A világ legnagyobb gazdaságai közül néhány ország hozzányúl a stratégiai olajtartalékokhoz, hogy visszafogja a fekete arany áremelkedését. Az elemzők és a piaci szereplők azonban inkább szkeptikusak, amit az olajár világpiaci árának reakciója is mutat.
A Fehér Ház kedden jelentette be, hogy az USA 50 millió hordónyi kőolajat szabadít fel a következő időszakban a stratégiai olajtartalékaiból. A bejelentés nem érkezett váratlanul, ahogy az Origo korábban megírta, a lépés előkészítése már egy ideje zajlott. A cél az, hogy megállítsák az olajár emelkedését, és ezzel visszafogják az amerikai inflációt, amely az üzemanyagárakban is jelentősen érezteti a hatását.
A lépés koordinált, ugyanis olyan nagy olajfogyasztó országok is részt vehetnek az akcióban, mint Kína, India, Japán, Dél-Korea, valamint az Egyesült Királyság.
India már közölte, hogy 5 millió hordót szabadít fel a tartalékokból, míg az Egyesül Királyság 1,5 millió hordót vállalt – a többi ország egyelőre nem közölt pontos számokat.
Januárban kezdődik az amerikai stratégiai olajkészlet egy részének értékesítése
Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma decemberben megkezdi a stratégiai nyersolajkészlete (SPR) egy kis részének értékesítését - közölte a minisztérium.
Ezt megelőzően az érdeklődő cégeknek legkésőbb december 6-áig ajánlatot kell benyújtaniuk az eladási aukciókon való részvételre. Az energiaügyi tárca december 14-ig osztja szét a szerződéseket az ajánlattevők között, az ezek alapján történő szállítások pedig 2022. januártól áprilisig zajlanak majd. A minisztérium ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az első szállítások már akár december végén elkezdődhetnek.
A tervezett aukciókra a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége (OPEC+) minisztereinek következő, december 2-án esedékes találkozója után kerül sor.
Az amerikai energiaügyi minisztérium által meghirdetett aukciókon 32 millió hordó kőolajat értékesítenek, amit abból a négy tárolóból nyernek ki, amelyekben az Egyesült Államok stratégiai készletei koncentrálódnak.
Az energiaügyi minisztérium legkorábban december 17-én ismerteti, hogy ki veheti meg az SPR-ből származó, további 18 millió hordó kőolajat, aminek a felszabadítását a kongresszus korábban jóváhagyta. A minisztérium azt tervezi, hogy 2022-2024-ben juttatja vissza az eladott kőolajat az SPR-be.
Kína részéről közben Csao Li-csien, a külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón közölte, országa saját szükségletei szerint szabadítja majd fel nyersolajtartalékait. Az MTI beszámolója szerint Csao elmondta, Peking szoros egyeztetéseket folytat az olajtermelő és olajfogyasztó országokkal a stabil olajpiac biztosítása érdekében. A szóvivő mindazonáltal arra a kérdésre nem adott választ, hogy vajon Kína részt vesz-e az olajkészletek az Egyesült Államok irányításával megvalósuló, összehangolt felszabadításában.
Dolgozók egy kínai illetőségű tengeri olajkitermelő platformon Forrás: Xinhua via AFP/Xinhua News Agency.All Rights Reserved/Tianjin Branch Of China National
Olajpiaci érdekek
Az amerikai döntésnek több különálló oka is van. Egyfelől Washington már egy ideje igyekszik nyomást gyakorolni az OPEC-re és külsős szövetségeire (OPEC+), hogy fokozzák az olajkitermeléseiket, annak érdekében, hogy növeljék a kínálatot, és ezzel visszafogják az olaj világpiaci árának emelkedését.
Az OPEC+ eddig ellenállt a felhívásnak, sőt, inkább nyugalomra intett mindenkit, aki a kitermelés hirtelen fokozását követeli.
Nemrég az Egyesült Arab Emírségek energiaminisztere, Suhail al-Mazrouei jelezte, hogy az OPEC szorosan követi a piaci árak és az előrejelzések alakulását, és arra kérte a piaci szereplőket, hogy bízzanak a szervezetben. Hozzátette, az amerikai Energy Information Administration (EIA) már olajkínálati többletet vár a jövő év első negyedévére.
A januári szállítású amerikai WTI kőolaj hordónkénti árfolyamának idei alakulása Forrás: Investing.com
Vagyis az OPEC elsősorban a piaci előrejelzések alakulására hivatkozik, amikor tartózkodik a kitermelés hirtelen megemelésétől, azonban a tagországainak gazdasági érdekei sem diktálnának egy, a jelenleginél sokkal alacsonyabb olajárat.
Az OPEC+ országok ugyanis általában a hordónkénti 70 dollár fölötti árszinttel elégedettek, ugyanis ez már megfelelő bevételt termel az olajexportra erősen építő gazdaságaik számára.
Ha azonban a jelenleginél sokkal több olajat termelnének, akkor az valószínűleg visszahúzná az olajárat a jelenlegi, 80 dollár körüli szintről.
A jelenlegi várakozások szerint egyébként az OPEC+ országok a decemberi találkozójukon arról döntenek majd, hogy napi 400.000 hordóval fokozzák a kitermelésüket – ez jóval enyhébb bővítés lenne annál, amit Washington szeretne.
Az amerikai érdek pedig nemzetgazdasági szempontból is világos. Az USA-ban, októberben az infláció 31 éves csúcsra ugrott, és a 6,2 százalékos fogyasztói árnövekedés a legnagyobb éves alapú pénzromlás volt az 1990-es évek óta. Közben pedig az üzemanyagárak is erőteljesen emelkednek.
Váratlan reakció?
A keddi washingtoni bejelentéstől tehát alapesetben azt lehetett volna várni, hogy a hatására az olajárak csökkenésnek indulnak. Nem ez történt.
Az amerikai WTI és a nemzetközi benchmarknak számító Brent is drágult – utóbbi napon belül több mint 3 százalékkal, meghaladva a hordónkénti 80 dolláros szintet.
Bár ez a piaci válasz elsőre meglepő lehet, több elemző azonnal hangsúlyozta, amennyiben távolabbról nézzük a bejelentést, teljesen indokolt reakciót láthattunk. Egyfelől az 50 millió hordó olaj az Egyesült Államokban nagyon csekély mennyiségnek számít. Az USA napi olajfogyasztása nagyjából 18 millió hordóra tehető, vagyis a teljes felszabadított kapacitás mindössze három napra lenne elég. Ehhez jön még, hogy - ahogy a Goldman Sachs jelezte - a piac lényegében már teljesen beárazta az amerikai döntést, vagyis inkább az lett volna meglepő, ha a bejelentésre az olajár jelentős csökkenésnek indul.
Megállíthatják az áremelkedést a stratégiai olajkészletek? Forrás: shutterstock
Miként a CNBC-nek nyilatkozó elemző, Stephen Schorck hozzátette, ha azzal számolunk, hogy a többi ország összesen még 50 millió hordónyi olajat szabadít fel a stratégiai tartalékaiból,
akkor az így adódó 100 millió hordó csupán egyetlen napi globális olajkeresletnek felel meg. Vagyis itt strukturálisan elenyésző mennyiségekről van szó.
A szakértő kiemelte, jelenleg a piacon nagyon sokan fogadnak arra, hogy a fekete arany a közeljövőben eléri a 100 dolláros szintet, és ez akár már 2022 első negyedévében realitássá válhat. A teljes képhez tartozik, hogy bár a nagy intézményi befektetők valóban elérhetőnek tartják a 90-100 dolláros olajárat a következő hónapokban, az említett amerikai Energy Information Administration épp nemrég közölte, hogy a számításaik szerint nem kizárt, hogy tartósan 80 dollár alatt maradhat az olajár 2022-ben.
Látható tehát, hogy ellentétes érdekek csapnak most össze a globális olajpiacon, és egyelőre erősen valószínűsíthető, hogy az OPEC+ nem fog hirtelen (főleg nem külső nyomásra történő) lépést tenni.
Mennyire drága az olaj?
Az, hogy az olajár végül miként alakul a következő hónapokban, nemcsak a tőzsdei kereskedők, de a nemzetgazdaságok számára is nagyon fontos téma lesz. Felmerül azonban a kérdés, hogy az esetleges turbulenciák mellett mennyire tartható reálisnak a jelenlegi árszint, ha történelmi távlatban tekintünk a piacra.
A januári szállítású Brent típusú kőolaj hordónkénti árfolyamának idei alakulása Forrás: Investing.com
Erről épp kedden beszélt a JPMorgan amerikai befektetési bank elemzője. Marko Kolanovic hangsúlyozta, a historikus szintekhez viszonyítva az olajárak jelenleg kifejezetten alacsonyak.
Ha ugyanis azt nézzük, hogy milyen eszközár-emelkedés volt a fejlett gazdaságokban az elmúlt 20 évben, akkor most a 115 dolláros hordónkénti olajár lenne indokolt.
A stratéga kiemelte, nem számít ilyen magas árra rövid távon, ez csupán elméleti eredmény, ha összevetjük az olajár alakulását más eszközök teljesítményével.
Mindazonáltal Kolanovic számítása jól mutatja, hogy a globális olajpiacon jelenleg igen sajátos helyzet alakult ki, és a fejlemények alapján egyelőre nem is várható, hogy a feszültségek a közeljövőben enyhülni fognak.
