Uniós tagságunk kezdete óta nem álltunk ilyen stabil lábakon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlament őszi ülésszakának első napján. A kormányfő Magyarország eredményeit sorolva kijelentette, hogy csak a megfelelő tartalékokkal és fegyelmezett költségvetéssel rendelkező országok képesek ilyen teljesítményre.

A kormány jelentős politikai sikert aratott azzal, hogy az elmúlt évek megszorításai és a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása árán lezárta Brüsszellel a túlzottdeficit-eljárást. "Sikerült! Magyarország győzött!” – hirdette a 900 millió forintért rendelt kormányzati reklámkampány.

Június 21-én döntöttek úgy az uniós pénzügyminiszterek, hogy Magyarország teljesítette az uniós szabályokat, így kikerülhet a 2004 óta tartó eljárás alól. Ezt a kétségtelen sikert a kormány máris kockára tette.

Egy kicsi ide, egy kicsi oda

Eljárást két gazdasági mutató, a deficit és az államadósság elszabadulása esetén indíthat az unió - a kormány pedig csupa olyan lépést tett az elmúlt hetekben, amelyek komolyan veszélyeztetik a szabályok betartását. A hétfőn közölt adatok szerint az idén augusztusig már 961 milliárd forint hiány gyűlt fel, vagyis közel 81 milliárddal több, mint amennyit egész évre jóváhagytak a már módosított költségvetés alapján. 

A gazdasági tárca azonban fogadkozik: teljesül a GDP 3 százaléka alatti hiánycél, mert decemberben nagy pénzek folynak majd be, például a mobilfrekvencia-értékesítésből.

A kormány szombaton nyújtotta be azt a költségvetési módosítóját, amellyel 255 milliárd forintot oszt szét. Többek közt 100 milliárd jut a szövetkezetek átalakítására, a Takarékbank feltőkésítésére, 71 milliárd az E.On gázüzletágának megszerzésére, 11 milliárd az e-útdíj költségeire, 20 milliárd az uniós önerőalap feltöltésére, illetve 32,5 milliárd a tanárok béremelésére. A 255 milliárdos osztogatás csak azért nem növeli ennyivel a kiadásokat, mert 84 milliárd forintot az országvédelmi alapnak nevezett tartalékból csípnek le, így ténylegesen 171 milliárddal nő a hiány. Ez pont az az összeg, amit a takarékokra és az E.On-ra szán a kormány.

• pedagógus-béremelés 32,5 milliárd
• E.On-vásárlás 71 milliárd
• takarékszövetkezetek 100 milliárd
• többlet a felsőoktatásba 11 milliárd
• EU-s önerőalap 20 milliárd
• e-útdíj költségek 10,9 milliárd
• egyéb 9,6 milliárd

Az E.On-üzlet és a takarékok feltőkésítése - ahogyan a Mol-részvények megvásárlásánál is történt - az uniós módszertan szerinti hiányt közvetlenül nem növelik. Ettől függetlenül azonban az államháztartást több ok miatt is kockázatosabbá teszik. Egyrészt a kormány bevételei ettől nem változnak, a kiadásai viszont nőnek, azaz több hitelt kell felvennie, vagyis növelnie kell az adósságot, hogy ezt a pénzt előteremtse.

Nem bírnak az adóssággal

A brüsszeli eljárás a nevét a deficit feletti őrködésből nyerte, de nemcsak a hiányra figyel az Európai Bizottság, hanem az államadósságra is. Az államadósságnak hároméves távlatban csökkennie kell. Az elmúlt három évben valamelyest - 2011-ben például javarészt a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások bekebelezése miatt - csökkent is, a további mérséklését azonban nehezíti a lefulladt, beindulni alig akaró gazdasági növekedés, és a fent említett hiánynövekedés. Ha az adósságcsökkenés megakadna, az az adósság elleni küzdelem csődjét jelentené, ami a kormány egyik legfőbb ígérete volt.

Ha nem folytatódna az adósság mérséklődése, ráadásul a költségvetési hiány újra a kritikus 3 százalékos szint fölé jutna, Brüsszel újra könnyen kijátszhatja a túlzottdeficiteljárás-kártyát. Az Európai Bizottság novemberben tekinti át az összes tagállam államháztartási és gazdasági fejleményeit, ad becslést például a hiányra és államadósságra. Ha akkor azt találják, hogy veszélyes irányba indultak a magyar folyamatok, akkor újra a deficiteljárás alá vonhatják Magyarországot, alig fél évvel az előző megszüntetése után. A eljárás lezárása azért is volt életbe vágó a kormánynak, mert Brüsszel 145 milliárd forintnyi uniós forrás befagyasztását helyezte kilátásba. Egy ilyen fenyegetés bármikor újra előjöhet, ha deficiteljárás alá kerül az ország.

A legutóbbi adat szerint az államadósság - a félév végén - a GDP 81,4 százalékára rúgott. Az azóta történt, augusztusi IMF-végtörlesztés 2,2 százalékponttal csökkenti az adósságrátát, de az idei elszámolás év végén így is hajszálon fog múlni. A 2,2 százalékponttal éppen 79,2 százalékra csökkenne a ráta, arra a szintre, ahol tavaly év végén állt a mutató. Vannak azonban figyelmeztető jelek arra, hogy innen a rossz irányba fog elbillenni az adósság.

A magasabb hiány fedezésére ugyanis növelni kell az adósságot, és nem segít az sem, hogy az idén az infláció négy évtizede nem látott mélységbe került. Az alacsony ütemű drágulásnak az emberek örülnek, de az állam adósságát az segítene lefaragni, ha magasabb lenne az infláció, mert így elértéktelenednének a hitelek. Emellett az adósságtervekhez szükség lenne az erős forintra és a jó növekedésre is. Az Államadósság Kezelő Központ korábban elérhetőnek nevezte az adósságcélt, de csak akkor, ha összejön a tervezett növekedés. A kormány 0,7 százalékos GDP-növekedéssel számol idénre, a piac azonban csak 0,5 százalékot vár, ami megkérdőjelezi, hogy elérjük a kívánt bővülést. Az euró pedig leragadt a 300 forintos szinten, ami a devizaadósság forintértékét növeli.

KT: Bajos, de azért mehet

A Költségvetési Tanács (KT) pénteken kapta meg a friss költségvetési módosítót, amelyről szombaton máris véleményt adott ki. A volt miniszterből (Matolcsy György), volt fideszes képviselőből (Domonkos László) és a köztársasági elnök által kinevezett elnökből (Kovács Árpád) álló tanács kesztyűs kézzel bánt a kormánnyal, amikor átengedte a javaslatot.

A KT az engedékenységével önellentmondásba került. A költségvetésben kétféle tartalék van, egy általános (100 milliárd) és az úgynevezett országvédelmi alap (400 milliárd). Az előbbi háromnegyedét már elköltötte a kormány, az utóbbiból pedig most faragtak le 84 milliárdot. Miközben a Költségvetési Tanács azt mondja, hogy a hiánycél teljesítéséhez nem lenne jó elkölteni a tartalékot, a kormány épp ezt teszi, a KT mégsem avatkozik be.

Annak ellenére sem, hogy az indoklásban ki is tértek rá: 250 milliárd forinttal nő az államadósság ahhoz képest, ha nem nyúlna a kormány az országvédelmi alaphoz, ez pedig 0,8 százalékponttal növeli az adósságrátát. "Ez az összeg már jelentősen befolyásolja az államadósság-szabály teljesülését egy olyan helyzetben, amikor azt más tényezők is veszélyeztetik” - írták, más tényezők alatt a gyengébb növekedési kilátásokat és az alacsony inflációt értve. A Privátbankár.hu értesülése szerint a kormány feladni készül a magyar adósságszabályt.

Csak a kiadások nőnek

Az adósságot növeli az is, hogy az államnak muszáj volt előfinanszíroznia az uniós támogatásokat, amit többlet-hitelfelvétellel tudott megoldani. Brüsszel ugyanis leállította a támogatások kifizetését több programban, ilyenkor pedig a magyar állam odaadja a pénzt a pályázónak, de nem kapja meg az uniós részt Brüsszelből. Hétfőn Lázár János megállapodott az Európai Bizottsággal, így újraindulhatnak a kifizetések, de az elmúlt hónapok leállása miatt a kormánynak muszáj volt plusz hiteleket felvennie.

A hitelfelvétel az államadósságot növeli meg, de a megállapodásnak az idei deficitre is van hatása, mégpedig elég kellemetlen. Brüsszel átlagosan 5 százalékos "korrekciót” fogadtatott el a magyar kormánnyal, amely azt jelenti, hogy a vizsgált pályázatoknál a magyar államra háruló rész (2012 ősze előtt 25 százalék, azután 15 százalék) átlagosan 5 százalékponttal nagyobb lett. Ezt a pénzt nem kell befizetni sehova, viszont az idei hiányba kell elszámolni. Lázár János 69-75 milliárd forintos összegről beszélt, ennyivel nő meg a hiány az idén.

Miközben a kiadásokban egyre bőkezűbb a kormány, az állami bevételek az eddigi adatok szerint durván, több százmilliárddal elmaradtak a remélttől. A szűkös bevételek és bőkezű kiadások mellett a kormány mozgástere teljesen elolvadt, ami olyan ügyekben üthet vissza, mint a Dunaferr-dolgozók vagy a devizahitelesek megmentése. Igaz, a kormány megoldhatja ezeket erőből, de a manőverezési képességét jócskán rontja, hogy nincs pénz, amit felhasználhatna. Ezek fényében kissé túlzónak tűnik Orbán Viktor kijelentése a stabil lábakról.