Forrás: [origo] | Szomor Anikó | 2020.04.27.

Nem az amerikai fenyőfák a világ legidősebb fái, mint ahogyan azt korábban gondolták. A svédországi Dalarna provinciában található Fulu-hegyen azonosították a világ legidősebb fáját, egy 9.550 éves lucfenyőt (Picea). A környező erdő fái és kisebb bokrok között álló fa igazi túlélő, amely végigélte az elmúlt hosszú évezredek alatt az erős klímakilengéseket is.

Akkor hajthatott ki, amikor még az utolsó mamutok is éltek

A kutatók ősrégi lucfenyőket vizsgáltak Svédország hegyeiben, és ekkor leletek rá arra a matuzsálemre, amely létével több eddigi tudományos teóriát is megdöntött. A legrégibb fenyő lényegében egy alacsony bozótost alkot,

az ágak egy része szőnyegszerűen veszik körbe a kis törzset,

de a látszat ellenére mindez egyetlen fához tartozik. A fenyő gyökértörzsén radiokarbonos vizsgálatot végeztek, és ekkor derült ki, hogy a fa 9.550 éves.

A 9 500 éves lucfenyő a svédországi Dalarna provincia hegyvidékén él
Forrás: Wikimedia Commons/Karl Brodowsky

A gyökérzete tartotta életben a csaknem tízezer éves fenyőt, amely túlélte a múlt erős klímaváltozásait,

mindig újabb és újabb ágakat hajtott, és új hajtásokat is hozott.

A felfedezést megelőzően sokáig a svéd hegyvidékek relatíve új jövevényeként tekintettek a lucfenyőre, azonban kiderült, hogy ez nem így van, mert a lucfenyők a skandináv ország hegyvidékének legöregebb fái.

Az Old Tjikko névre keresztelt lucfenyő matuzsálem képe Forrás: Wikimedia Commons/ Karl Brodowsky

A felfedezés során a tudósok négy fenyőfa "generációt" azonosítottak, amelyek kúpszerűen növekedve követik egymást a talajtól a legmagasabb fáig. A vizsgálat 375, 5660, 9000 és 9 550 éves fákat azonosított,

továbbá azt is sikerült egyértelművé tenni, hogy ezek genetikailag megegyeznek egymással.

Mivel a fenyőfák (lucfenyő) szaporodhatnak a gyökérnyúlványaikkal is, ezért pontos másolatokat vagy klónokat tudnak előállítani magukról.

Több tudományos tételt is megcáfolt a fenyőmatuzsálem

A 9 550 éves lucfenyő ugyanazzal a genetikai sajátossággal rendelkezik, mint a fiatalabb társai. A fa tényleges korát megállapító radiokarbon (C-14) vizsgálatot az Egyesült Államokban, egy floridai laboratóriumban végezték el.

Fehér lucos tajgaerdő. A lucfenyő kiválóan alkalmazkodik a szélsőséges klímakilengésekhez is Forrás: Wikimedia Commons/NOAA/L.B. Brubaker

A felefedezés több tudományos tételre is rácáfolt,

így többek között arra is, hogy a lucfenyők nem lehetnek 500 évnél idősebbek.

Idáig azt feltételezték, hogy Svédországnak ezen a területén a jég visszahúzódása után, körülbelül 2.000 éve jelentek meg a lucfenyők, most azonban kiderült, hogy már a pleisztocén jégkorszak vége óta itt zöldellnek.

Pleisztocén tájkép a Würm-galciális, az utolsó nagy eljegesedés idején, ami tíz-tizenkétezer éve ért véget Forrás: Wikimedia Commons

A C-14 izotóp folyamatosan képződik és elbomlik a légkörben, de aránya a többi szénhez képest ugyanaz marad. Aktív biomasszához kapcsolódva,

például egy fa elpusztulása után is folyamatosan tovább zajlik ez a folyamat,

viszont új radiokarbon-izotóp ekkor már nem képződik. Minél kisebb a C-14 izotóp aránya a fában, annál régebbi a növényi szövet.

Kitűnően alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz

A svéd hegyekben az északi Lappföldtől a déli Dalarnáig hozzávetőleg 20 olyan lucfenyő csoportot találtak a tudósok, amelyeknek a kora több, mint 8.000 év.

Bár a nyarak hidegebbek voltak az elmúlt 10.000 év során, ezek a fák túlélték az időjárási viszonyok drasztikus változásait, mivel azzal a képességgel rendelkeznek, hogy amint elpusztul az egyik törzsük, másikat növesztenek.

A közönséges lucfenyő tűlevelei Forrás: Wikimedia Commons/Wikipedi

Az utóbbi 100 évben a skandináv hegyvidékek átlaghőmérséklet-növekedése 1 Celsius-fok volt,

ezért látjuk azt, hogy ezek a lucfenyők elkezdték "egyenesbe hozni" magukat,

ami azt is bizonyítja, hogy a lucfenyők kitűnően alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz.

Igazi túlélők, és Magyarországon is honosak

Mivel ezek a fák túlélik a kemény körülményeket, a tudósokban felmerült a kérdés, hogy vajon a lucfenyők a pleisztocén jégkorszak idején keletről magként vándoroltak-e ide a szárazföldi jég felett, illetve, hogy valóban keletről származnak-e, ahogyan azt vélik.

A kutatást vezető Leif Kullmann, a Physical Geography at Umeå egyetemi professzora szerint a kutatás azt mutatja, hogy a lucfenyők a teleket Norvégia nem olyan keményen hideg klímájú nyugati, vagy délnyugati részén töltötték a múltban, és később innen terjeszkedtek tovább észak felé a jégmentes parti sáv mentén.

Kanadai feketeluc toboza Forrás: Wikimedia Commons

Valahogyan, de megtalálták útjukat a svéd hegyekbe is.

Ennek az örökzöld, gúla alakú, spirális ágakkal és vékony, pikkelyes fakéreggel rendelkező fának minden egyes lineáris, spirálisan rendezett levele egy, a törzshöz közeli különálló fás alaphoz kapcsolódik.

A lucfenyők a legszebb "karácsonyfák" Forrás: Wikimedia Commons/MPF

E fás szárú, egyenes, gyantás törzsű örökzöldek a leggyakoribb „karácsonyfák". Őshazájuk Kelet- és Észak- Európa.

Hazánkban a Soproni-hegységben, a Kőszegi-hegységben és az Őrségben honos.

A tűlevelűek 300 millió évvel ezelőtt, a karbon időszakban, jóval a virágos növények előtt jelentek meg a Földön.

Forrás: Science Daily, Peter Wohlleben: A fák titkos élete)