Forrás: 24.hu | Bordás Gábor | 2018.06.02.

A héten benyújtotta első fontosabb törvényjavaslatait a negyedik Orbán-kormány. A szigorított Stop Sorosban és a hetedik alkotmánymódosításban közös, hogy szinte mindegyik pontja valami ellen fogalmazódik meg, senkinek a boldogulását nem segíti elő, viszont kötelez, korlátoz, tilt és büntet.

Nem volt ez mindig így, ezért átnéztük a korábbi Fidesz-kabinetek első törvényeit, abban a reményben, hogy kirajzolódik belőle, hogyan változott és milyen irányba vezeti az országot a 21. század legsikeresebb magyar politikusa.

1998: nyugdíjemelés, tandíjmentesség, családtámogatás

Hivatalosan még meg sem alakult az első Orbán-kormány, ám a Fidesz-FKGP többségű parlament első érdemi döntésével máris kieszközölt egy jóléti törvénymódosítást: Szájer József javaslatára a nyugdíjasok 1998 októbere helyett már augusztusban, januárig visszamenőleg egy összegben kapták meg a még a leköszönő szocialisták által megígért nyugdíjemelésüket.

Fotó: Jászai Csaba / MTI

A folytatás is hasonlóképpen alakult, az új kormány eskületétele napján máris két újabb jelentős társadalmi csoportot hozott helyzetbe:

• tandíjmentessé tette az első diploma megszerzését (valamint az első kiegészítő alapképzést, illetve az első doktori képzés első két évét is) az állami felsőoktatási intézményekben, amivel mintegy 200 ezer diák válláról vette le a terhet;
• visszaállította az alanyi jogon, a családok jövedelmi viszonyaitól függetlenül, minden gyermek után járó családi pótlékot, az anyáknak a gyest, a személyi jövedelemadóból pedig minden gyerek után kedvezményt biztosított a szülőknek.

Ezen törvények közül csak ez utóbbi váltott ki említésre méltó nézeteltérést a parlamentben: a kormánypárti előterjesztők szerint a változtatással orvosolták a Bokros-csomag kedvezőtlen hatásait, és gyermekvállalásra buzdították a családokat, az MSZP és az SZDSZ viszont azt hangoztatta, hogy az új rendszer nem szolgálja a társadalmi esélyegyenlőséget.

A legtüzesebb vita a minisztériumok átalakításáról szóló törvény kapcsán alakult ki. Orbán Viktor számos minisztériumot átszervezett, új minisztériumot állított föl, tárcák nevét változtatta meg. A baloldal az átszervezés szűkszavú indoklása és várható költségei miatt kifogásolta a változásokat, „az új kormányzati struktúra nem hatékony, nem korszerű, de legalább többe kerül, mint az előző” – élcelődött Kuncze Gábor.

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Pedig Orbán tulajdonképpen olyanokat lépett, amiket a mostani ellenzék éppen hogy kívánatosnak tartana, hogy a legfontosabb területek méltó képviselethez jussanak. Az újdonsült miniszterelnök 1998-ban megszüntette az ipari és munkaügyi tárcát, a népjóléti tárcát viszont egészségügyi, valamint Szociális és Családügyi Minisztériummá szálazta szét, és külön oktatási, illetve kultusztárcát hozott létre.

Jellemző a boldog békeidők hangulatára, hogy a legnagyobb felháborodást a minisztériumok új nevei váltották ki. Az ellenzéknek nem tetszett már a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium név sem, a leghangosabb elégedetlenség azonban az új kultusztárca, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma elnevezését övezte; az MSZP és az SZDSZ képviselői azt kifogásolták, hogy a nemzeti és örökség szavak betoldásával a tárca elnevezése nem fejezi ki a kultúra sokszínűségét, és a múltba fordul. Erre mondják, hogy irigyeljük az akkori problémáikat.

Kilenc látványos különbség az első és a harmadik Orbán-kormány között Az ezredfordulóra az egykor liberális párt már végrehajtotta nagy keresztény-konzervatív fordulatát, mindez azonban eltörpül azokhoz a változásokhoz képest, amelyeken azóta keresztülment a Fidesz.

2010: Határon túli magyarok, Trianon-emléknap, pálinkafőzés

A nyolc ellenzékben töltött év és az MSZP önpusztító kormányzása után kétharmaddal hatalomra került Fidesz a második kormányzati ciklusát is egy pozitív és szinte konszenzusos intézkedéssel kezdte. Ezúttal a határon túli magyarok érdekében módosították a magyar állampolgárságról szóló törvényt: nem kötötték többé magyarországi tartózkodáshoz és jelentősen megkönnyítették a honosítási eljárást, és minden magyar állampolgár gyermeke automatikusan állampolgárságot kapott. A törvény ugyan kiváltotta Szlovákia haragját, elfogadásában azonban mind a négy parlamenti párt egyetértett, csak három szocialista, köztük Gyurcsány Ferenc szavazott ellene. Az új kormány beiktatásának napján aztán egy szimbolikus törvénnyel indította a hivatalos ciklusát: a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának dátumát.

Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonása az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren 2015. június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum 95. évfordulóján. A kép előterében egy székely zászló.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ezt követően alaposan belecsaptak a lecsóba, Orbán Viktor már az eskütétele után leszögezte, hogy azonnal hozzákezdenek az alkotmány átírásához és a „pénzpiacok megzabolázásához”, a következő hetekben pedig beindult a törvénygyár, már nem csupa népszerű jogalkotással.

A teljesség igénye nélkül:

• a tanköteles gyerekek ötven igazolatlan hiányzása után a szülők pénz helyett természetbeni juttatás formájában kaphatták csak meg a családi pótlékot,
• az alsós gyerekeket ismét meg lehetett buktatni és szülői beleegyezés nélkül évismétlésre kötelezni,
• a kormánytisztviselővé átminősített köztisztviselőket nemsokára már indokolás nélkül ki lehetett rúgni, ahogy a közigazgatási államtitkárokat és a helyettes államtitkárokat is,
• az ellenzék szerint a kormánypártok érdekei mentén jelentősen csökkentették az önkormányzati képviselők számát,
• a köztársasági elnök vétója ellenére lehetővé tették, hogy a kormánypárti képviselők szavazata elegendő legyen az alkotmánybírák jelöléséhez,
• hozzányúltak a büntető törvénykönyvhöz és a választójogi törvényhez,
• visszamenőlegesen 98%-os adóterhet állapítottak meg minden állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti része után.

Zombor Gábor Fidesz-képviselőt jobban érdekelte a Chile-Svájc világbajnoki focimeccs a parlamentben zajló munkánál, pedig csak úgy repkedtek a körülötte a törvények. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár, Népszabadság

A legnagyobb ellenállást mégis egy jelképes, ám az új kurzus gondolkodását nagyon is kifejező, Orbán Viktor által beterjesztett kormányhatározat váltotta ki, amely arra kötelezte a közintézményeket, hogy 50 × 70 cm-es keretben függesszék ki a falukra a nemzeti együttműködésről szóló, Fidesz–KDNP által megszavazott nyilatkozatot.

– állt egyebek mellett a szövegben.

Habár a NER szelleme azóta is állhatatosan lebeg Magyarország felett, a 2010-es start annyiban mégis szöges ellentéte volt a jelenlegi kabinet felfogásának, hogy Orbán Viktor már kormányzásának első heteiben bemutatta részletes gazdasági akciótervét (még ha ezek egy részéből csak később lett is törvény), olyan döntésekkel, mint az egykulcsos jövedelemadó bevezetése, a bankadó kivetése, a devizaalapú jelzálog-hitelezés megszüntetése vagy az adó- és illetékmentes öröklés.

És persze sor került egy kevésbé fajsúlyos, de annál emblematikusabb intézkedésre is, „a magyar emberek kilencven év után visszakapták a szabad pálinkafőzés jogát”.

Nagy hejehuját hozott Orbán bejelentése

2014: Még több pénz, még több hatalom

Négy év kormányzás és az újabb kétharmados diadal után a harmadik ciklus már korántsem kezdődött akkora jogalkotási hevülettel, és a rezsicsökkentés elsöprő politikai sikere után hangulatjavító intézkedésekre sem volt immár szüksége Orbánnak. Ehelyett azon nyomban célkeresztbe vette a médiát, ami már akkor jól mutatta, mi lesz a Fidesz egyik fő stratégiai területe a következő években.

A (kilenc nappal az Origo szétverése után elfogadott) reklámadó már egy évvel korábban kipattant a miniszterelnök fejéből, de a választások közeledtével lekerült a napirendről, hogy aztán a választás utáni első említésre méltó jogszabályaként az adó- és reklámügyi jártasságát addig ügyesen titkoló L. Simon László beterjesszen, majd két nap alatt keresztül is verjenek a parlamenten egy még durvább változatot. A törvény, miközben minden jelentősebb médiumot érzékenyen érintett, nyilvánvalóan az RTL Klubra lett szabva, hiszen egyedül az ő nyakába varrt a magyar adórendszerben példátlan mértékű, 40 százalékos adóterhet, ami csak abban az évben 4 milliárd forintos sarcot jelentett. A törvény ráadásul azonnal kiérdemelte a lex TV2 minősítést, hiszen egy utolsó pillanatban benyújtott módosító javaslattal a kormányhoz már akkor is több szállal kötődő és állami hirdetésekkel kitömött kereskedelmi tévé egy jelentős kedvezménnyel megúszta a dolgot. A reklámadó ebben a formájában mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RTL-t nem sikerült elüldözni, sőt még kritikusabb lett a kormánnyal, a Fidesz viszont uniós nyomásra kénytelen volt törölni az adósávokat, és egységesíteni az adókulcsot, ráadásul a médiasarc nagyban hozzájárult az Orbán–Simicska-háború 2015-ös kirobbanásához.

A reklámadó, az Origo-ügy, illetve a korábban rendkívüli alapossággal megbuherált választójogi törvény árnyékában szinte fel sem tűnt, hogy ugyanezekben a napokban – közeledvén az újabb választáshoz – a kétharmad az önkormányzati törvényt is átírta a saját érdekei szerint. (A 33 fős Fővárosi Közgyűlésnek tagja a továbbra is közvetlenül választott főpolgármester, illetve a 23 kerületi polgármester, míg listáról csupán kilenc képviselői helyet lehet elnyerni. A lista feltétele azonban, hogy a 23 kerület több mint felében, tehát legalább 12 helyen legyen polgármesterjelöltje egy-egy pártnak.)

Szél Bernadett LMP-s képviselő napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. június 23-án. Mellette képviselőtársai, Schiffer András és Ikotity István transzparensekkel demonstrálnak
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Aztán a jól megérdemelt nyári pihenő előtt a kormánytöbbség gyorsan megszavazta még a paksi hitelszerződést is, noha a képviselők a beruházás alapvető pénzügyi, gazdasági és energetikai összefüggéseiről előzetesen nem kaptak tájékoztatást. A Moszkvában megszövegezett, módosítás nélkül elfogadott szerződés szerint a 10 milliárd eurós hitelért a visszafizetés során 45,-4,9 százalék között mozgó kamatot is ki kell majd fizetni, évente átlagosan 600 millió és egymilliárd euró közötti összeget leszurkolva Oroszországnak. Az orosz fél 180 napi törlesztési késedelem után felmondhatja a hitelt, ez esetben a teljes tartozás azonnal esedékessé válik, és egy inkasszó akár államcsődveszélyes helyzetet is előidézhet. Orbán ezt akkoriban az évszázad üzletének nevezte, azóta azonban kiderült, hogy – ha a beruházással kapcsolatos egyéb aggályokkal most nem is foglalkozunk – ennél sokkal kedvezőbb feltételekkel is kaphattunk volna ilyen volumenű hitelt, nem csoda, hogy a kormány is próbál már kimászni belőle.

2018: Megfélemlítés, megfigyelés, párhuzamos bíróság

Pintér Sándor belügyminiszter a héten beterjesztette az Országgyűlésnek a Stop Soros-törvénycsomagot, amelyről a kormánypárti megszólalók büszkén elismételték, hogy még annál is szigorúbb, mint amit a választások előtt terveztek (jóllehet az uniós jogot sértő részek kihúzásával közben fel is puhították). Az elsősorban a civilek ellen irányuló csomag lényege az, hogy az illegális bevándorlás „szervezése” bűncselekményé válik, és 5-90 napos elzárással lesz büntethető, de a jogellenesen érkező migránsok segítését bizonyos esetekben egy év szabadságvesztéssel büntethetik.

Önkéntes orvos afgán menekült gyereket vizsgál a II. János Pál Pápa téren 2015.08.04-én. Fotó: Bielik István / 24.hu

A Stop Sorossal párhuzamosan a kormány benyújtotta az alaptörvény hetedik módosítását is, amely a többi között korlátozná a véleménynyilvánítás szabadságát és a gyülekezési jogot, valamint elrendelné a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítását, amit alkalmasint a kormány embereivel töltenek majd fel, és várhatóan ezek tárgyalják majd a hatalom számára kényes ügyeket a kommunikációs össztűz alá vett bírói kar helyett.

A Stop Soros 2.0 és a hetedik alkotmánymódosítás bevándorlással kapcsolatos anomáliáiról ebben a cikkben, a közigazgatási bíróságokról és az igazságszolgáltatás helyzetéről pedig itt írtunk részletesebben.

A két törvénycsomag mellett júliusban élesedik a büntetőeljárási törvény – még az előző ciklusban elrendelt, de mostanáig észrevétlen maradt – módosítása is, amely alapján titokban eljárást lehet indítani, le lehet hallgatni, be lehet kamerázni bárkit, aki „szóba jöhet” bűncselekmény gyanúsítottjaként.

Lehallgathatnak, bekamerázhatnak bárkit, aki „szóba jöhet” bűncselekmény elkövetőjeként Júliustól egy törvénymódosítás extrém fegyvert ad a hatóságok kezébe, amely még a képviselők féléves titkos megfigyelését is lehetővé teszi.

Kiemelt kép: Orbán Viktor / Facebook