Szijjártó Péter a tudósítás szerint azt mondta:

Nem a Holdon élünk. Közép-Európában élünk. Természetesen lesznek (beavatkozási) kísérletek. Már észleltük az előkészületeket. . . Szeretném megnyugtatni a magyarokat, hogy minden érintett intézmény azon dolgozik, hogy kivédje a választásokba való külső beavatkozási kísérleteket.

Joe Biden amerikai elnök december elején 110 ország meghívásával demokrácia-csúcsot tart, amelyre nem hívták meg a magyar kormányt, ellentétben például a lengyellel és sok más uniós tagállam kormányával. Ezt a lap úgy kommentálta, hogy a jelek szerint Magyarország az egyetlen az EU-ban, amelyet ezek szerint „le kell csapni”, és Szijjártó azt mondta erre, hogy az amerikaiak lépése „tiszteletlen”.

Később a cikk szerint a magyar tárcavezető úgy fogalmazott: „A magyar-amerikai kapcsolatok a Trump elnöksége alatt voltak a csúcson”. Azt is kijelentette: „Nagyon tiszteljük a volt elnököt, ez a tisztelet kölcsönös. Ugyanolyan tiszteletet adunk minden egyes megválasztott amerikai elnöknek, függetlenül attól, hogy mit kapunk cserébe, de nyilvánvaló, hogy nem hívták meg azokat, akik baráti viszonyban voltak Donald Trumppal.”

A lap felidézi, hogy az említett demokráciacsúcs kapcsán az amerikai külügyminisztérium a saját oldalán rögzíti:

A (meghívott) vezetőket arra biztatjuk, hogy olyan hazai és nemzetközi kezdeményezéseket jelentsenek be, amelyek ellensúlyozzák a tekintélyelvűséget, küzdenek a korrupció ellen és előmozdítják az emberi jogok tiszteletben tartását.

Emellett külön kommentárt is küldött az amerikai külügyi tárca a lapnak az esemény kapcsán, amelyben úgy fogalmaznak: „Elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a jogállamiság és a sajtószabadság támogatása mellett. Készséggel együttműködünk a kormányokkal, beleértve Magyarország kormányát is, abban, hogy hogyan kezeljük a demokratikus visszacsúszást, hogyan javítsuk az emberi jogokat és hogyan küzdjünk a korrupció ellen. A lap azon kérdésére nem reagált a tárca, hogy alkalmaznák-e a Magnyickij-törvényt bármelyik magyar hivatalos személlyel szemben.

Mint ismert, 2014-ben volt már egy feszült periódus a magyar és az amerikai kormány között, amikor 10 magyar magánszemélyt, köztük vezető tisztviselőket (például a NAV akkori elnökét) is kitiltottak az Egyesült Államokból korrupciós cselekményekre való hivatkozással.

A lap megjegyzi, hogy bár Joe Bident már egy éve megválasztották elnöknek, még mindig nincs Biden által kinevezetett amerikai nagykövet Budapesten. Az előző nagykövet egészségi okokra hivatkozva lemondott, azóta ügyvivő vezeti a budapesti nagykövetséget.

Azt is megjegyzi, hogy a Magnyickij-törvényre hivatkozva éppen a nyári bolgár választások előtt mentek neki keményen bolgár oligarcháknak és ez végül a megismételt választások mellett a Boriszov-kormány bukásához hozzájárult. A téma kapcsán megszólaltatták az Eurasia Group elemzőjét, Mujtaba Rahmant, aki az amerikaiak bolgár lépései kapcsán úgy fogalmazott: azok a lépések

Komolyan megerősítették azt, hogy a Biden-kormányzat mit is gondol Orbán elmúlt 11 évbeli Nyugat- és EU-ellenes politikájáról. Ezek (a bolgár lépések – a szerk.) akár előjelei is lehetnek egy erősebb Orbán-visszaszorításnak és kritikának, hiszen jövőre választások lesznek. Az Egyesült Államok a tűréshatára végéhez közeledhet Orbán folytonos meghittségével és az Oroszországgal, Kínával és más tekintélyelvű rendszerekkel folytatott kettős játékával szemben.

A cikk végül emlékeztet arra is, hogy Hillary Clinton volt demokrata elnökjelölt és külügyminiszter egy szerdai amerikai televíziós interjúban az orosz, török és brazil autokrata vezetők között emlegette a magyart is, míg Szijjártó Péter az említett demokrácia-csúcs kapcsán azt rótta fel, hogy a meghívottak listája arra utal: valójában azokat nem hívták meg, akik az előző elnökkel, Trumppal jóban vannak, és egyébként sincs szükségük arra, hogy bárki megítélje a magyar demokrácia állapotát, mint egy iskolai vizsgán.

Címlapkép forrása: Portfolio