Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének régészei egy teljes nyírfakéreg-levelet találtak az oroszországi Velikij Novgorod történelmi központjában. És bár létezésüket néhány régi keleti szláv kézirat megemlíti, a nyírfakéregre írt betűk felfedezése jelentősen megváltoztatta a keleti szlávok kulturális szintjének és nyelvének megértését.
A Moszkva és Szentpétervár között fekvő Novgorod Oroszország legősibb és egyik legfontosabb történelmi városa, a településről az első említés 859-ből származik. A kutatók épp egy gazdag birtok maradványait tárták fel, amely az időszámításunk szerint 12. és 15. század közötti időszakból származik, amikor olyan háztartási tárgyakra bukkantak, mint például bőrcipők töredékei, kerámiaedények, faedények, valamint halászhálók süllyesztői és úszói.
A HeritageDaily online tudományos portál beszámolója szerint a legjelentősebb leletek közé egy 13. századi pecsét tartozik, amely Teológus Szent Jánost és betániai Szent Lászlót ábrázolja, valamint négy darab, 12. századi ólompecsét.
A 12. századi kulturréteg feltárása során előkerült egy 1144-es jelzésű, egész nyírfakéregre karcolt levél, amelyben a szerző kérdést intéz egy bizonyos Dobroshu-hoz, hogy mekkora összeget kell fizetnie a kapott szolgáltatásokért, és választ kér a levelére.
A levél körülbelül nyolc méter mélyen rejtőzött és a nehéz, vizes agyagos talajnak köszönhetően kitűnő állapotban maradt fenn, amely megakadályozta, hogy az oxigén hozzáférjen. A szakemberek szerint a novgorodiak ezeken az üzeneteken keresztül engednek betekintést a mindennapjaikba.
A birtok közelében a csapat több nagy raktárt is feltárt, amelyek a Volhov folyó partján állnak, és ahol csónaktöredékeket és vaskapcsokat is találtak a folyami hajók javításához.
A régészek 1951-ben találták az első nyírfakéreg-leveleket. Az 1000 és 1400 között íródott unikális dokumentumtár ma már ezernél több üzenetet számlál.