Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2013 » Április » 26 » Szabadalmaztatható az élet?

---

07:01:36 Szabadalmaztatható az élet?

Forrás: iPON! |  Jools  | 2013. 04. 24. Amikor Jonas Salkot, az első valóban hatásos gyermekbénulás elleni védőoltás kifejlesztőjét 1955-ben egy tévéinterjúban megkérdezték, hogy kinek a tulajdonában vannak az új szer szabadalmi jogai, a kutató azt válaszolta, hogy senkiében, illetve inkább mindenkiében, mivel a hatóanyag egész emberiségé. „A Napot sem lehet szabadalmaztatni” – tette hozzá. ... ... Az emberi genom közel húsz százaléka, több mint négyezer gén már jelenleg is szabadalmi jogvédelem alá esik, ebbe a csoportba tartozik többek közt az Alzheimer-kór, a vastagbélrák, az asztma és két, mellrák kialakulásával kapcsolatba hozható gén. Ez utóbbi gének (BRCA1, BRCA2) szabadalmi jogait a Myriad Genetics nevű molekuláris diagnosztikával foglalkozó cég és a Utahi Egyetem kutatási alapítványa közösen birtokolja, ami annyit jelent, hogy ők döntik el milyen kutatások kezdeményezhetők ezen génekkel kapcsolatban, kik végezhetik el ezeket, és azt is, hogy mennyibe kerül majd az ezen kutatások során esetlegesen kidolgozott terápia vagy szűrővizsgálat. És mindez persze több más génre is igaz, amennyiben ezek szabadalmi jogai egy-egy gyógyszercég, kutató vagy egyetem tulajdonában vannak. 2009-ben két civil szervezet, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) és a Közszabadalmi Alapítvány (PUBPAT) 150 ezer panaszos ügyét képviselve pert indított az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyügyi Hivatala, illetve a Myriad Genetics ellen, megkérdőjelezve a cég szabadalmi igényeinek jogosságát, illetve azt is, hogy bármilyen szervezet bírhat-e ilyen szintű befolyással az emberi genom egy-egy szakaszának kutatása felett. A hosszan elhúzódó per idén április 15-én került a Legfelsőbb Bíróság elé, és bár a közeljövőben ott sem várható döntés, az ügy végső kimenetele rendkívül fontos lépést jelenthet az emberi gének jövőbeli jogi megítélésének alakulásában. Európai ésszel furcsának tűnhet az egész jogi huzavona, de a szabadalmi rendszer különbözőségei ellenére ugyanúgy érintettek vagyunk az ügy kimenetelében, mint az Egyesült Államok lakói. Szabadalmaztatni hagyományosan (és jelenleg Magyarországon is) kizárólag műszaki eljárásokat, megoldásokat lehet, csakis olyan dolgokat tehát, amelyek feltalálás, nem pedig felfedezés eredményei. Elviekben nem lehet tehát szabadalmi védettséget kérni egy természeti törvényre vagy egy élőlény génkészletére, hiszen azok a felfedezés ténye előtt is léteztek. Amerikában azonban kicsit más a helyzet. ... ... A génszabadalmak ügyének kérdése egyelőre eldöntetlen, de az valószínűnek tűnik, hogy a mellrák genetikai szűrésének kutatásában a következő évek sok változást hozhatnak, egyrészt a bírósági ügy előbb-utóbb való lezárulása miatt, másrészt azért is, mert 2015-ban lejárnak a Myriad Genetics húsz évre biztosított szabadalmi jogai. Hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága milyen álláspont mellett teszi le a voksát, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint végre a sarkukra állnak, és a köz javára döntenek, mások attól tartanak, hogy valamiféle kompromisszumos megoldás fog születni, vagyis végső soron semmi sem változik. Egy biztos: nagyon ideje lenne már valamiféle változásnak, mert ha ezen az úton haladnak tovább dolgok, tényleg eljuthatunk oda, hogy elérünk ugyan személyre szabott gyógyítás korába, de orvosaink semmit sem kezdhetnek a genomunk alapján szerzett információkkal, ha nem akarnak jogsértési ügyekbe keveredni. Teljes cikk: iPON!

1 2 3 4 5 Kategória: Tudomány | Technika | Megtekintések száma: 882 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): emberi genom, USA, Myriad Genetics, Egyesült Államok Szabadalmi és Védj, Utahi Egyetem kutatási alapítványa, szabadalmijogok, ACLU | Helyezés: 0.0/0