Forrás: Portfolio.hu | 22020.02.28.
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszer növelni fogja az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében az Európai Bizottság jelentése szerint. A nyugdíjak indexálásának módszere lehetővé teszi, hogy a jövőre nyugdíjba vonulók ellátása 35%-kal magasabb legyen, mint a három évvel ezelőtt nyugdíjba vonulóké. A nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságát növeli még két tényező: az egyik az aktív korúak arányának csökkenése, a másik pedig az, hogy a magas jövedelmű nyugdíjasok várható élettartama általában hosszabb.
Az Európai Bizottság a héten közzétette szokásos éves országjelentését, a dokumentum Magyarországgal foglalkozó részében leírták, hogy a gazdasági növekedés mértéke jelentős volt (2014 óta 4% éves átlagban), de hosszú távon ez csak akkor fenntartható, hogy a munkaerő termelékenységét növelő beruházásokat hajtunk végre. Az alacsony produktivitás mellett problémát jelent a zsugorodó munkaerő hiánya, aminek következtében nőnek a bérek. Miután azonban a béremelés mértéke megelőzi a munkatermelékenység növekedését, a vállalatok számára megdrágul a munkaerő.
A feszes munkaerőpiac miatt már a foglalkoztatás növekedése nem lehet a gazdaság erős motorja, ezért a termelékenység növekedésére kell támaszkodni. A képzetlen munkaerő aránya magas, így aztán az oktatásba és a kutatásfejlesztésbe történő beruházás elengedhetetlenné vált a potenciális GDP növeléséhez a Bizottság szerint.
Arról is beszámoltunk, hogy eközben a magyar újraelosztó rendszer tekinthető a legigazságtalanabbnak az Európai Unióban. Az jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-index azt mutatja, hogy az adó- és elosztási rendszer 2008 és 2018 között egyik országban sem növelte annyira az egyenlőtlenséget, mint Magyarországon.
Fontos hozzátenni, hogy a magyar adó – és szociális rendszer egyenlőtlenségnövelő helyzete mellett sem kiemelkedő az egyenlőtlenség Magyarországon. Ez azzal magyarázható, hogy a gazdaságban több olyan fejlemény is lezajlott az elmúlt tíz, aminek egyenlőtlenségcsökkentő hatása volt. A legjelentősebb ezek közül a reálbér-emelkedés és az aktivitási ráta meredek emelkedése. Átlagosan tehát a magyar gazdaságban nem kiugró a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenség, de a jövőben, amikor a mérséklő tényezők hatása kifullad, az újraelosztási rendszer tágíthatja a jövedelemkülönbségeket.
A nyugdíjaknál ez már most is magas
A jelentés kitér a nyugdíjrendszert érintő növekvő egyenlőtlenségre. A jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedtek a munkajövedelmek és a nyugdíjak között, ez pedig hosszú távon a közkiadásokkal kapcsolatos fenntarthatósági problémákhoz vezethet. 2016 óta a bérek nagyobb mértékben nőttek, mint a nyugdíjak – a nyugdíjemelés inflációkövető, emellett a nyugdíjasok kapnak kompenzációt a GDP növekedés után is. A növekedéshez kapcsolódó prémiumok 2017-ben 0,9, 2018-ban 1,2, 2019-ben a teljes nyugellátás 1,4%-át tették ki, az utóbbi két évben pedig egyaránt 0,7%-os nyugdíjemelésnek megfelelő összegű egyéb támogatást (élelmiszer- és rezsiutalvány) kaptak a nyugdíjasok.
Összességében a nyugdíjak 2,8%-kal nőttek, miközben a béremelkedés az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,2% volt. Ennek következtében az átlagnyugdíj és a nettó átlagbér arányaként kifejezett helyettesítési ráta a 2015. évi 67%-ról 2019-ben 53%-ra csökkent.
- írja a tanulmány. Nagymértékben nőtt tehát a szakadék a munka- és a nyugdíjjövedelmek között. A jelentés arra is felhívja a figyelmet a nyugdíj megállapításának folyamatára: a nyugellátás alapja az életpályára számított átlagbér. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében az éves kereseteket (de a nyugdíjba vonulást megelőző legfeljebb egy év figyelembevételével) kiigazítják a nettó átlagbér növekedésének megfelelően. Így például aki 2021-ben megy nyugdíjba nominális szinten 35%-kal magasabb járadékban részesülhet, mint aki 2016-ban vonult nyugdíjba, mert az előbbiek esetén érvényesül az elmúlt évek két számjegyű béremelkedése. 2016-ban ez az eltérés még csak 1% volt.
A Bizottság előrejelzése szerint a végrehajtott szakpolitikai intézkedések következtében az egyenlőtlenségek várhatóan tovább növekednek. Ebben a fő ludasnak a nyugdíjindexálási szabályok tekinthetők, de az egykulcsos személyi jövedelemadó szintén ezt a tendenciát erősíti.
A szélesedő bérszakadék emiatt a nyugdíjasok körében is emelkedik, hiszen a nyugellátás alapját a nettó bér jelenti.
A jelentés kiemeli a rendszer költségvetésre gyakorolt hatását. A költségvetési bevételek jelenleg ugyan növekednek, hiszen a magasabb jövedelműek magasabb járulékot is fizetnek. Érthető módon azonban ez később a nyugdíjcélú költségvetési kiadásokat fogja növelni, hiszen – ahogy a jelentés megállapítja – több lesz a magasabb nyugdíj, ez pedig növeli az egyenlőtlenséget a 65 év felettiek körében.
Azt is hozzáteszi a Bizottság, hogy a magasabb jövedelmű csoportok jellemzően tovább élnek, és érdemes hozzátenni, hogy a társadalom egyébként is elöregszik, és ez tovább növeli a költségvetés nyugdíjcélú kiadásait, amelyet egyre kevesebb aktív munkavállalóinak kell finanszíroznia.
Címlapkép: Getty Images
|
