Sem a családellenességet, sem a kozmopolitizmust, sem a balodal összeesküvését, sem a kettős mércét nem látja az Európai Unióban Jacques Santer, az Európai Bizottság volt elnöke. A kereszténydemokrata politikus szerint Európa továbbra is szilárd értékeken nyugszik. Az egykori luxemburgi kormányő szerint a válságkezelésben meg kell találni az egyensúlyt az adósságvágás és a gazdasági élénkítés között. Az energiaárak csökkentése európai szinten is fontos ügy.

Jacques Santer: Nem hiszem, hogy ez így lenne. Én is kereszténydemokrata vagyok, mi nagyon erősen magunkénak érezzük ezeket az értékeket. Az európai kereszténydemokrácia nagyon erős alapokra épül, mint a szociális piacgazdaság, vagyis a piaci hatékonyságot össze kell hangolnunk a szociális kohézióval, mert ezek szerintem keresztény értékek. De ez nem jelenti azt, hogy vallásos pártok lennénk, természetesen világi államban szeretnénk élni mi is, bár kereszténydemokraták vagyunk, így más értékeket követünk részben, mint mondjuk a szocialisták, vagy a liberálisok. De én úgy gondolom, az Európai Unió is nagyban ezekre az értékekre épült, és épül most is.

hvg.hu: És nem is érzi, hogy az EU ebbe az értéktagadó irányba sodródna?

J. S.: Nem, egyáltalán nem. Továbbra is nagyon erősek az alapértékek, amire az egész Unió épült. Az „alapító atyáink”, Robert Schumann, De Gasperi, Konrad Adenauer…

hvg.hu: Valamennyien konzervatív politikusok voltak...

J. S.: Igen, de számos nagyon jelentős baloldali vezetője is volt természetesen az integrációnak, elég csak az én elődömre, Jacques Delors-ra emlékezni, aki szociáldemokrata volt, és egyben katolikus is. Én is az vagyok, nagyon jól együtt tudtunk dolgozni. Az az értéktagadás, amiről ön beszélt nem a mi sajátunk.

hvg.hu: A magyar kormányfő arra hivatkozik, hogy az őt és a kormányt érő kritikák oka valójában az, hogy az EU vezetői nem képesek elfogadni a tényt, hogy egy jobboldali kormány kétharmados mandátummal vezeti az országot. Főleg a baloldali pártok, így a kritikák mögött valójában a „nemzetközi baloldal” áll.

J. S.: Miért, a baloldal nem kritizálhat? Én is voltam kormányfő, kaptam is kritikát baloldali pártoktól. Ez a demokrácia. Másrészt a magyar kormány demokratikus választásokon nyerte el a kétharmados felhatalmazást, ez is tény. Ugyanakkor a nagy többség nagy felelősség is.

hvg.hu: Mégis furcsa egy kicsit, hogy egy tagállam kormányfője folyamatosan az EU-t bírálja.

J. S.: Nem vagyunk egyformák, 27 tagállam 27 kormányfő, 27 különböző vélemény.

hvg.hu: Van kettős mérce az EU-ban egyes tagállamokkal szemben?

J. S.: Nem hiszem. A szolidaritás érvényesül az Európai Bizottságban, és a többi uniós intézményben is.

hvg.hu: Hogy látja a Fidesz helyzetét az Európai Néppártban?

J. S.: A Fidesz megbecsült tagja a pártcsaládunknak, köztünk a helye. Elfogadja a közös értékeinket, amiket legutóbbi kongresszusunkon is megerősítettünk Berlinben, mint a demokratikus jogok, szolidaritás, haladás a politikai unió irányába. A Fidesz ott volt, és támogatta az erről szóló manifesztumot.

hvg.hu: Az európai pénzügyi stabilitásért és gazdasági fejlődésért létrehozott különleges testület vezetőjévé választották tavaly. Hogy látja, vége a válságnak Európában, vagy az igazán súlyos dolgok még csak most kezdődnek?

J. S.: Senki nem mondhatja, hogy vége a válságnak, de a kilábalás felé haladunk. Persze ez még időbe telik, de látni kell, hogy ilyen még nem volt korábban: ez az első globális krízis a történelemben. Európa sok krízisen átesett már, ez a súlyosabbak közül való, de a kontinens eddig mindig megerősödve került ki ezekből a helyzetekből – ha levonta a válság tanulságait. Ezért le kell vonnunk ezeket, nem csak a monetáris, de a gazdasági, szociális következményeket is. Ezért nagyon fontos a júniusi uniós csúcs, ahol lehetőség nyílik erre.

hvg.hu: Ön egy optimista periódusban volt az Európai Bizottság vezetője, most inkább depresszió érezhető. Hogy lehet ebből kijönni?

J. S.: Úgy, hogy tisztában vagyunk az eddig elért eredményekkel: a berlini fal leomlása óta Európa hihetetlen mértékben megváltozott, a közép-európai régió államait integráltuk, az unió a világ vezető gazdasági, politikai szereplője. Most persze el kell dönteni, hogy merre tovább, szükség van-e komolyabb politikai, gazdasági integrációra. Szerintem igen, de ez egy nagy dilemma.

hvg.hu: Nagy dilemma az is, hogyan kezeljük a válságot. Egyre többem mondják, hogy a megszorításokkal már nem lehet kikerülni a recesszióból, csak mélyül a visszaesés, de ugyanilyen sokan – és ami nagyon fontos: Angela Merkel is ezen az állásponton van – gondolják úgy, hogy nincs más módja annak, hogy az európai gazdaságok megszabaduljanak az adósságtól.

J. S.: A válság egyik oka természetesen az adósság. De ez csak az egyik ok. Arra is figyelnünk kell, hogy impulzust adjunk az európai gazdaság bővülésének, és arra, hogy növeljük a versenyképességünket a globalizált gazdaságban. Ez összetett fellépést igényel, különböző politikák egymáshoz hangolását, és természetesen még így sem egy-két évig tart majd, amíg túl leszünk rajta. A legfontosabb, hogy a Lisszaboni Stratégiát megvalósítsuk. A legutóbbi uniós csúcson például az energiaárak is szóba kerültek, mint ami meghatározhatja egy gazdaság versenyképességét.

hvg.hu: Az energiaárak, illetve azok csökkentése nagyon fontos politikai kérdés Magyarországon is. Ebben mit tehet az EU?

J. S.: Ezen a csúcstalálkozón megbízást adtunk az EU Bizottságnak, hogy lehetőleg június végéig dolgozzon ki javaslatokat arra, hogyan lehet a megújuló energiák szerepét erősíteni az európai gazdaságban, és arra is, hogyan lehet csökkenteni az árakat. Nem csak a vállalkozások, a lakosság számára is. Ez tényleg az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk.

hvg.hu: Francois Hollande két hete valódi politikai integrációt, közös kormányzást, közös gazdaságpolitikát hirdetett, első körben az eurózónán belül. Mit gondol erről?

J. S.: Szerintem a kontinens lakóinak nem kevesebb, hanem több Európára van szüksége. Persze nem azt jelenti ez, hogy egy amerikai típusú egyesült államokat hozunk létre. Mint egy kis ország állampolgára, mindig is az egyenlőség, a szubszidiaritás, a szolidaritás híve voltam. Itt van az euró esete: anélkül hoztunk létre egy monetáris uniót, hogy a gazdasági integrációt végigvittük volna, ebből erednek most a problémák. Most ki kell találnunk, hogy lehet hatékony gazdasági irányítást létrehozni, hogy az euró erősebb, vonzóbb valuta legyen. Maastrichttal kezdődött a folyamat, de ez egy kompromisszumokra épülő megállapodás volt, amin most már túl kellene lépnünk. Az EU a világ legnagyobb belső piaca, mégsem használjuk ki az ebből adódó lehetőségeket.

hvg.hu: Egyre több közép-európai ország érdeklődik ismét az euró iránt, a magyar kormányfő ugyanakkor kijelentette, hogy mi jó darabig nem csatlakozunk még. Mit gondol, melyik a helyes álláspont?

J. S.: Ha egy tagállam képes teljesíteni a maastrichti kritériumokat, akkor megéri neki a csatlakozás.

hvg.hu: Négy tagállam vezetője kezdeményezte, hogy az uniós intézmények az eddiginél hatékonyabban legyenek képesek fellépni azon kormányokkal szemben, melyek nem tartják tiszteletben az európai értékeket. Ön támogatja a kezdeményezést?

J. S.: Számomra az egyik legfontosabb európai érték a szolidaritás. Szerintem ezt erősítenünk kell az unión belül. Ezalatt azt is értem, hogy ha egy ország gondokkal küszködik, segítenünk kell neki megoldani azokat, nem pellengérre állítani, vagy marginalizálni. Ma is vannak erre eszközeink, az Európai Bíróság, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság, ezek szerintem jó munkát végeznek, nem biztos, hogy mindenbe a politikusoknak kell beleszólniuk.

hvg.hu: De a kezdeményezők éppen azt mondják, hogy az úgynevezett „atomcsapáson” (az uniós szavazati jog, a közösségi pénzek felfüggesztésén) túl más eszköz nincs az EU kezébe, hogy visszatereljen egy kallódó tagállamot a helyes útra.

J. S.: Szerintem ez a bizottság dolga, nem a tagállamoké. A bizottság a „szerződések őre”, az alapértékek őrzője, az ő feladatuk fellépni, ha ilyet tapasztalnak, ne más tagállamok szóljanak bele egymás ügyeibe.