Forrás: Nyugat.hu | Pais-H Szilvia | 2018.06.05.

Nem kell feltétlenül Nagycenkik utaznunk ahhoz, hogy nagyúri kastélyok fényűző pompájában gyönyörködjünk, műkincsekre vadászunk, amikor itt van nekünk a szombathelyi püspöki palota!

Szinte napra pontosan egy éve, hogy átadták, mégis csak kevesen tudják, hogy már szabadon látogatható a Püspöki Palota. Így is, az elmúlt egy év alatt – meséli a látogatóközpont igazgatója, Dr. Perger Gyula atya - több mint 16 ezren járták be ezt a páratlan rezidenciát. A vendégeik jó része azonban egyelőre nem szombathelyi vagy környékbeli. Hivatalos nevén Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont része a kibővített püspöki palota, de az intézmény része az Egyházmegyei Könyvtár, a Szent Márton kölcsönkönyvtár és az Egyházmegyei Levéltár is. A könyvtárat nemrég tüzetesen körbejártuk, itt az ideje, hogy bemutassuk a felújított Püspökvárat:

Fotó: Mészáros Zsolt

A szombathelyi Püspöki Palota épületét részben még tavaly építették újjá, visszaállították az 1945-ös bombázások előtti állapotokat. Azóta működik divatosan szólva látogatóközpontként, egyháztörténeti és egyházművészeti múzeumként, az épület barokk termei. A palota másik szárnyában találhatóak az egyházmegyei hivatalok, titkárság valamint Dr. Székely János püspök atya lakrésze.

Valahol itt találkozik a régi és az újonnan felhúzott szárny
Fotó: Vágvölgyi Bálint

Pár történeti érdekesség a Püspöki Palotáról

- A köznyelv mindig is Püspökvárnak hívta. Az elnevezés arra emlékeztet, hogy a mai püspöki palota helyén a 10. században egy vár állt. - A püspöki rezidencia (1778-1783) az ország legszebb késő barokk (copf) stílusú műemlékeinek egyike. - Az építtetője Szily János püspök volt, a terveket Hefele Menyhért készítette. - Az egyházmegye első püspöke beiktatása után másfél héttel állt neki a munkálatoknak. A szombathelyi épület egyidőben épült a szintén Hefele tervezte pozsonyi prímási palotával, nem véletlen, hogy sok a rokon vonás. - Olyan neves mesterek festették ki, mint: Anton Maulbertsch, Stefan Dorffmaister. - A palota bútorai, műkincsei legalább kétszáz évesek, és az építés korának idejéből származnak. Vannak azonban korábbi, a XVI. században készített bútorok is.

A látogatóközpont előtere
Fotó: Garai Antal Atom

Lift, folyosó, aztán balra, és már helyben is vagyunk

Kezdjük a legvégével, a folyosó elején nyíló különteremmel, ami az új szárnyban épült. Ha csoportosan érkezünk, itt nézhetjük meg a Székesegyházról készült ismereterjesztő kisfilmet.

Különterem, ez is újonnan épült
Fotó: Vágvölgyi Bálint

Mindjárt az előtérben, kint a folyosón három kézműves műremek Két modern és egy korábbi, egy 19. század második feléből származó magyar bútorasztalos munka, a látképek anyaga csiszolt márvány.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

A vitrinben egy Szent Márton történetére emlékeztetető kard, amit 2016-ban a Vas Megyei Közgyűlésétől kapott az Egyházmegye ajándékba.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Itt kapott helyett egy tűzzománc kirakású Szent korona is, amit a szombathelyi kötődésű, Amerikában élő Kiss József készített.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Tíz évvel ezelőtt ez a folyosó még raktár volt

A Püspöki Palota 241 éves története folyamán számos műkinccsel gazdagodott, nyilvánvalóan nem annyival, amennyi a nagyközönség elé került, de a rendező elv az volt – teszi hozzá Gyuszi atya -, hogy a kevés az sokszor több, így a legértékesebb műkincseket állították ki.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Megcsodáljuk mindjárt azt az úrmutatót is, ami a kőszegi Szent Jakab templomból való, a 15. századból, és formavilágával a gótikus templomok felépítését követi.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Mit keres itt három fedeles kupa?

A gótikus kelyhek mellett három kupa formájú díszes gótikus edény is helyt kapott. Ha a feliratokat megnézzük, ki lehet találni, hogy ezekbe tárolták a püspök által nagycsütörtökön megszentelt olajokat.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Nem lehet csak úgy elmenni a selyem alapon szalmadíszítéssel készített püspöki süveg mellett sem, ami a 18 század elejéből való, osztrák munka, és szintén a gótikus kort idézi. Barokk kort idéző úrmutatók, díszes püspökbot fej – hihetetlen mind-mind napi használatban voltak. De találunk itt olyan ereklyetartót is, amely belsejében a felirat szerint a Jézus Keresztjéből van egy darabka viaszba elrejtve.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Meseszép ez a Krisztus korpusz is, amit körmeneti keresztként használtak, anyaga aranyozott bronz, és Nagysimonyiból került a Püspöki palotába.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Ez pedig egy a gyertyatartó, amelyet a Székesegyházban püspöki misék alkalmával használtak a liturgikus könyv megvilágítására, mivel a templomokban nem volt korábban villany.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Ezek a votív tárgyak a celldömölki kegytemplomból kerültek ide. Odajártak a Szűz Anyához gyógyulásért imádkozni, segítséget kérni. Azt a testrészt, aminek a gyógyulásáért imádkoztak, ha meggyógyult, ezüstformába kiöntették, és hálaadásként felajánlották a Szűzanyának.

Fent a falakon a székesegyház freskóinak színvázlata – ezeket mutatta be a művész a püspöknek, aki ezeket elfogadva kötötte meg a művésszel a szerződést.

Kovács Sándor püspök gyűrűi után megcsodáljuk eredetiben is, milyen hihetetlen szép palástot adományozott annak idején Mária Terézia Szily János püspöknek, hiszen a királynő nemcsak megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét 1777-ben, hanem liturgikus tárgyakkal is ellátta.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Legutoljára egyébként ezt a díszes hímzésű (fehér ripsz selyem alapszövetű tűfestés technikával) palástot 1988-ban használta Dr. Konkoly István püspök, amikor a Székesegyház előtt fogadta a Szent Jobbot.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

II. János Pál pápa itt pihent meg

A folyosó végén nyílik egy ajtó, ahonnan kiléphetünk a régi előtérbe. A felújítás előtt innen lehetett megközelíteni ezt a szárnyat. A díszes lépcsőházban márványlépcsők vezet fel, a falakról azonban nem az ősök olajportréi figyelnek, hanem Jézus a kereszten, és az Utolsó vacsora hosszúkás, körasztalos festménye Itt az első emeleten, jobbra egy kétszárnyú ajtó. Mögötte egy szoba, ahol II. János Pál pápa is megpihent az 1991-es szombathelyi látogatása alkalmával.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Püspökök kisebédlője - nem semmi metszetgyűjteménnyel

Tudták, hogy Szombathely rendelkezik Magyarországon az egyik legteljesebb Piranesi- metszetsorozattal? Ez a püspöki kertre néző, csendes kabinet annak idején Szily János püspök magánlakosztályának része volt, a későbbi püspökök 1986-ig kisebédlőként használták.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Faltól-falig a fakeretekben eredeti G. Battista Piranesi rézkarcok, valamint neves festők és szobrászok (Raffaello, Rubens, Bernini Pietro da Cortona, Guido Reni) alkotásai alapján készült nyomatok, amelyek mind Rómát ábrázolják.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Ez a szoba Szily püspök nagy vágya volt, 5 évig tanult az Örök Városban, és szerette volna itt Szombathelyen is, a falakon viszontlátni.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Miért is készült a püspökökről ennyi portré?

Még Mária Terézia írta elő, hogy a mindenkori szombathelyi püspökről három portét kell készíttetni. Egyet a püspöki palotába – amik itt láthatóak a portrészobában, egyet a székesegyháznak a belső sekrestyéjébe, és egyet a szeminárium épületébe. Ezáltal is nyomon lehet követhetni a Szombathelyi Egyházmegye történetét.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

A portrégaléria fala mentén két, intarziás szekrény is áll, soproni asztalosmesterek munkái a 18. századból, ma miseruhák őrzésére szolgálnak. A portrégalériában kapott helyet Tóth Istvánnak (1861–1934) a Szent László lovas szobra is.

A nagyterem ülésteremnek volt tervezve. Maulbertsch teremnek is hívják, az alkotóról elnevezve.

A palota művészettörténeti értékét növeli az a tény, hogy az épület, a festmények és a berendezési tárgyak egykorúak. A 18. század második feléből valók.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Közepén egy hatalmas, grófi kúriából idekerült ebédlőasztal, székekkel, a falakon körben freskók, amin Savaria története elevenedik meg, az alapítástól a római birodalom bukásáig. Az utolsón Attilát láthatjuk, amint kiűzi Saváriából a legionáriusokat. Fent a mennyezeten feltűnik Savaria diadalíve. Láthatjuk a Székesegyház első látványtervét is – még bazilika-formájút, amit később, telekviták miatt volt kénytelen Hefele elvetni. A mennyezeten látható Maulbertsch színes freskója, amely képeskönyv-szerűen meséli el Vergilius IV. Eklogáját.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Fotó: Vágvölgyi Bálint
 

Érdemes megnézni középen azt a kisangyalkát, ha fellátunk odáig, ő „tartja” a csillárt, voltaképpen az egész mennyboltot.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

II. János Pál pápa szombathelyi látogatásakor itt, ennél az ebédlőasztalnál fogyasztotta el az ebédjét.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Majd ő is, mint mi, kiment az erkélyre.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

A sárga vagy Mikes szalon

A tapétaként funkcionáló drapéria színéből inkább arany szalonnak hívhatnánk, mint sárgának. A terem a fentebb említett gróf zabolai Mikes Jánosról kapta a nevét, aki 1911 és 1935 között volt Szombathely püspöke, Glatter Gyula által festett portréja a szalon falán látható. Az egyházmegye nagy „lakberendezője” Mikes, püspöksége idején restauráltatta a püspöki palotát, a falakat kárpitoztatta, bevezette a villanyvilágítást, továbbá számos műtárggyal gazdagította a berendezést. A Mikes-szalon antik bútorait például özvegy Majtényi Ádámné Fáy Adrienne mezőnyárádi kastélyából vásárolta.

Fotó: Vágvölgyi Bálint

Valamikor ez a terem egy 16 századbeli „Ábel halála” című festményről volt nevezetes, amit Mikes püspök vásárolt, majd elajándékozta. Aztán a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került.

Hihetetlen, de a barokk püspöki termek bútorzatában 1923 óta semmilyen nagyobb átalakítás nem történt

Magyarországon is egyedülálló, hogy egy püspöki rezidencia így – egy az egyben, a korabeli berendezésével együtt megmaradhatott. Ez elsősorban Mikes János püspöknek (1876–1945) köszönhető, aki a huszadik század elején, kényes és kifinomult ízléssel, későbarokk lakberendezési tárgyakkal rendezte be a palota termeit. Aki sok műtárgyat eladósodott grófok hagyatékaiból vásárolt meg. Gyűjtő szenvedélyét nem nézték jó szemmel, sokan támadták úri költekezései miatt. Azonban, ha nem rendezi be ilyen pazarul ezt a palotát, most nem lenne mit a nagyközönségnek megmutatni.