„A közérdekűadatok igénylése esetén az adatigénylések célja az információszabadság azon elemének biztosítása, hogy az igénylők az érintett szervek működésével összhangban bármilyen kérdésükre választ kaphassanak, ezáltal a jogintézmény a társadalom tájékoztatását szolgálja. A külön törvény szerinti ellenőrző szervek eljárásában jogszabályok határozzák meg az eljárási szabályok mellett mind a megvizsgálandó adatokat, mind pedig az eljárási kötelezettséget.
Az ellenőrzésre vonatkozó további speciális szabály, hogy az ellenőrző szerv amennyiben szabálytalanságot tár fel, eljárást kezdeményezhet az ellenőrzött szervvel szemben, míg az adatigénylés esetén az igénylő vagy az érintett, vagy a felettes szervnek vagy a nyilvánosságnak jelzi a megállapításait. A törvényjavaslat érintett rendelkezése tehát a közérdekűadat-igénylés és a törvény szerinti ellenőrzés közötti különbségtételt hivatott megjeleníteni azáltal, hogy míg az ellenőrzést egy rendszeres, komplex vizsgálatnak minősíti, addig a közérdekű adat igénylését egy eseti, az érintett tájékozódására irányuló megkeresésnek tekinti.
A fentiekre figyelemmel hangsúlyozni szeretném, hogy az elfogadott törvényjavaslatban szereplő módosítások nézetem szerint nem járnak az információszabadság szabályainak érdemi megváltozásával, azok olyan rendelkezéseket állapítanak meg, amelyeket a joggyakorlat és különösen a bírói gyakorlat az immár évtizedes kialakult információszabadság-értelmezés keretei közt a jogok és kötelezettségek és az egymással konkuráló alapjogok egyensúlyára figyelemmel alkalmazhat és értelmezhet. Ezen értelmezésben minden bizonnyal a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásai is segítséget fognak nyújtani.”
