Forrás: 444.hu | haszanz | 2019.12.07.

Két kérdésre adott válaszban sem tudott meggyőző érvet felhozni a kormány arra, hogy miért tervezi megvásárolni Mészáros Lőrinc veszteséget termelő szénerőművét. Sem gazdaságilag, sem környezetvédelmi szempontból nem sikerült megindokolni a Mátrai Erőmű Zrt. iránti élénk érdeklődést.

Röviden, amit tudni érdemes az alakuló üzletről: Mészáros Lőrinc holdingja, az OPUS Global Nyrt. a BÉT oldalán jelentette be november közepén, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a MVM Magyar Villamos Művek ZRt-vel a Mátrai Erőmű Zrt. 72,66 százalékos tulajdoni hányadának eladásáról. Vagyis megindulhatnak a tárgyalások arról, hogy a magyar állam megvenné az erőművet a felcsúti milliárdostól. Éppen ekkor jelentek meg hírek arról, hogy az erőmű dolgozó közül többen rosszul lettek.

De arról már korábban is lehetett hallani, hogy Mészárosék megszabadulnának az ország egyik legnagyobb erőművétől, amit két éve vett meg az OPUS. Nem volt egy jó befektetés, mert amíg 2015-ben és 2016-ban még 13,6, majd 6,5 milliárd forintos üzleti nyereséget termelt a széntüzelésű erőmű,

addig 2017-ben és 2018-ban már 10,7, majd 4,3 milliárd forintos veszteséget hozott szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt.Erre mondta azt Gulyás Gergely, hogy szerinte valójában nyereséges az erőmű, mert a tulajdonosok (vagyis Mészárosék) tavaly 11 milliárd osztalékot vettek ki belőle. Valóbabn, a szabad eredménytartalék terhére, a két év alatti 15 milliárdos üzemi veszteség mellett. Az erőmű tavaly 7 milliárdos állami támogatást is kapott.

A Greenpeace szerdai felirata a Mátrai Hőerőmű mellett. Fotó: Greenpeace

A mátrai Magyarország utolsó szénerőműve, a magyar szén-dioxid kibocsátásbocsátás 14 százalékáért felelős. Az engedélyei 2025 végén járnak le. A Greenpeace Magyarország szerint a minisztérium a hosszabbításban gondolkodik, hiszen az erőmű üzemeltetési tervei 2029-ig szólnak. A környezetvédő szervezet úgy számol, hogy mindez további 4-5 év környezetszennyezéssel, akár 20-25 millió tonna plusz szén-dioxid kibocsátásával járna. Közben az elavult erőmű termelése folyamatosan csökken.

Az erőmű elsősorban lignittel működik, amit az erőműhöz tartozó bányákból termelnek ki, de van gázüzemű turbinája is. Még augusztusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszában csak nagyon homályosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mikorra tervezi bezárni a kormány Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóját.

Érdemes tudni, hogy Szlovákia már 2023-ra leállítaná a széntüzelésű erőműveit. Franciaország 2022-re tervezi a teljes szénmentességet, Írország és Olaszország pedig 2025-re. Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország és Svédország 2030-ra állna le, 2038-ra Németország is átállna. Már nem használ szenet energiatermelésre Belgium, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia, Luxemburg és Málta sem.

• Vagyis Mészároséknak nem lenne könnyű dolguk vevőt találni rá, de itt jön a képbe az állami MVM, ami komoly vevőjelölt lett, miután aláírták novemberben a szándéknyilatkozatot. Ami ugyan még nem jelent konkrét megállapodást, de mutatja, hogy az erős érdeklődésnél többről van szó.


 

Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő két kormánytagot is megkérdezett írásban, hogy miért lenne jó a magyar államnak, ha megszabadítaná Mészárosékat a veszteséges és előbb-utóbb (Magyarországon inkább utóbb) bezárásra ítélt erőműtől, ahol az elmúlt hetek hírei alapján a munkavállalók egészségéért is aggódni kell.

„Milyen zöld kormányzati perspektíva van egy széntüzelésű erőmű megvásárlása mögött?” felütéssel fordult Tóth Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterhez. A feltett kérdések:

1. Milyen szempontokat vesz figyelembe a kormány, amikor a Mátrai Erőmű megvásárlása iránti szándéknyilatkozatot aláírta az állami MVM Zrt.?
2. Mekkora értéket képvisel jelenleg a Mátrai Erőmű? Mennyi pénzt fog fizetni az állami MVM Zrt. egy veszteséges erőműért?
3. Számít-e egyáltalán a döntés-előkészítés során, hogy egy veszteséges erőművet akarnak közpénzen megvásárolni?
4. Ellenőrzik-e, hogy a Mátrai Erőmű működéséhez kapcsolódnak-e az elmúlt napok üzembiztonságot és környezetvédelmi aggályokat felvető eseményei?
5. Valóban felhagy Magyarország a szénalapú energiatermeléssel a következő évtizedben? Ha nem, mikor fog?

És akkor a válaszok, szépen sorban, Schanda Tamás államtitkártól:

Akkor talán a következő bekezdésben:

Jó, menjünk tovább:

Talán a 4. bekezdésben:

A következő lesz az akkor:

Vagyis, ha megveszi az állam, akkor nemcsak a veszteséget kell finanszírozni, de költeni is kell a korszerűsítésére, bár továbbra sem tudni mennyit, miért és meddig működik majd. De esetleg a folytatásban:

Még nincs vége, talán ott?

Már csak egy bekezdés maradt a válaszlevélből, abban lesz:

Abban sem volt.

Akkor talán a másik kormánytag, Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter elárulja. Hozzá ezzel a felütéssel fordult Tóth: „Miért éri meg az államnak a Mátrai Erőmű megvásárlása?” A kérdések ugyanazok, mint Palkovicsnak (lásd fent, 1-5-ig).

Itt is egy államtitkár, Fónagy János válaszolt:

Válasz itt sincs. Fónagy szerint egyébként sem dőlt még el, hogy lesz-e üzlet. Az látszik, hogy megalapozott döntés fog születni, amiről minden szükséges információt megkapott a közvélemény.