Forrás: [origo] | 2022.09.02.

Eritrea a világ egyik legszegényebb, a "második Észak-Koreának" is nevezett afrikai állama, ahol azonban hatalmas kálisókészlet található. Ennek kitermelése idén kezdődhet meg, amivel Eritrea gyorsan meghatározó szereplővé válhat a műtrágya globális ellátási láncában. A történelmi tapasztalatok alapján azonban kérdés, hogy a lakosság mindebből milyen mértékben tud majd profitálni.

Nem ritka az afrikai országok között, hogy egy állam bővelkedik értékes nyersanyagokban, ám ezt az adottságot vagy nem tudja kellőképpen kihasználni, vagy a kitermelésből és értékesítésből befolyó bevételek végül nem tudják érdemben növelni az össztársadalmi jólétet. Erre egy példa a világ egyik legkeményebb diktatúrájaként is emlegetett Eritrea esete, ahol egy olyan bányaprojekt indulhat be a közeljövőben, amelynek köszönhetően az ország fontos szereplő lehet a műtrágya globális ellátási láncában. Kérdés azonban, hogy az állam lakossága mindebből milyen mértékben profitálhat majd.

Egy nehézségektől sújtott ország

Eritreát Olaszország hozta létre gyarmati államként a 19. században, majd a második világháború után Etiópia csatolta magához az országot.

1993-ban aztán, véres harcok árán, Eritrea elnyerte a függetlenségét.

Öt évvel később azonban Eritrea és Etiópia két háborút is vívott egymással, és a 2002-ben aláírt békemegállapodás óta is nagyon törékeny a viszony a két állam között.

Miként arról korábban az Origo is részletesen beszámolt,

Eritrea gazdasága globálisan is rendkívül gyenge növekedést produkál.

A lakosság mintegy 80 százaléka mezőgazdaságból él, elsősorban cirok, lencse, kukorica és gyapot termesztéséből, valamint marha, juh és kecske tartásából. Az ágazat azonban így is csupán a GDP 20 százalékát adja. A fennmaradó rész iparból és kereskedelemből, főként pedig szolgáltatásokból áll össze.

Ezekről a vonatkozásokról, valamint arról, hogy Eritreát miért tekintik Afrika egyik legbiztonságosabb országának, és nevezik a világ második Észak-Koreájának, az alábbi összeállításban olvashat:

Gyöngyhalászat van, hivatalos nyelv nincs a világ második Észak-Koreájában

Ünnepelt nők, szabad internet, vagonokba zárt hívők egy szegény és kemény diktatúrában.

origo.hu·2018. szept. 21.

Közben a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint Eritrea GDP-je (a gazdaság méretét 2,48 milliárd dollárosra becsülik) tavaly 2,9 százalékkal bővült, idén pedig 4,8 százalékos lehet a növekedés.

Eritrea egyik sajátossága azonban, hogy a mezőgazdaság szerepe miatt a gazdasági teljesítménye elképesztő kilengésekre képes, attól függően, milyen az időjárás és a termés.

2014-ben például a GDP 31 százalékkal bővült, majd egy évvel később 20,6 százalékkal csökkent. Majd 2017-ben 10 százalékkal zsugorodott a GDP, egy évre rá pedig 13 százalékkal erősödött.

Részben ennek tudható be az is, hogy Eritrea a világ egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó átlagjövedelem 678 dollár volt 2022-ben (2010-ben még csak 501 dollár). A nemzetközi statisztikák alapján pedig a lakosság kétharmadát fenyegeti jelenleg is az, hogy nem jut hozzá elegendő élelmiszerhez.

Egy új bányaprojekt emelheti ki Eritreát a szegénységből Forrás: AFP/robertharding/Michael Runkel

Mindezt úgy, hogy közben

az országnak jelentős tartalékai vannak például rézből, ezüstből, aranyból, vagy cinkből, melyek egy részét exportálja is.

A készletek kitermelése ugyanakkor egyenetlen és technológiailag korszerűtlen, egy részük pedig feltáratlan.

Az is tény, hogy a nagyon kevés gazdasági teljesítményből az állam – a tulajdonában álló cégeken keresztül – rengeteget magához láncol, bevételeit pedig aránytalanul költi el. Az állami kiadások közel 10 százalékát teszik ki a katonai költések, de a háborús években volt olyan év, amikor azok elérték az éves számla 25 százalékát.

Világpiaci szereplő lehet Eritreából a műtrágyáknál

Eritrea a kedvezőtlen üzleti környezete miatt, a történeli visszatekintés alapján is, nehezen tudta csak az országba vonzani a nemzetközi nagyberuházásokat. A Világbank adatai szerint 2019-ben mindössze 67,1 millió dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) áramlott be, szemben a 2018-as 61 millió dollárral.

Mindazonáltal Eritrea helyzete a közeljövőben akár drámaian megváltozhat.

Az afrikai állam rendelkezik ugyanis a világ egyik legnagyobb káliumsó-lelőhelyével,

és ennek kiaknázása érdekében egy jelentős bányászati projekt indult meg az országban.

A Colluli bányaprojekt elhelyezkedése. Forrás: Danakali

A Colluli nevű projekt egy hosszú élettartamú, alacsony költségű bányászati vállalkozás, melyet a Colluli Mining Share Company és a Danakali nevű ausztrál startup az eritreai Nemzeti Bányászati Vállalattal 50-50 százalékos vegyesvállalati partnerségben fejleszt. A lelőhely Danakil-mélyföld sivatagi medencéjében található, mintegy 75 kilométerre a Vörös-tenger partjaitól és 177 kilométerre Asmarától, Eritrea fővárosától.

A káliumsóbánya a becslések szerint mindösszesen 1,29 milliárd tonna olyan ásványt tartalmaz (11 százalékos kálium-oxid tartalommal), melyből kálium-szulfát vonható ki.

A kálium pedig a magas minőségű műtrágyagyártás egyik alapeleme.

A természetben alapvetően káliumsók formájában található meg, és ezekből a Föld teljes készlete nagyjából 250 milliárd tonna, de ennek csak egy töredéke aknázható ki gazdaságosan.

Ez az egyetlen olyan lelőhely a világon, ahol a kálium-szulfátot tartalmazó ásványok a rendkívül sekély mélység miatt nyílt bányákból nyerhetők ki.

A projekt életciklusa 200 év, és a tervek szerint 2022-ben kezdődik meg a kiteremlés annak keretein belül.

A bánya révén pedig Eritrea a világ tíz legnagyobb kitermelője közé lépne be, és az ország így alapvető hatást gyakorolhatna a műtrágya globális ellátási láncára.

A Colluli végleges megvalósíthatósági tanulmányát egyébként 2015 novemberében fejezték be, és 2017 februárjában kapta meg a bányászati engedélyt. Az első fázis – amely 298 millió dolláros becsült tőkeberuházással jár – várhatóan évi 472 ezer tonna kiváló minőségű kálium-szulfátot fog termelni.

A második fázisban, a projekt hatodik évétől, 944 ezer tonnára emelkedhet a kitermelés, további 202 millió dolláros tőkeberuházással.

A Colluli bányaprojekt tehát fontos lépés lehet Eritrea számára, hogy érdemben és kiszámíthatóan fejlessze a gazdaságát, ráadásul globálisan is fontos szereplővé léphet elő a műtrágyapiacon. A kérdés az, hogy a megtermelt értékek képesek lesznek-e úgy hasznosulni az államban, hogy abból a társadalom széles köre is profitálni tudjon.