börtönben, és már letöltötte büntetése egy jelentős részét, hazaengedik, de végig szoros felügyelet alatt marad – hangsúlyozta.
„Ez egy létező és nagyon jó intézmény, de a külföldi embercsempészek esetében nem erről van szó, csak annak nevezik. Ez a szélnek eresztés kategóriája, ami most velük kapcsolatban történik” – fogalmazott.
Ez törvényes, miután a kormány törvényt hozott róla, pontosabban – kikerülve az Országgyűlést – egy azzal egyenértékű kormányrendeletet a veszélyhelyzetre hivatkozva, azonban a szabályozás több ponton is sérti a büntetőjog alapelveit – tette hozzá.
Nagy Boldizsár: Nemzetközi jogilag sehogy sem tartható
A Magyarországra is vonatkozó, ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmény az ENSZ palermói jegyzőkönyve az embercsempészetről és az Európai Unió illegális határátlépés előmozdítására vonatkozó, 2002-ben elfogadott irányelve és kerethatározata – mondta a Szabad Európának Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU docense. Ezek azonban nem szabályozzák, hogy egy már elítélt embercsempészt mikor lehet szabadítani, csak azt, hogyan kell büntetni. Hatásos, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal kell sújtani az embercsempészeket. Ennek a magyar Btk. eleget tesz – tette hozzá.
A rendeletnek ugyanakkor van két olyan eleme, amely nemzetközi jogot sérthet szerinte. A 2. szakasz 3. bekezdése szerint „a reintegrációs őrizet végrehajtásának helye az elítélt Magyarországot megelőző, korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe”.
Korábbi cikkünk a témában: Brüsszel is rajta van a magyar embercsempészügyön
Nagy Boldizsár szerint ez köznapi nyelven azt jelenti, hogy a magyar büntetés-végrehajtás kényszerintézkedést hajt végre egy idegen ország területén az előzetes engedélye, beleegyezése nélkül.
„Ez nonszensz. Ez nemzetközi jogilag sehogy sem tartható, hogy az állam egyoldalúan elhatározza, hogy egy másik állam területén hajt végre büntetés-végrehajtási kényszerintézkedést” – fogalmazott.
Az is ellentétes a nemzetközi joggal, hogy a rendelet szerint a reintegrációs őrizet ellen fellebbezésnek nincs helye, mert nem lehet olyan kényszerintézkedés, amellyel szemben nem biztosítanak jogorvoslatot – tette hozzá.
A reintegrációs őrizet a bv. szerint
„A reintegrációs őrizet célja – a szabadságvesztés büntetés céljának elérése mellett – a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése. Lényege, hogy a szabadságvesztés büntetés vége előtt – beleértve a feltételes szabadság lehetőségét is – az arra jogosult és érdemes személyek hazamehetnek, büntetésük hátralévő részét otthonukban tölthetik le, úgynevezett elektronikus távfelügyeleti eszközzel (közismert nevén elektronikus lábbilinccsel) történő ellenőrzés mellett. A reintegrációs őrizet időtartama legfeljebb tíz hónap, azonban ha gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, legfeljebb egy év” – olvasható a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága által kiadott tájékoztatóban.
Az áprilisi kormányrendelet szabályozása azonban számos ponton eltér a reintegrációs őrizet szabályaitól. A külföldi embercsempészekre nem rakhatnak nyomkövetőt, nem egy meghatározott lakásba mennek, hanem lényegében kiutasítják őket az országból, és az időtartama sem felel meg a reintegrációs őrizet szabályainak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ausztria tiltakozik a lépés ellen, biztonsági fenyegetésként értékeli, hogy a magyar kormány elengedi a börtönben ülő külföldi embercsempészeket. Hétfőn berendelték az osztrák külügyminisztériumba a bécsi magyar nagykövetet, és szigorították a határellenőrzést.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azzal indokolta a döntést, hogy sokba kerül a külföldi bűnözők fogva tartása az amúgy is zsúfolt börtönökben.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az EU nem ad pénzt Magyarországnak sem az embercsempészek fogva tartási költségeire, sem börtönök építésére, azt viszont elvárja, hogy a határokon elfogott külföldi embercsempészeket hazai börtönökben, a magyar adófizetők pénzéből tartsák fogva.
