Az Eleven Gyál civil szervezet és a TASZ megkapta az Elios-ügyben írt végső OLAF-jelentést, utóbbi ki is tette a honlapjára,
itt olvashatja.
Az Európai Unió csalásellenes hivatala óriási értékű szervezett csalási rendszert vélt felfedezni az Elios nevű cég közvilágítási pályázatai kapcsán. Ez ügyben jelentésüket és más anyagaikat átadták a magyar hatóságoknak. Utóbbiak viszont máig nem vontak felelősségre senkit az ügyben.
Az OLAF viszont a magyar nyomozás érdekeire hivatkozva nem akarta nyilvánosságra hozni a jelentését. Ezt perelték most ki az OLAF-ot felügyelő Európai Bizottságtól. A jelentésből sok részletet kitakartak, például üzleti érdekre hivatkozva a tavaly végelszámolással megszüntetett Elios nevét is.
„Elképzelhető, hogy további jogi lépéseket teszünk” – mondta Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza a kitakarások ügyében.
A háttér bővebben
Az Elios Zrt. 2009 után számos magyar településen korszerűsítette a közvilágítást. A cégben egészen 2015-ig tulajdonos volt Orbán Viktor veje, Tiborcz István is. A részben uniós támogatásból megvalósult munkákkal kapcsolatban sokan arról panaszkodtak, hogy sötétebbek lettek az utcák, mint korábban voltak. Ráadásul már 2015-ben arról írt a sajtó, hogy manipulálhatták az Elios által megnyert közbeszerzéseket, és hogy a pályázatot kiíró önkormányzatok összejátszhattak Tiborcz cégével. Az ügyben akkor rendőrségi vizsgálat is indult.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos estleges szabálytalanságok miatt az unió csalásellenes hivatala (OLAF) is vizsgálódni kezdett. Az uniós intézmény 35 pályázatot vizsgált, ezek mintegy felénél talált is szabálytalanságot. Az OLAF arra jutott, hogy 17 pályázatnál szervezett csalási mechanizmust építettek ki, összehangoltan írták a közbeszerzési pályázatokat. Az uniós vizsgálat 2017-ben zárult le. Az OLAF-nak csak vizsgálati jogköre van, nyomozást nem végezhet és vádat sem emelhet, így vizsgálatának eredményét és ajánlásait megküldte a magyar hatóságoknak. A magyar ügyészség azonban nem emelt vádat. Az uniós büntetést elkerülendő a magyar kormány végül lemondott a projektek uniós támogatásáról, és a költségvetésből fizette ki a 13 milliárd forintot.
Ezek után fordult az OLAF-hoz egy gyáli civil szervezet aktivistája, aki a vizsgálati anyagokat szerette volna megismerni. Az OLAF azonban a személyes adatoktól és belső információktól mentes nyomozati anyagot sem volt hajlandó kiadni neki. A csalásellenes hivatal arra hivatkozott, hogy a vizsgálatok során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. A gyáli aktivista ezek után fordult a törvényszékhez. A pert már tavaly ősszel megnyerte, azóta kellett várni erre a dokumentumra.
