Szombat, 2021-10-23, 10:01:18
Nyitólap Regisztráció RSS
Üdvözöllek, Vendég
A fejezet kategóriái
Belföld [4984]
Belföldi, általam válogatott cikkek, írások.
Bulvár | Celeb [140]
Érdekesebb bulvár hírek.
Bűnügy [257]
Bűnügyi hírek, információk
Extrém [251]
Extrém, megdöbbentő hírek.
Egészség | Életmód [674]
Egészséggel, életmóddal, kapcsolatos hírek, információk, tanácsok.
Érdekes | Különleges | Rejtélyes [951]
Érdekes, különleges, rejtélyes esetek, ironikus, vicces, humoros hírek, információk. írások.
Európai Unió [29]
Hírek az Európai Unióból
Gasztro | Recept [2815]
Gasztronómiai hírek, információk, receptek.
Gazdaság [53]
A gazdasági élet hírei
Horgász [1052]
Horgászoknak szóló hírek, információk.
Játék, -pihenés, -szórakozás [125]
Ötletek, ajánlott oldalak, programok.
Jó tudni! [2144]
Fontos, hasznos információk, határidők, változások, tanácsok. Programok, rendezvények.
Kommentár | Reakció | Vélemény [1178]
Kritikus írások, vélemények, reakciók, a magyar politika és közélet cselekedeteire, visszásságaira.
Politika [106]
Politikai jellegű hírek információk
Receptek sonkapréshez [27]
Receptek, leírások házi húskészítmények (felvágott, sonka, disznósajt, stb.)sonkapréssel történő elkészítéséhez
Számítástechika | IT [3405]
Hírek, újdonságok, tippek, trükkök, ajánlások, stb.
Történelem | Kultúra [782]
Történelmi és kulturális vonatkozású hírek, információk.
Tudomány | Technika [2000]
Újdonságok, felfedezések, új kutatási eredmények, érdekességek.
Választások [327]
Országgyűlési, önkormányzati és EU választások előkészületeivel, lebonyolításával összefüggő hírek, információk.
Világ [2743]
Nemzetközi, általam válogatott cikkek, írások.
Weboldalam hírei [40]
Tájékoztatás a honlapon történt változásokról.
Belépés
NÉVNAPOK
Kedvencek
  • Avast - My Avast
  • Linkgyűjtemény készítő, megosztó ingyenes alkalmazás (eLink)
  • Elektronikus Eü-i Szolgáltatási Tér - EESZT: bejelentkezés
  • Erodium - Orvosi Betegirányító Rendszer
  • Facebook Videó letöltő
  • Fotómontázs, irható, online, free | PIXIZ
  • Fotókollázs, Fotókeret Online/Photo+Fan+Editor
  • Free Picture Solutions
  • Giveaway Of The Day - Ingyen licenszes programok, naponta!
  • Google Térkép
  • Hogyan kell? Hasznos WIKI tanácsok
  • Helyesírási tanácsadó
  • Honlap analízis-AnalayzerHQ
  • Honlakészítési leírások - TUTORIAL.HU
  • Honlap: Like és megosztás gombok, html kódok
  • Honlap,Tárhely: Ingyen
  • Horgászvideó.hu
  • Ikon konverter online - ICO Convert
  • Intel® Driver Update Utility
  • Internetsebesség-mérő (NMHH)
  • Ip cím_ Domain helymeghatározás
  • Ip cím - Global WHOIS Search
  • Kép konvertálása szöveggé – Free online OCR
  • Képeslapküldő: zenés képeslap és YouTube videó küldése
  • Képtömörítő Online Alkalmazás
  • Linkcsere Portál
  • Link rövidítő - Dygilinks.com
  • Link rövidítő - Google URL rövidítő
  • Link rövidítő - U.TO
  • MaNDa Téka - Magyar filmek a neten
  • McAfee | SiteAdvisor
  • Menetrend-MÁV ELVIRA
  • Mese- tv.hu - Gyerek tévék
  • Mértékegységek átváltása
  • Microsoft Update katalógus
  • Nagyméretű fájlküldés | ToldACuccot.hu
  • Nikon D 3300 Letöltőközpont
  • OTP Bank
  • PDF átalakító - smallpdf"
  • Samsung letöltések
  • SEO Tools-keersőoptimalizálás
  • Sitemaps PRO - Free Account
  • Sitemap XML Generator- Free Unlimited Pages
  • Sitemap Generator_Online XML
  • SoundCloud
  • Szerencsejáték Zrt.- Online fogadás
  • Szimbólumok - billentyűzetről előhívható szimbólumok
  • Szimbólumok - Különleges írásjelek
  • Színkódok-HTML, 140 szín kódja
  • Teljesen ingyen, 150 link weboldalára!
  • Telekom Fiók - belépés
  • TV Szombathely - élő adás
  • uCoz Facebook Oldala
  • uCoz Fórum
  • uNet Online Munkaasztal
  • Útvonaltervezés - Topolisz
  • Vatera Aukciós Portál
  • Videa.hu - videók, videó-feltöltés
  • Videóletöltő - online, ingyenes
  • Vodafone - Bejelentkezés
  • Webmester-Google
  • Weboldal keresőoptimalizálási audit ingyen! | seoceros.com
  • Weboldal tartalomelemzés, javaslat a gyorsabbá tételéhez | PageSpeed Insights
  • Website Monitoring Service: host-tracker.com
  • WebStatsDomain
  • Zene ingyenesen - YOUZEEK
  • Online Rádiók
    TV GO
    TV GO
    AntiRabsic
    AntiRabsic Mozgalom
    Árfolyamok
    Valutaváltók
    Biztonságos portál
    Statisztika

    Online összesen: 3
    Vendégek: 3
    Felhasználók: 0
    Keresés
    Fordító
    Honlap ajánlása
    Időjárás

    Animált felhőkép
    Felhőkép
    Légszennyezettség
    Szombathely, Légszennyezettség, online, zöldhullám projekt,
    Időjárás | Balaton
    Balaton 30 napos előrejelzés
    Tavi Viharjelzés
    Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó | Tavi Viharjelzés,- Előrejelzés
    Balaton: Horgászat
    Balatoni Horgászhelyek - Balatoni horgászhelyek adatbázisa

    Balatoni Horgászturisztikai Adatbázis - balatonihal.hu
    Szolunáris Tábla
    szolunáris tábla, szolunáris táblázat, horgásznaptár,2021,
    Horgászjegy Online
    Horgászjegy.hu
    MENETRENDEK.HU
    Vasúti és Volán menetrendek | Menetrendek.hu
    E-matrica vásárlás
    Online vásárlás: ematrica.nemzetiudij.hu
    ÚTINFORM
    Magyar Nonprofit Közút Zrt. - Útinform
    Útvonaltervező
    Google Útvbonaltervező - Google Térkép
    QR-kódom
    qr kód készítés
    Nyitólap » 2016 » December » 29 » Bebetonozott hatalmak, autokráciák – és a magyar változat
    06:39:07
    Bebetonozott hatalmak, autokráciák – és a magyar változat

    Forrás: hvg.hu | Farkas Zoltán | 2016.12.28.

    Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.

    HVG: Hat éve írta le először, hogy Magyarországon a demokrácia több fontos alapintézményét szétrombolták, Magyarország autokrácia lett. Most, a Közgazdasági Szemlében minap megjelent tanulmányában már az autokráciák jellegzetességeit is összegezte. Igazolódott korábbi megérzése?

    Kornai János: Úgy érzem, teljes mértékben igazolódott. Egy kutatót általában büszkeség tölt el, ha az elsők között ismer fel egy tendenciát, csakhogy ezt az érzést elnyomja a keserűség, mert nyomaszt és elkeserít, hogy így történt.

    HVG: Pedig Magyarország ezzel nem áll egyedül. Azt írja, hogy a 47 posztszocialista ország népességének alig tizede él demokráciában, 15 százaléka autokráciában, a nagy többség diktatúrában. A demokrácia szinte kivételnek számít. A rendszerváltáskor illúziókat kergettünk?

    K. J.: Ha a rendszerváltás idejének ismereteiből indulunk ki, a más országokban végigvitt demokratizálás tapasztalatai alapján nem volt merő illúzió sikeresebb fejlődésben reménykedni, mint ami bekövetkezett. Érdemes egy pillantást vetni a két legnagyobb országra, Kínára és Oroszországra. Utóbbiban kezdtek kibontakozni a demokrácia elemei, szabad választásokat tartottak, és Jegor Gajdar vezetésével liberális színezetű kormány alakult. Ez azonban csak rövid ideig tartott. Felülkerekedtek az antidemokratikus erők Vlagyimir Putyinnal az élen, aki kiépítette a maga autokratikus rendszerét. Egyre keményebbé vált a represszió. Kína más eset. Egy ideig talán nem volt ábránd, hogy ha lassan is, de a demokrácia felé tart. Ismert Tajvan példája, ahol egy kemény, diktatórikus rendszer fokozatosan demokráciává alakult. Kínában azonban nem ez történt. Mindig jellemző, hogy egy hatalom hogyan definiálja önmagát, a kínai szerint az övék „szocialista piacgazdaság, kínai karakterisztikummal”. Ezzel szemben az én értelmezésemben Kína rendszere kapitalista, annak ellenére, hogy a hatalmon lévő párt kommunistának nevezi magát. Politikailag pedig diktatúra van, egypártrendszer, választások nélkül, terrorral. A demokrácia a rendszerváltó országok közül kevés helyen vált annyira stabillá, mint például a Baltikumban. Magyarországon 2010 óta lerombolták a demokrácia számos alapvető intézményét, felülkerekedett egy autokratikus hatalom. Lengyelország is megtette az első lépéseket ebbe az irányba, de ez még nem lefutott meccs. Közép- és Délkelet-Európa többi posztszocialista országában is fenyeget a demokrácia feladásának veszélye.

    Kornai János
    © Fazekas István

    HVG: Melyek az autokrácia jellemző vonásai, megkülönböztető ismérvei?

    K. J.: Előrebocsátom: a politikatudomány művelői, a politikusok és a média munkatársai között nincs konszenzus sem a demokrácia, sem az autokrácia, sem a diktatúra értelmezésében. Teljes a fogalmi zűrzavar, nem is reménykedem, hogy ebben rendet lehetne teremteni. Ezért szerényebb feladatra vállalkozom: szeretnék egy értelmező szótárt adni olvasóim kezébe, hogy én mit értek ezeken a kifejezéseken. Az autokrácia fő megkülönböztető jellemvonása Josepf Schumpeternek, a XX. század egyik legjelentősebb gondolkodójának a nevéhez köthető. Őt követve több szerző, köztük Samuel Huntington is úgy tekint a demokráciára, mint egy procedúrára: olyan eljárásra, amelyben civilizált módon, törvényesen, vér nélkül le lehet váltani egy kormányt. Ellentétben a nem demokráciákkal, amelyekben a váltás nem civilizáltan, és többnyire nem is vértelen módon történik. Például meggyilkolják a zsarnokot, vagy kamarilla-összeesküvés vet véget a hatalmának. Utóbbira példa, amikor a szovjet pártfőtitkárt, Nyikita Hruscsovot a kommunista párton belüli ellenfelei kiütötték a hatalomból. Másutt katonai puccsal vagy milliós tömegek fenyegetődzése nyomán megy végbe a hatalomváltás. Ha a kormányzat leválthatatlan, közkeletű szóval élve be van betonozva, az autokrácia. Schumpeter és nyomában mások, köztük én is annak és csak annak a politikai-hatalmi formának tartjuk fenn a demokrácia nevet, amely garantálja a kormány leválthatóságát. Ez a minimumfeltétel. A másik pedig az, hogy autokráciában az uralkodó csoport lebontja azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyek reális esélyt adnának két választás között arra, hogy kikényszerítsék a kormány hibás lépéseinek korrekcióját, a választáskor pedig a kormány lecserélésére.

    HVG: Fareed Zakaria illiberális demokráciának nevezte azokat a rendszereket, amelyekben a kormány törvényes választásokon jutott hatalomra, és fenntartotta ugyan a demokratikus díszleteket, de a fékeket-ellensúlyokat szisztematikusan lebontotta. Ön szerint nincs illiberális demokrácia. Miért?

    K. J.: Az erről szóló első írásában Zakaria nem a leválthatóságot állította középpontba, hanem azt, hogy a választás során a többség hogyan szavazott, és a győztes később bizonyos demokratikus kereteket megtartott, másokat viszont lebontott. Amikor Tusnádfürdőn a magyar miniszterelnök bedobta a közbeszédbe az illiberális demokrácia fogalmát, Zakaria, egyet nem értve az orbáni értelmezéssel, pontosította a fogalom magyarázatát. Én ezt a fogalmat fából vaskarikának tartom, az illiberális demokrácia olyan, mint az ateista pápa: magában a jelzős szerkezetben ellentmondás van. Felfogásom szerint minden demokrácia liberális. A jelzős demokráciafogalmaktól akkor ment el a kedvem, amikor a kommunista diktatúra önmagát népi demokráciának nevezte, szembeállítva magát az úgynevezett „polgári” demokráciákkal. De térjünk vissza a fékek és ellensúlyok jelentőségére! Vegyük az Egyesült Államokból Nixon elnök esetét, aki hajlamos volt arra, hogy bebetonozza a hatalmát, lehallgattatta politikai riválisait, de miután lebukott, republikánus párttársainál, a legfőbb ügyésznél és a parlamenti vizsgálóbizottság elnökénél sem tudta elérni, hogy leállítsák az eljárást. A képviselők nem a pártfegyelmet követték, hanem az igazságot akarták kideríteni – a fékek és az ellensúlyok működtek. Egy demokráciában ezekre szükség van. És szabad sajtóra is, amelyben az ellenzéknek legalább akkora szava van, mint a kormánynak. Ugyanakkor az is igaz, hogy a demokrácia sebezhető, mert az alapvető jogokkal – a sajtó-, a gyülekezési és szervezkedési szabadsággal – a demokrácia ellenségei is élhetnek. Ebből okultak, akik autokratikus rendet építenek ki. Nem engedik meg maguknak azt a luxust, hogy egy valódi többesélyes választáson leváltsák őket.

    HVG: De ha így van, akkor ez miért nem diktatúra?

    K. J.: A diktatúrának és az autokráciának vannak közös vonásai. Ilyen, hogy minden lényeges, sőt sokszor lényegtelen kérdésben is a legfőbb vezér dönt. De igen fontosak a különbségek. A diktatúra jogilag is felszámolja a többpártrendszert, az ellenzék nem gyenge, hanem nulla. Illegalitásba kényszerül. Ellenben az autokráciában működhetnek ellenzéki erők. Az autokrácia is alkalmazza a megfélemlítés eszközeit, de azok nem jutnak el a kínvallatásokig, a tömeges kivégzésekig. Az autokráciában is sokaknak van okuk félni, mert kidobhatják őket az állásukból, karaktergyilkosságot hajtanak végre rajtuk, esetleg hamis vád alapján letartóztatják őket. De aki azt hiszi, hogy a diktatúra és az autokrácia között csak fokozati különbség van, az még nem élt diktatúrában! Ezzel együtt az autokráciákban megvan a hajlam, hogy azzá alakuljanak. Lehet, hogy a mai Törökország is friss példát szolgáltat erre, szinte a szemünk láttára. Majd meglátjuk, eljutnak-e a teljes, totális diktatúrához.

    © hvg

    HVG: A nacionalizmust nem sorolta az autokráciák jellemzői közé. Magyarországon pedig az a benyomás, hogy a kettő kéz a kézben jár.

    K. J.: Igyekeztem kizárólag olyan jellemzőket említeni az autokrácia vonásai között, amelyek csak ebben a politikai-hatalmi formában mutatkoznak, vagyis azokat, amelyek megkülönböztetik a demokráciától és a diktatúrától. Kézenfekvő példa erre a korrupció, amely mindhárom típusban megfigyelhető. Demokráciában is tömegesen fordulnak elő korrupciós esetek, és léteznek puritán diktatúrák is, olyanok, amelyekben pénzért nem lehet mindent megvenni. Sajnálatos módon a nacionalizmus is ilyen visszás jelenség, a demokrácia nem tesz immunissá ellene. Az egyik legtragikusabb példa erre az első világháború időszaka: a később egymással háborúba lépő koalíciók mindkét oldalán nacionalista hullám söpört végig. Nacionalista bosszúvágy dolgozott a békekötéskor is a nyugat-európai demokráciák politikusaiban, amikor a megalázó és teljesíthetetlen békefeltételeket rákényszerítették Németországra. Ebben az összefüggésben, ám nagyot ugorva az időben, megemlíthető a Trump-jelenség is. Az Egyesült Államok egyik nagy pártja a szélsőségesen nacionalista Trumpot jelöli elnöknek. Ha nem nyeri is meg a választásokat, a vele szimpatizálók tábora akkor is erős marad, és mivel az Egyesült Államok demokrácia, hallatni fogják a hangjukat. Újabban erős nacionalista hullám érződik Nagy-Britanniában is.

     

    A rendszerkritikus

    „A demokrácia több fontos alapintézményét szétrombolták; Magyarország autokrácia lett. Az a veszély fenyeget bennünket, hogy a magyarországi politikai rezsim hasonlóvá válik Putyin uralmához” – írta Kornai János már 2011-ben, Számvetés című tanulmányában a Népszabadságban. Az akkori megérzést mély elemzés követte, majd Kornai nekilátott az 1999-ben a Közgazdasági Szemlében megjelent, A rendszerparadigma című tanulmánya újragondolásának és aktualizálásának. Ennek az összegzését Még egyszer a „rendszerparadigmáról” – Tisztázás és kiegészítések a posztszocialista régió tapasztalatainak fényében címmel publikálta a minap, szintén a Közgazdasági Szemlében.

    A rendszerparadigma Kornai megfogalmazása szerint a társadalomban működő rendszereket helyezi a vizsgálat középpontjába. Friss tanulmányában a posztszocialista átalakulás során szerzett tapasztalatok alapján fejleszti tovább a korábbi cikkben kifejtett elméleti gondolatokat. Világosan összegzi azokat a jellemzőket, amelyek megkülönböztetik a szocializmust a kapitalizmustól, a politikai-kormányzati formák tipologizálásával pedig három markáns típust különböztet meg: a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát.

    Az amerikai Harvard és a magyar Corvinus 88 éves professor emeritusa pályája során kiérdemelte a legmagasabb magyar tudományos díjakat, a világ rangos akadémiái hívták soraikba, elnökévé választotta a Nemzetközi Ökonometriai Társaság, az Európai Közgazdasági Társaság, majd a Nemzetközi Közgazdasági Társaság. Tizenöt egyetem díszdoktora. Szinte valamennyi könyvét lefordították a világnyelvekre, a szakmai bestsellernek számító A hiányt például tíz, a tervgazdaság lebontásának lehetséges módozatait felvázoló Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében című munkáját 18 országban adták ki. Nagy összegző művét, A szocialista rendszert hat nyelvre, A gondolat erejével című önéletrajzi kötetét tízre fordították le. Utóbbi Ázsiában kínaiul, vietnamiul és japánul is megjelent.

    Kornai ma az orbáni társadalmi berendezkedés következetes kritikusa. Legutóbbi írása, az U-kanyar Magyarországon, tavaly szinte egy időben jelent meg a Capitalism and Society című folyóiratban, valamint az Élet és Irodalomban.

    Visszavezeti-e Magyarországot Orbán Viktor a szocializmusba, azt óhajtja-e restaurálni? Le lehet-e váltani békés úton ezt a hatalmat? A holnap megjelenő II. részből megtudhatják, miként vélekedik erről Kornai János.

    Kategória: Kommentár | Reakció | Vélemény | Megtekintések száma: 305 | Hozzáadta: georgio | Tag-ek(kulcsszavak): Kornai János, demokrácia, diktatúra, magyarország, autokrácia, nacionalizmus, illiberális | Helyezés: 0.0/0