„Hét éve vágytam arra, hogy ilyen nagy nyilvánosság előtt beszélhessek Magyarországon” - kezdte sajtótájékoztatóját szerdán a Magyarok Világszövetsége székházában Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős alelnöke. A Kínából közel két évtizede elmenekült férfi sötétzöld, arannyal hímzett kaftánban, szögletes zöld süvegben állt ki a magyar újságírók elé, hogy ujgurságát ruhájával is hangsúlyozza. Három dologról akart szólni: arról, hogy szerinte az Északnyugat-Kínában élő ujgurok a magyarok közeli rokonai, arról, hogy ezt a szabadságáért küzdő népet Kínában szerinte kegyetlenül elnyomják, és arról, hogy milyen ciki volt az ő kiutasítása Magyarországról május legvégén.

Ümit Hamit az elmúlt nyolc évben legalább 10-szer fordult meg Magyarországon, hogy barátokat és testvéreket találjon, és elmondja üzenetét. Jelenléte azonban egészen addig nem keltett nagy feltűnést, amíg legutóbbi látogatásán különös körülmények között őrizetbe nem vették, és pontos magyarázat nélkül ki nem toloncolták az országból.

A férfi kiutasítását a Terrorelhárítási Központ (TEK) javasolta, azt állítva, hogy Ümit Hamit „valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára”. Azt viszont a megvádolt ujgurnak sem voltak hajlandóak elárulni, hogy pontosan miért tartják veszélyesnek, milyen „cselekményt” követett el. Az ujgur aktivista pedig egyből azzal vádolta meg a magyar hatóságokat, hogy Kína nyomására terroristázták le őt, mert Kína így akarja elhallgattatni az ujgur emigránsok hangját.

Hogy így volt-e, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni, mivel a kitoloncolást kérő TEK-levelet tikosították. Az elhallgattatás mindenesetre biztosan nem jött be, mert a szerdán visszatérő Ümit Hamit a botránnyal kiszabadult az ismeretlenség homályából, és elmondhatta történetét szélesebb nyilvánosság előtt is.

Csak Kínáról ne beszélj!

A nyomás persze nem tűnt el teljesen. Az ujgur aktivista az Origónak azt mondta, hogy visszatérése előtt ügyvédje, Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő, valamint vendéglátója, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Paturbány Miklós is figyelmeztette, hogy vissza kell majd fognia magát. Ümit Hamit szerint többszörös áttételen keresztül jutott el hozzá az üzenet, hogy „a minisztérium” kéri, „ne nagyon beszéljen a sajtótájékoztatóján kínai politikáról”.

Paturbány az Origónak tagadta, hogy ő bárkivel erről beszélgetett volna erről, szerinte „Gaudi-Nagy Tamás beszélt ilyesmiről ezzel-azzal”, de „ezek ilyen háttérbeszélgetések voltak”. Gaudi pedig azt mondta, hogy nem kaptak a minisztériumtól ilyen kérést, bár „volt olyan felvetés”, hogy a kormányzat és a belügyi szervek szerint Magyarország érdekeinek nem tesz jót, ha az ujgur közösség mellett kiáll. „Érkeztek ilyen jelzések, de nem nevezném meg a forrásait” - mondta a képviselő.

Eltűnt a TEK érdeklődése

Hogy Ümit Hamit a májusi kitoloncolás után visszatért Magyarországra, az így is feltételezett némi bátorságot, hiszen semmi nem garantálta, hogy ezúttal nem csapnak le rá a rendőrök. Az ujgur aktivista helyzete ugyanis továbbra is ellentmondásos. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság múlt pénteken kimondta ugyan, hogy szabálytalanul utasították ki, és az ellene elrendelt beutazási tilalom is érvénytelen, mert rossz jogszabályok és téves személyes adatok alapján hozták. Mindezek azonban csak eljárási hibák voltak, amelyek nem változtattak a férfi kiutasításának valódi okán: hogy a TEK szerint súlyos, közvetlen veszélyt jelent az országra.

TEK-eseknek és illegális bevándorlókra vadászó rendőröknek azonban ezúttal nyoma sem volt sem a Keleti pályaudvaron, sem a zsúfolt kettes metrón, amelyen az állítólag súlyos terrorveszélyt jelentő ujgur háborítatlanul utazott be a belvárosba. A Magyarok Házában sem szakította meg a rendőrség a sajtótájékoztatót: úgy tűnt, hogy a TEK meggondolta magát az aktivista veszélyességét illetően. Persze az is lehet, hogy a pénteki bírósági ítélet vette el a kedvüket az újabb akciózástól. Az ugyanis kimondta, hogy az ujgurnak valóban joga van betekinteni az ellene hozott, titkosított vádakba, és addig nem lehet kiutasítani, amíg nem láthatta, mi a magyar hatóságok baja vele.

Ujgurok, szakok, csangok

Ümit Hamit végül nem intézett terrortámadást Budapest ellen: csak arról beszélt, hogy a hazájában az 1949-es „kínai megszállás” előtt minden ujgur tankönyvben tanították a magyar-ujgur rokonságot, de ezeket a könyveket később betiltották, majd a kínai kulturális forradalom alatt elégették. Mesélt három másik könyvről is, amelyet 1980-ban írt egy ujgur szerző a hun és ujgur népek történelméről, és amelyet szintén betiltottak. A „három mérgező könyvnek” keresztelt sorozatban a székelyeket szaka, a csángókat csang néven emlegette a szerző, és szintén a magyarokkal való rokonságot bizonygatta.

A testvéri egymásra találást sürgető aktivista újságírói kérdésekre aztán belement a politikába is. Ümit Hamit brutális elnyomás képét festette: szerinte a kínaiak az ujgurok nyelvhasználatát, vallásgyakorlását is korlátozzák, az ujgur autonóm régióban pedig 5 millió kínai fegyveres őrzi a rendet. Példaként elmesélte, hogy kínai olajcégek tönkreteszik az ujgur borászok szőlőültetvényeit, de azok hiába mennek a hatóságokhoz panaszkodni. Vagy hogy egy év alatt 2600 óvodát építettek ujgur gyerekeknek, de azokban csak kínaiul lehet beszélni, ujgurul nem. „És ha megszólalsz, hogy valami nem tetszik, több jogot szeretnél, egyből szeparatista vagy, és megölnek. Ha azt mondod, függetlenséget szeretnél Ujgurföldnek, akkor pedig már terrorista vagy. Már a függetlenség első betűjének kimondásánál halott vagy” - mondta az Origónak.

Az ujgur aktivista az újságírókat számokkal is bombázta, szerinte idén már 4 nagyobb felkelés volt Hszincsiang-Ujgur autonóm körzetben, és 280 embert öltek meg a kínaiak. Összesen mintegy 460 ujgur felkelést számolt össze eddig, és az aktivista becslései szerint csak 2009-ben 17 000 áldozatot szedett az elnyomás. Ümit Hamit ugyan látványosan kerülte azt a kérdést, amely adatainak forrását firtatta, de azt állította, hogy szervezetének, az Ujgur Világkongresszusnak sok kapcsolata van otthon, és a kemény korlátozások ellenére telefonon, faxon, interneten is tud információt szerezni Ujgurföldről.

Nekünk nincsenek kalasnyikovjaink

A kínai hivatalos hírek szerint az ujgur-kínai összecsapásokat általában késekkel felfegyverkezett terroristák követik el, Ümit Hamit szerint azonban ez hazugság. „Az ujgurok békésen tüntetnek, nekünk nincsenek kalasnyikovjaink meg bombáink, a kínai katonák pedig tankkal jönnek ellenünk” – mondta. „Az ujgur sosem támad a kínaira, mert tudja, hogy ha csak egy rossz szót szól, már megy is a börtönbe. Tudja, hogy nincs esélye. Mindig a kínaiak kezdik” – tette hozzá.

Ümit Hamit szerint Ujgurföldön sajnos most nagyon rossz a viszony a han nemzetiségű kínaiak és az ujgurok között, mert a kormánypropaganda befeketíti az ujgurokat. „Mindent elvesznek tőlünk, aztán pedig azt sulykolják, hogy mi vagyunk a rossz emberek”. Pedig szerinte az ujguroknak nincsen bajuk a velük együtt élő kínaiakkal, csak a kormányukkal. „Az ujgur mindig befogadó nép volt, és békében tudott együtt élni zsidókkal, keresztényekkel, buddhistákkal is.”

Az aktivista szerint az Ujgur Világkongresszus is elítéli az erőszakot és a szélsőségességet. Ugyanakkor önrendelkezést, majd teljes függetlenséget akar kivívni az általa csak Kelet-Turkesztánnak hívott ujgur területek számára. „Az utolsó emberig harcolni fogunk ezért” – tette hozzá, az ellentmondásos helyzetet pedig a németről magyarra tolmácsoló Paturbány Miklós csak tovább fokozta, amikor az ujgur demonstrációkat „felkelésnek nevezett békés tüntetésként” fordította.

Egy jó tanács a magyaroknak

A magyarországi kitoloncolás Ümit Hamit szerint rengeteget ártott az egyébként világszerte elismert Ujgur Világkongresszusnak, amely az ujgur nép emigráns jogvédő szervezete. Épp ezért a férfi kártérítést fog követelni a magyar államtól. Jogi képviselője, Gaudi Nagy Tamás azt mondta, hogy Ümit Hamit jó hírnevének megsértése, valamint meghurcolása miatt akár több milliós kártérítést is követelhet.

Ümit Hamit azonban az Origónak hozzátette, ő továbbra is bízik abban, hogy Magyarország előbb-utóbb kiáll az ujgur ügyért. „Magyarország az EU tagja, és az ENSZ-ben is felszólalhat az emberi jogok védelme érdekében, de a kínaiakkal folytatott kétoldalú tárgyalásokon is” - sorolta. Szerinte az ujguroknak hatalmas lelki támogatást jelentene, ha a magyar testvérek erkölcsi támogatását maguk mögött tudnák.

Azt persze ő is megértette, hogy Magyarországnak fontos a Kínával való jó viszony. „Úgy tudom, a magyar gazdaság bizonyos mértékig függ is Kínától” - mondta. De szerinte ez nem akadály.

„Adnék egy ötletet a magyar kormánynak, mert mi, ujgurok, akik évszázadokon át éltünk a kínaiak mellett, jobban ismerjük a lelkületüket” - mondta. „Aki gerincesen kiáll valamiért, például az ujgur testvéreiért, azt a kínaiak is tisztelik, és így gazdasági ügyekben is jobb alkupozíciókba kerül. Az USA, Németország, Törökország, de még a parányi Észtország is nyíltan támogatja az ujgur jogvédőket, pedig nagyon jó gazdasági kapcsolatuk is van Kínával. Aki viszont meghunyászkodik Kínával szemben, azzal annál keményebben bánnak, mert látják, hogy lehet”.