Nyitólap Regisztráció Belépés

Nyitólap » 2013 » Május » 6 » Üstökös lehetett a tunguzkai esemény okozója

---

07:30:27 Üstökös lehetett a tunguzkai esemény okozója

Forrás: iPON! | Jools | 2013. 05. 04. A tunguzkai esemény pontos körülményeit számtalan rejtély övezi, egy dolog azonban bizonyos: 1908. június 30-án hatalmas robbanás rázta meg Szibéria középső régióját. A robbanás ereje ezerszerese volt a hirosimai atombombáénak, a Richter-skálán 5-ös erősségűnek mutatkozott, és nagyjából 80 millió fát tarolt le egy 2000 négyzetkilométeres területen. A régió izoláltsága miatt nagyon kevesen voltak szemtanúi annak, hogy mi is történt, ők azonban egy, a légkörben nagy sebességgel haladó tűzgömbről számoltak be. A becsapódás lehetséges helyére azonban mindeddig nem sikerült ráakadni. Az általánosan elfogadott elmélet szerint az azonosítatlan égitest egy meteor vagy üstökös lehetett, amely felrobbant a légkörben, így aztán jelentősebb krátert sem hagyott maga után. Ez esetben viszont a területen a mai napig megtalálhatók kellene hogy legyenek az eredeti égitest földet érő, apró szilánkjai, ilyenekre azonban a legutóbbi időkig senki nem bukkant rá. Az első tudományos kutatócsoport 1927-ben érkezett a helyszínre. Leonyid Kulik és csapata egy üveges, olvadt kőzetmintával tért vissza útjáról, amelyről akkor úgy vélték, hogy a titokzatos égitest egy darabkája lehetett. A kődarab azonban rövidesen elkeveredett, ezért kőzettani elemzésen végül sosem esett át, így a becsapódás kézzel fogható bizonyítékai továbbra is hiányoztak. Ez azonban most úgy tűnik, hogy megváltozik: Andrej Zlobin, az Orosz Tudományos Akadémia kutatója ugyanis a napokban nyilvánosságra hozta, hogy kutatócsoportja három, meteoritnak tűnő kődarabot talált a tunguzkai régióban, amelyek a több mint száz évvel ezelőtti eseményből származhatnak. A régiót kutató szakértőket leginkább érdeklő terület az úgynevezett Szuszlov-kráter. Ez közvetlenül a robbanás helye alatt fekszik, és tele van kisebb-nagyobb mélyedésekkel, amelyekről régóta úgy gondolják, hogy a leérkező törmelék becsapódási nyomai lehetnek. Zlobin és kollégái is ezen a részen kezdték meg ásatásaikat 1988-as expedíciójuk alkalmával. Összesen tíz mélyedést tártak fel, és bár a robbanás nyomai világosan látszanak a földrétegekben, meteoritdarabokra nem sikerült ráakadniuk. A kutatók ezt követően egy közeli folyó medrét kezdték el vizsgálni, reménykedve abban, hogy a folyóágyban hosszú idő alatt összegyűlő kövek között ráakadnak valami érdekesre. Körülbelül száz szokatlannak tűnő darabot gyűjtöttek össze a mederből, amelyeket aztán magukkal vittek Moszkvába. Egyelőre érthetetlen okokból Zlobin csak húsz évvel később, 2008-ban kezdte meg a minták alaposabb elemzését. (A feltételezések szerint a késlekedés hátterében talán a felbomlóban lévő Szovjetunióban uralkodó kaotikus állapotok állhattak.) A kövek közt három olyan is akadt, amelyen jellegzetes olvadt kéreg, illetve a meteoritokra jellemző, ujjlenyomatszerű benyomódások voltak megfigyelhetők. A minták részletes vegyi analízise egyelőre még nem készült el, így továbbra sem tudni biztosan, hogy milyen égitest darabjairól lehet szó. Zlobin számításai szerint azonban a felrobbanó objektum sűrűsége 0,6 g/cm3 körüli lehetett, ami nagyjából megegyezik a Halley-üstökös magjának sűrűségével, így az egyéb bizonyítékokkal együttesen a szakértő szerint egyre valószínűbbnek tűnik, hogy egy üstökös találhatta el a Földet 1908 nyarán. Remélhetőleg most már rövidesen megtörténik a kémiai és az izotópvizsgálat is, így végre pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen eredetűek a Zlobin által összeszedett minták.

1 2 3 4 5 Kategória: Tudomány | Technika | Megtekintések száma: 677 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): szibéria, üstökös becsapódás, tunguzkai kráter, Oroszország | Helyezés: 0.0/0