Az International IDEA Intézet jelentése szerint továbbra is egyre jobban romlik a demokrácia helyzete Magyarországon minden lényeges szempontból, kivéve egyet: pártok ugyanis még indulhatnak a választásokon, és a pártalapítás lehetőségeit sem korlátozták tovább tavaly. A demokratikus fejlődés szempontjából 2010-től egy elveszett évtizedről írtak.
Az alapvető emberi jogok betartása és a kormány túlhatalma elleni intézmények működése több posztszocialista országban visszacsúszott arra szintre, ahol az uniós csatlakozás környékén állt. Ez az International Institute for Democracy and Electoral Assistance (International IDEA) stockholmi szervezet demokráciaügyi idei jelentésében áll, amelyet itt tud elolvasni angolul.
2019 után ismét Magyarország volt több szempontból is a kiemelt elrettentő példa, de a Lengyelországot és az egyre több hasonló problémával küzdő Szlovéniát is felhozták előbbiek alátámasztására.
Megemlítették, hogy 2010–2015 között a magyarországi demokrácia mutatta a világon az egyik legnagyobb visszaesést
- az alapvető emberi jogok,
- a szabadon működő politikai pártok,
- a bíróságok függetlensége,
- a fair, szabad választások
- és a médiapiac tisztességes működését tekintve.
Utóbbihoz tartozik még, hogy a szlovén független média felszámolása is jelentős részben magyarországi üzletemberek pénzből zajlik – áll a jelentésben. Erről itt bővebben olvashat.
Tavalyról például külön kiemelték, hogy Európában hét ország hozott a járványra hivatkozva olyan szabályokat, amelyek alapján börtönt kaphatnak azok, akik az állam szerint álhírt terjesztenek. Magyarország mellett Azerbajdzsán, Belarusz, Bulgária, Oroszország, Szerbia és Törökország gondolta még jó ötletnek ezt.
Ezzel párhuzamosan többek között Magyarországon, szintén a járványra hivatkozva még inkább megnehezítették a közérdekű információkhoz való hozzáférést. Ami adatot pedig még mindig kötelező lenne kiadni, sokszor azt sem adják ki a kötelező határidőn belül.
A jelentés szerint a médiapiacba történő kormányzati beavatkozás olyan szintű torzítást hoz a demokratikus választási rendszerbe, ami már a választások tisztaságát veszélyezteti. Pontosan ugyanerről számolt be egyébként Irene Khan, az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó különleges jelentéstevője.
Bár a régiós országok, sőt még Németország vagy Franciaország problémája, hogy az etnikai kisebbségeket gyakrabban és sokkal keményebben ellenőrizte a helyi rendőrség a járványügyi korlátozások kapcsán, Magyarországról ilyesmiről nem jött hír.
A civil szervezetek lehetőségei sem romlottak tavaly. De ehhez hozzátartozik, hogy már évek óta Magyarország nyújtja az egyik legrosszabb környezetet az egész kontinensen a civilek működéséhez.
Kiemelték, hogy a magyar kormány a járvány alatt külön törvényekkel támadta az LMBTQ+ kisebbség jogait. Emellett Grúziában például a kormány figyelmeztette a lakosokat , hogy ne vegyenek részt a Pride-hónap eseményein. Lengyelországban pedig egyes önkormányzatok kezdték el „LMBT-mentes” övezetté kijelölni a településüket a járvány alatt.
A jelentés írt arról is, hogy a 2010-ben hatalomra jutott Fidesz azonnal elkezdte több fronton támadni a bíróságok függetlenségét. Kétharmados erejük birtokában szűkítették az Alkotmánybíróság által ellenőrizhető témák körét, a bírói kart pedig folyamatosan próbálták a párthoz hű emberekkel feltölteni.
A jelentés említi még a Magyarországot is ellenőrző uniós jogállamisági mechanizmust. De erről azt írják, hogy még nem látszik, hogy lehet-e bármi hatása a tagállamok tényleges jogállami működésének erősítésére.
