A járványszkeptikus Gődény György pártja a választásokon elért 0,7 százalékos eredménye ellenére sem függesztette fel működését: szeptember hetedikén hét darab népszavazási kezdeményezéssel szórták meg a Nemzeti Választási Irodát, a létező legváltozatosabb témákban.
Gődényék a következő kérdésekre szeretnének választ kapni a választópolgároktól is:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy népszavazás döntsön az Alkotmányról?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a hamis hírek közlése büntetőjogi felelősséget vonjon maga után?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok és pártalapítványok hirdetésre és reklámeszközök használatára nem költhetnek?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a tömegközlekedési eszközökön mindenki ingyen utazhasson?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy csak olyan gyógyszert alkalmazzanak, amit legalább három évig humán kísérletekkel teszteltek?
- Egyetért Ön azzal, hogy a közéletben tevékenykedő választott tisztségviselő csak büntetlen előéletű személy lehet?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a készpénz korlátozásmentes használata alapvető jog legyen?
Gődényék kérdései közül a második tehát a hamis hírek íróit állítaná pellengérre. Mivel sem a Normális Élet Pártjának hivatalos oldalán, sem a Doktor Gődény nevű Facebook-oldalon nem találtunk egyetlen olyan posztot sem, amiben leírnák, hogy mit is tartanak hamis hírnek, megkerestük a pártot, hogy megtudjuk, elképzelésük szerint ki döntené el, hogy melyik hír hamis és melyik nem, illetve mit is jelentene a „büntetőjogi felelősség”, vagy milyen büntetési tétellel kellene annak számolnia, aki ilyet közöl.
Nagy Gábor, aki a párt országos listájának 27. helyén állt az országgyűlési választásokon a hvg.hu-nak azt mondta, általában bíróság szokott dönteni arról, hogy melyik hír hamis, melyik hír nem, azonban a bíróságon hamisnak ítélt híreknek szerinte csupán nevetséges szankcióik vannak. Nagy azt mondta, a helyreigazítások és a párszázezres büntetések senkit nem fognak attól elrettenteni, hogy hamis híreket közöljön.
Amikor arról kérdeztük a Normális Élet Pártjának politikusát, hogy ki írhat hamis hírt, az újságok, vagy egy egyszerű Facebook-poszt is lehet az, azt felelte, hogy a hvg.hu és a média róluk csúsztatásokat és hazugságokat jelentetett csak meg, azonban ők már megszokták a ridegtartást.
De különös a harmadik kérdés is, hiszen ha kiírnák a népszavazást és arra elegen voksolnának nemmel, akkor a pártok és pártalapítványok nem költhetnének egyáltalán reklámokra. Ez azért is fura, mert reklámokban a Doktor Gődény nevű Facebook oldal is utazott: a Meta Hirdetéstára szerint Gődény György oldala 2019 és 2021 között többször is próbált posztokat pénzzel megfuttatni az oldalon, azonban mindegyik hirdetését eltávolították.
Hogy miért? Mert a Facebook hirdetési szabályzata szerint kötelező a politikai, vagy közéleti témáknál feltüntetni, hogy ki finanszírozta az adott hirdetést, Gődény pedig ezt valahogy elfelejthette, minden hirdetése enélkül futott ki a Facebookra, majd bukott el az oldal ellenőrző mechanizmusain. Gődény György ezekért a hirdetésekért legfeljebb 35 és 40 ezer forint közötti összeget fizetett.
A készpénz korlátozásmentes használatának alapvető jogáról szóló kérdés pedig azért sajátos, mert a mindennapos készpénzhasználatnak nincs Magyarországon akadálya, a másfél millió forint feletti korlát a cégek és egyéni vállalkozók kifizetéseire vonatkozik. Nagy erre azt mondta, azért tartják fontos kérdésnek a készpénz korlátozásmentes használatának alapjoggá tételét, mert példája szerint most is akad olyan bankfiók, ahol nem lehet készpénzzel ügyeket intézni.
Nagy ezek után elmondta, ha lenne jövőképem, látnám a dologban a problémát, hiszen az embereket úgy lehet a legjobban sakkban tartani, ha lekapcsolják őket a bankszámlájukról. A bankszámlákon lévő összegek szerinte amúgy is pusztán virtuális pénzek, amiknek a valósághoz semmi közük sincs, fedezet pedig nincs mögöttük.
Rákérdeztünk arra is, hogy ha már egyszer népszavazási kérdéseket adtak be, miért nem népszerűsítik azokat sehol, azonban Nagy szerint a népszerűsítésnek nem most van itt az ideje, hiszen kérdéseiket – bár ez még nem történt meg – el fogja utasítani a Nemzeti Választási Iroda. Ők ezt követően a Kúrián fogják megtámadni a döntést. Aztán pedig azt mondta, hogy népszavazási kérdéseiket leginkább figyelemfelhívásnak szánják, hogy olyan ügyekre is háruljon figyelem, amik egyébként nincsenek feltétlenül a köztudatban.
