Forrás: hvg.hu | Serdült Viktória | 2019.04.23.

Tizenkét pontos választási programot jelentett be kedd este Athénban Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) listavezetője. Mivel a jelenlegi állás szerint neki van a legnagyobb esélye arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen, ami mellé ő odaáll, arra érdemes odafigyelni. Márpedig a 12 pont között bőven akad olyan is, ami nemcsak Orbán Viktort, hanem a magyar választókat is érintheti.

Mióta 2018 novemberében megválasztották a Néppárt csúcsjelöltjének, Weber nem csinált titkot abból, hogy nem tartja szövetségesének a magyar miniszterelnököt. Tulajdonképpen neki köszönhető az is, hogy az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést, hiszen ha a strasbourgi szavazás előestéjén – hat nappal az után, hogy bejelentette, jelölteti magát – nem dönt úgy, hogy mindenki a saját lelkiismerete szerint szavazhat, nem biztos, hogy meglett volna a kétharmados többség. Weber azóta Budapesten is járt, hogy figyelmeztesse a Fideszt a jogállami keretek betartására, majd az EPP márciusi választmánya után pedig ő jelentette be, hogy felfüggesztették a magyar kormánypárt tagságát.

© MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Vizsgálják a jogállamot!

Ezek után egyáltalán nem tűnik meglepőnek, hogy Weber programjában egy új, „jogállami mechanizmus” is szerepel, mert – ahogy a szövegben fogalmaz – nem engedhetik meg, hogy „bárki aláássa az alapvető demokratikus elveket”. A választási program konkrét javaslatot is tartalmaz, ezek szerint az EU-n belül létrehoznának egy „átlátható, független testületet”, amely minden uniós tagállamban ellenőrizni fogja az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot és a korrupció elleni harcot.

A leírásban az nem szerepel, hogy pontosan kiből állna ez a testület, és milyen eszközei lennének, ha valamelyik tagállamban szabálytalanságot talál. De nem kizárt, hogy éppen a néppárti Bölcsek Tanácsa adta az ihletet, hiszen Hans-Gert Pöttering, Wolfgang Schüssel és Herman Van Rompuy szintén pártonkívüliként fogják vizsgálni a magyar jogállamiság helyzetét és azt, hogy véglegesen kizárják-e a Fideszt az Európai Néppártból.

Weber programjában azonban nem ez az egyetlen elem, amely a magyaroknak különösen érdekes lehet. Az Európai Bizottság elnökeként a politikus az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (ismertebb nevén Frontex) létszámát már 2022-re 10 ezerre növelné – ez a korábbi határidőnél öt évvel korábbi dátum. A határőrök drónokat is kapnának, hogy minden áron megakadályozzák az embercsempészetet. Kérdés persze, hogy ehhez mit szólna Orbán Viktor, hiszen a Fidesz választási programja éppen arról szól, hogy „Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit”. Igaz, ahogy ezt korábbi cikkünkben már megírtuk, ez eddig is így történt, sőt a kormány állításával ellentétben a határvédelemi nemzeti jogkör.

© MTI / EPA / ANA-MPA / Jánisz Koleszidisz

Webernek határozott véleménye van Törökország európai uniós csatlakozásáról is: beszüntetné a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, helyette konkrét területeken erősítené az együttműködést. Az egyik ilyen természetesen a migráció kezeléséről szóló – a bevándorlási hullámot nagy mértékben visszaszorító – 2016-ban kötött EU-török menekültügyi megállapodás, amit továbbra is finanszíroznának. Kérdés ugyanakkor, hogy Erdogan – aki eleve a csatlakozás reményében ígérte meg, hogy országa területén tartja a menekülteket – mit szól ahhoz, hogy nem lehet az EU tagja.

A programban természetesen a terrorizmus elleni harc is helyet kapott, Weber az Europol tagságát duplájára növelné, és létrehozná az „európai FBI-t”, amelyben a tagállamok nyomozói megosztanák egymással a bűnözők és a radikalizálódott személyek listáját.

Kedvezményes hitel, és még gyerek sem kell hozzá

Külön érdekesség, hogy a választási dokumentum nagy részét nem az európai nagypolitika, hanem szociális intézkedések foglalják el, egy-kettő pedig akár a magyar kormány részéről is ismerős lehet. Ilyen például az „európai csok”, vagyis a otthonteremtésre kínált kedvezményes kölcsön fiatal családoknak. A program szövege szerint a terv az EU bankja, vagyis az Európai Beruházási Bank (EIB) közreműködésével valósulna meg, de ennél pontosabban nem fogalmaz. (Jó eséllyel a most is működő, uniós kkv-hitelhez hasonlítana, amelynél az EIB egy kereskedelmi bankkal köt szerződést, ahol utóbbi nyújtja a kölcsönt, előbbi viszont garanciát ad rá, csökkentve a pénzintézet kockázatát, így a költségeket.)

Érdemes viszont megfigyelni, hogy Weber nem fiatal házasokról, hanem fiatal családokról beszél, azaz valószínűleg nem kötné gyerekvállaláshoz a hitel felvételét. Ez azt jelenti, hogy azok, akik Magyarországon kiesnek a kedvezményezettek köréből, mert nincs, vagy nem akarnak három gyereket vállalni, az EU garanciájával mégis kölcsönhöz juthatnának.

© Máté Péter

Weber egészségügyi, munkaügyi és időskori témákhoz is hozzányúlt, néhány esetben egész szokatlan módon.

• „Európai mestertervet” készítene a rák megelőzésére, mert jelenleg a tagállamok polgárainak 40 százaléka élete során legalább egyszer érintett ebben a betegségben.
• Az időseknek „okos otthonokat” fejlesztenének, hogy ne kelljen beköltözniük idősek otthonába, hanem a családjuk közelében maradjanak és megőrizzék a függetlenségüket.
• Ötmillió új munkahelyet hoznának létre a fiataloknak, az ehhez szükséges stratégia pedig négy alappillérre támaszkodna: kereskedelem, infrastruktúra, kutatás-fejlesztés és szociális piacgazdaság.
• Nyolcadik pontként olyan ígéretet tett, amit Orbán Viktor már régen a zászlójára tűzött: csökkentené a brüsszeli bürokráciát és ezzel együtt az uniós intézmények alkalmazottjainak létszámát.

Érdekes felvetés az úgynevezett „digitális átmenet alap”, amelyet azért hoznának létre, hogy segítsenek azokon az európai munkavállalókon, akik a digitális átmenet miatt elveszíthetik az állásukat. Ezt részben az olyan digitális szolgáltatást biztosító világcégek európai szintű megadóztatásából finanszíroznák, mint a Google és a Facebook. (Az, hogy a digitális cégek megadóztatásából származó bevétel kerüljön be az EU költségvetésébe, nem új ötlet. Több tagország, köztük Magyarország is azonban élesen elutasítja ezt – miközben a cégeket azért megadóztatnák.)

Végezetül, Weber még két fontos pontban tenné jobbá a világot: az egész világon betiltaná a gyerekmunkát, valamint az egyszer használatos műanyagot. Ez utóbbira egyébként az Európai Unióban hamarosan sor kerül – a Fidesz képviselői az erre vonatkozó javaslatot is leszavazták az EP-ben.