Belföld [5635] |
Bulvár | Celeb [149] |
Bűnügy [405] |
Csináld magad [1] |
Extrém [319] |
Egészség | Életmód [754] |
Érdekes | Különleges | Rejtélyes [982] |
Európai Unió [203] |
Gasztro | Recept [4369] |
Gazdaság [488] |
Horgász [1294] |
Játék, -pihenés, -szórakozás [160] |
Jó tudni! [2442] |
Kommentár | Reakció | Vélemény [1393] |
Politika [723] |
Receptek sonkapréshez [30] |
Számítástechika | IT [4257] |
Történelem | Kultúra [922] |
Tudomány | Technika [3054] |
Választások [405] |
Világ [3423] |
Weboldalam hírei [60] |
- 000 December
- 2012 Augusztus
- 2012 Szeptember
- 2012 Október
- 2012 November
- 2012 December
- 2013 Január
- 2013 Február
- 2013 Március
- 2013 Április
- 2013 Május
- 2013 Június
- 2013 Július
- 2013 Augusztus
- 2013 Szeptember
- 2013 Október
- 2013 November
- 2013 December
- 2014 Január
- 2014 Február
- 2014 Március
- 2014 Április
- 2014 Május
- 2014 Június
- 2014 Július
- 2014 Augusztus
- 2014 Szeptember
- 2014 Október
- 2014 November
- 2014 December
- 2015 Január
- 2015 Február
- 2015 Március
- 2015 Április
- 2015 Május
- 2015 Június
- 2015 Július
- 2015 Augusztus
- 2015 Szeptember
- 2015 Október
- 2015 November
- 2015 December
- 2016 Január
- 2016 Február
- 2016 Március
- 2016 Április
- 2016 Május
- 2016 Június
- 2016 Július
- 2016 Augusztus
- 2016 Szeptember
- 2016 Október
- 2016 November
- 2016 December
- 2017 Január
- 2017 Február
- 2017 Március
- 2017 Április
- 2017 Május
- 2017 Június
- 2017 Július
- 2017 Augusztus
- 2017 Szeptember
- 2017 Október
- 2017 November
- 2017 December
- 2018 Január
- 2018 Február
- 2018 Március
- 2018 Április
- 2018 Május
- 2018 Június
- 2018 Július
- 2018 Augusztus
- 2018 Szeptember
- 2018 Október
- 2018 November
- 2018 December
- 2019 Január
- 2019 Február
- 2019 Március
- 2019 Április
- 2019 Május
- 2019 Június
- 2019 Július
- 2019 Augusztus
- 2019 Szeptember
- 2019 Október
- 2019 November
- 2019 December
- 2020 Január
- 2020 Február
- 2020 Március
- 2020 Április
- 2020 Május
- 2020 Június
- 2020 Július
- 2020 Augusztus
- 2020 Szeptember
- 2020 Október
- 2020 November
- 2020 December
- 2021 Január
- 2021 Február
- 2021 Március
- 2021 Április
- 2021 Május
- 2021 Június
- 2021 Július
- 2021 Augusztus
- 2021 Szeptember
- 2021 Október
- 2021 November
- 2021 December
- 2022 Január
- 2022 Február
- 2022 Március
- 2022 Április
- 2022 Május
- 2022 Június
- 2022 Július
- 2022 Augusztus
- 2022 Szeptember
- 2022 Október
- 2022 November
- 2022 December
- 2023 Január
- 2023 Február
- 2023 Március
- 2023 Április
- 2023 Május
- 2023 Június
- 2023 Július
- 2023 Augusztus
- 2023 Szeptember
- 2023 Október
- 2023 November
- 2023 December
- 2024 Január
- 2024 Február
- 2024 Március
- 2024 Április
- 2024 Május
- 2024 Június
- 2024 Július
- 2024 Augusztus
- 2024 Szeptember
- 2024 Október
- 2024 November
- 2024 December
- 2025 Január
- 2025 Február
- 2025 Március
- 2025 Április
- 2025 Május
- 2025 Június
- 2025 Július
08:11:56 Üstökösökkel jött az élet a Földre | |
Forrás: [origo] | 2020.01.22. A foszfor az élet egyik esszenciális alkotóeleme, mégsem tudjuk pontosan, hogyan érkezett bolygónkra. Csillagászok most nyomon követték az útját a csillagbölcsőktől az üstökösökön át egészen a formálódó egykori Földig. A foszfor, amely egyebek mellett jelen van a DNS-ünkben és a sejtjeinket határoló sejthártyában, olyan nélkülözhetetlen alkotóeleme az élővilág molekuláinak, hogy nélküle elképzelhetetlen volna a földi élet. Mégis mindmáig nem tisztázott, hogy pontosan miként érkezett a foszfor a korai Földre. Csillagászok most a Chilében működő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) obszervatórium és az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) által működtetett Rosetta műhold adatainak felhasználásával visszakövették a foszfor útját az üstökösökön át egészen a Tejút csillagbölcsőiig. Kutatásuk első alkalommal derít fényt a foszfortartalmú molekulák eredetére: hol alakultak ki, hogyan kerültek az üstökösökbe, és miként játszott az egyikük kulcsszerepet a földi élet elindításában.
– nyilatkozta Victor Rivilla, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban frissen megjelent közlemény vezető szerzője. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) társfenntartásában üzemelő ALMA megfigyelőállomás, valamint a Rosetta műholdra szerelt ROSINA spektrométer méréseiből az a kép rajzolódik ki, hogy a foszfor-monoxid fontos darab lehetett az élet keletkezésének kirakósjátékában. Hol jöttek létre a foszfortartalmú molekulák?Az ALMA képességei lehetővé tették, hogy a csillagászok részletes bepillantást nyerjenek az AFGL 5142 jelű csillagbölcsőbe, s ez segített kideríteni, honnan származnak a foszfor-monoxidhoz hasonló foszfortartalmú molekulák. Az új csillagok és bolygórendszerek csillagközi gáz- és porfelhőkben formálódnak, így ha az élet alkotóelemeinek eredetét firtatjuk, leginkább az ilyen csillagközi felhőkben érdemes kutakodnunk. Az ALMA megfigyelései azt mutatták, hogy a foszfortartalmú molekulák a nagytömegű csillagok kialakulása közben jönnek létre. A fiatal óriáscsillagokból kilövellt gáz üregeket nyit a csillagközi felhőkön.
A csillagászoknak azt is sikerült kideríteniük, hogy a foszfortartalmú molekulák közül a foszfor-monoxid fordul elő a legnagyobb mennyiségben az üregek falán. Az ALMA által rögzített felvétel az AFGL 5142 csillagkeletkezési terület részletes képét mutatja. Középen egy fényes, nagy tömegű, nagyon fiatal csillag látható. A csillagból induló gázáramok egy üreget hasítottak a környezetbe, a foszfort tartalmazó molekulák, mint például a foszfor-monoxid pedig ennek az üregnek a (színesben ábrázolt) falain jönnek létre. A különböző színek más-más sebességgel mozgó anyagot jelölnek Miután az ALMA segítségével rábukkantak erre a vegyületre a távoli csillagbölcsőben, az európai kutatók figyelme egy sokkal közelibb, naprendszerbeli objektum, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé fordult. Elképzelésük az volt, hogy a keletkezéstől fogva nyomon követik a foszfortartalmú molekulák sorsát. Amikor a csillagközi felhő üregeinek fala összeroskad, és belőle csillag alakul – különösen ha viszonylag kisebb tömegű, mint a mi Napunk –, a foszfor-monoxid kifagyva csapdába esik az új csillag körül szétszóródott jeges porszemcsékben. Még mielőtt a csillag kialakulása befejeződnék, ezekből a porszemcsékből kavicsok, majd sziklák, végül üstökösök verődnek össze, amelyek a foszfor-monoxid szállítóivá válnak. A ROSINA spektrométer két éven át keringett a 67P üstökös körül, s eközben szorgosan gyűjtötte róla az adatokat. A csillagászok korábban is látták a foszfor jelenlétére utaló jeleket a ROSINA adataiban, de nem tudták, milyen vegyület formájában kerülhetett oda. Kathrin Altwegg, a ROSINA-ért felelős vezető kutató és a mostani cikk egyik szerzője egy konferencián kapott fülest egy csillagász kollégájától, aki a csillagkeletkezési régiókat tanulmányozta az ALMA segítségével.
– meséli Altwegg. Az infografika az élet egyik építőeleme, a foszfor csillagközi vándorlását vizsgáló tanulmány fő eredményeit szemlélteti Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Rivilla et al.; ESO/L. Calçada; ESA/Rosetta/NAVCAM; Mario Weigand, Kapcsolat az üstökösök és a földi élet közöttMost, hogy először találtak bizonyítékot a foszfor-monoxid jelenlétére egy üstökösön, a csillagászok magabiztosabban fel tudják vázolni a foszfor útját a csillagbölcsőktől, ahonnan a foszfor-monoxid eredetileg származik, egészen a Földig.
– szögezte le Altwegg, hozzátéve, hogy az elsődleges biogén elem útjának felderítéséhez az eltérő specializációjú csillagász-csoportok együttműködésére volt szükség. – A foszfor-monoxid kimutatását a földi teleszkópokkal és az űrbéli eszközökkel dolgozó szakemberek közötti interdiszciplináris információcsere tette lehetővé."
– hangsúlyozta Leonardo Testi, az ESO csillagásza és az ALMA európai igazgatója. – Míg az ESO és az ALMA a távoli, fiatal bolygórendszerek molekuláinak megfigyelésére összpontosít, a saját Naprendszerünk kémiai összetételének közvetlen megfigyelését a Rosettához hasonló ESA küldetések teszik lehetővé. Ez ESO és az ESA közötti együttműködés, melynek keretében a földi alapú és az űrben működő berendezések mérései egymást erősítő módon összegződnek, komoly potenciált ad az európai kutatók kezébe, és a mostanihoz hasonló jelentős felfedezéseket segít világra." | |
|