Forrás: Portfolio.hu | Csiki Gergely | 2022.06.08.
Az elmúlt napokban felgyorsultak az események a kormány költségvetési kiigazító programja körül. Szombaton megjelentek a különadó-rendeletek, valamint a kiadáslefaragások általános összegei, kaptunk friss nyilatkozatokat a kormány részéről, és a parlament elé került a 2023-as büdzséről szóló törvényjavaslat. Mindezek alapján megpróbáltuk összerakni, hogy milyen és mekkora hatással járó intézkedésekről is beszélhetünk. Előljáróban: nem volt könnyű dolgunk a benyújtott tervezet hiányosságai miatt, és emiatt még mindig rengeteg a kérdés. Nem véletlen, hogy a befektetők körében érezhető a bizonytalanság. Egyúttal egy átfogó képet adunk a jövő évi költségvetésről, annak kockázatairól.
Az elmúlt hetekben eldőlt: a kormány nekilát a költségvetés megbomlott egyensúlyának stabilizálásához. Nagy szükség is van erre, mert az első pár hónapban soha nem látott hiányszámot produkált a költségvetés, ami csak részben magyarázható a külső okokkal, nagyobb részt a parlamenti választások előtti kiköltekezés áll a háttérben (de erről részletesen egy másik, hamarosan megjelenő elemzésünkben írunk). Időközben egyre több információ érkezik, amiből megpróbáltuk összerakni a költségvetési csomag méretét, tartalmát és az egyenlegre gyakorolt hatását:
- Megjelent a kormányrendelet a különadókról, pótadókról.
- Közzétette a kormány azt a határozatot, amiben tartalmazza, hogy 2022-ben és 2023-ban mekkora kiadáscsökkentést hajt végre.
- Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és az intézkedéssorozat összeállítója hétvégén azt mondta, hogy jövőre a különadókból befolyó többlet összeg eléri az 1000 milliárd forintot, az idén várható 800 milliárd forint feletti öszseg után.
- Varga Mihály pénzügyminiszter kedden beterjesztette a parlamentnek a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Ez utóbbiból lehet nagyjából megbecsülni, hogy a különadó-emelések, és más adóemelések mekkora lyukat képesek befoltozni a költségvetésben.
Miért mondjuk azt, hogy megpróbáltuk és miért nem azt írjuk, hogy kiszámoltuk? A válasz a költségvetési törvényjavaslat tartalmából fakad: a kormány ugyanis lényeges információkat nem oszt meg a fiskális politikát kívülről megfigyelőkkel, vagy akár csak a hétköznapi érdeklődőkkel. Nem található meg a 330 oldalas dokumentumban az, hogy jelenleg a kormány a költségvetés kiadási és bevételi oldalán mekkora összegekkel számol a 2022-es évre, és azt sem tudjuk meg, hogy az egyes intézkedések pontosan mekkora egyenlegjavító hatással járnak. Röviden tehát egy korlátozott hatástanulmányra lenne szükség első körben, és ezt követően hasznos lenne egy szélesebb, az intézkedések makrogazdasági mutatókra, vállalati szektorokra gyakorolt hatását is kibontani. A befektetői reakciók ugyanis azt mutatják, hogy az eddigi információk nem voltak elegendőek és maradt még bizonytalanság.
A bevételek
Nincs tehát a költségvetésben egy 2022-ben várható teljesítés sor a főbb tételek esetében, pedig tavaly a 2022-es költségvetés beterjesztésekor még külön ki is emelte a Pénzügyminisztérium, hogy "a transzparencia előmozdítása érdekében, (...) az összehasonlíthatóság és a lefektetett hiánycsökkentés megalapozottságának" elősegítése miatt szerepeltek a 2021-ben várható büdzsésorok.
Ezek hiányában a 2022-es különadó-bevétel előirányzatokhoz adtuk hozzá a kormány által közölt, 2022-ben várható többletbevétel-összegeket és ezeket a sorokat már össze lehet vetni a 2023-as előirányzatokkal. Számításainkból kiderült, hogy az idei évi 815 milliárd forintnyi többlet-különadóbevétel után 2023-ban még közel 1020 milliárd forintnyi többletbevételhez jut a különadók emelése nyomán.
Vagyis jövőre a kormány még tovább növeli az adóprést a kiszemelt ágazatokon, és becslésünk összecseng Nagy Márton kijelentésével, miszerint az "extraprofitadókból" származó összeg 2023-ban elérheti az 1000 milliárd forintot.
|
A különadó-bevételek várható alakulása 2022-ben és 2023-ban
|
| |
2022 előirányzat |
2022-ben várt többletbevétel |
2022-ben várható teljes összeg |
2023-as előirányzat |
2023-as növekmény a 2022-ben várható összeghez képest |
| tranzakciós illeték |
232,5 |
50 |
282,5 |
323,5 |
41 |
| pénzügyi szervezetek különadója |
60,9 |
250 |
310,9 |
337,9 |
27 |
| biztosítási adó |
115,4 |
50 |
165,4 |
179,7 |
14,3 |
| bányajáradék |
38,8 |
130 |
168,8 |
240 |
71,2 |
| energia ágazat befizetései |
54,8 |
170 |
224,8 |
242,3 |
17,5 |
| kiskereskedelmi különadó |
76,3 |
60 |
136,3 |
172,7 |
36,4 |
| telekom adó |
53,3 |
40 |
93,3 |
96,4 |
3,1 |
| légitársaságok különadója |
0 |
30 |
30 |
30 |
0 |
| gyógyszerforgalmazók |
105,76 |
20 |
125 |
118,4 |
-7 |
| reklámadó |
0 |
15 |
15 |
15 |
0 |
| Összesen |
737,76 |
815 |
1552 |
1755,9 |
203,5 |
| Forrás: Portfolio-becslések |
|
|
|
|
|
A különadó-emeléseken túl van még 4 további adóemelés: jövedéki adó, népegészségügyi termékadó, cégautóadó és egyszerűsített foglalkoztatási adó. Ezek együttes hatása éves szinten a kormányzati kommunikáció szerint 90-100 milliárd forintra rúg, azonban a különadókhoz hasonló bontás és becslés ezen adónemek esetében nem végezhető el, mert a kormány nem részletezte, hogy 2022-ben az emelések nyomán mekkora többletbevételt vár az egyes adónemekben. Ezért csak a 2022-es eredeti előirányzatot tudjuk összevetni a 2023-as előirányzattal, amiből azért láthatunk érdekességeket:
- 2022-ben a jövedéki adó esetében az előirányzat 1296 milliárd forint volt. Ez emelkedik 1458,9 milliárd forintra. A növekmény 163 milliárd forint, ami 12,5%-os növekedési ütemnek felel meg.
- A népegészségügyi termékadóból jövőre 78 milliárd forintra számít a kormány, ami 14,2 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben előirányzott 63,8 milliárd forintos értéket. A növekmény jelentős itt is, 22,5%, pedig az alkoholos termékek kikerülnek a NETA hatálya alól.
- A cégautóadó-bevételek növekedésének összevetése még nehezebb. A 2023-as költségvetésben ugyanis külön soron már érdemben nem jelenik meg, mivel a kormány összevonta azt a gépjárműadóval. Jövőre ezekből együttesen 173,2 milliárd forintot vár a kormány, míg 2022-ben ezek összege 129,8 milliárd forint volt. A növekedés a két adónemnél együttesen tehát 43,4 milliárd forint, ami 33%-os bővülést jelent. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a gépjárműadó 2020 óta gazdagítja a központi költségvetést, előtte az önkormányzatok bevételeit gyarapította.
- Az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteherből 50 milliárd forintot vár a kormány, miközben az idei évre eredetileg 19,2 milliárd forintot tervezett be.
Összesen tehát számításaink szerit
a kormány két év leforgása alatt 2023 milliárd forinttal több bevételt szed be az adóemelések következtében.
A kiadások
A bevételi intézkedéseken felül a kormány a kiadási oldalon is komoly kiigazításra tett ígéretet. A határozat értelmében a központi költségvetés fejezeti kiadásai idén 581 milliárd forinttal, míg jövőre további 500 milliárd forinttal csökkenhetnek. Ezek bemutatását azonban hiába várhatjuk a 2023-as költségvetési törvényjavaslatból.
Ezeken túl 2022-ben és 2023-ban 1150 milliárd forint értékben halaszt el a kormány beruházásokat, de hogy pontosan milyen tételeket is érint ez a megszorítás, az szintén nem derül ki a 2023-as törvényjavaslatból. A dokumentumban csak annyit találunk meg, hogy a beruházási költségvetés milyen tételeket tartalmaz, hogy ezek miként változtak a 2022-es tervekben szereplő kivetítéshez képest, arról nincs részletes információ. Csupán annyit lehet kimatekozni, hogy a 2022-es költségvetés kitekintésében (amit a kormány 2021 nyarán készített)
- a kormány a Beruházási Alap értékére 550 milliárd forinttal kalkulált, amiből mostanra 200 milliárd forint maradt,
- az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra tavaly még 976 milliárd forintot mondott a 2023-as évre, ebből mostanra 700 milliárd forint maradt,
- az Országvédelmi Alap eltűnt a 2023-as költségvetésből, miközben tavaly még 80 milliárd forintban számolt vele a kormány.
A fenti három tétel együttesen 706 milliárd forintnyi beruházás-lefaragást jelent, de ebből még csak sejteni sem lehet, hogy milyen tételeket fagyaszt be vagy halaszt el a kormány a költségvetési kiigazítás keretében.
Együttesen a nagy csomag
Összességében tehát a kormány által bejelentett kiigazító csomag a következő nagyobb tételekből állhat össze számításaink szerint 2022-ben és 2023-ban:
- 2023 milliárd forintnyi többletbevétel az adóemelések nyomán.
- Minisztériumok kiadáscsökkentése 1081 milliárd forint értékben. Itt kérdés, mennyire lesz fűnyíróelvszerű a tervek végrehajtása és mennyiben jár a struktúrák átalakításával.
- 1150 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás.
Ez összesen 4254 milliárd forint értékű költségvetési kiigazítást jelent, ami az idén várható GDP 7%-át is meghaladja.
Ezzel a mostani csomag összevethető már a korábbi kiigazítások idején látott csomagok méretével, ahogyan azt korábbi podcastadásunkban és Facebook-élő bejelentkezésünkben is kifejtettük.
A kormány a 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslatában a hatalmas hatású fiskális lépéssorozatot azzal indokolja, hogy finanszírozást kell találnia az újonnan felállított Rezsivédelmi Alap és Honvédelmi Alap mögé:
- A hivatalos kommunikáció szerint a Rezsivédelmi Alap célja a drasztikus és kiszámíthatatlan világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése, a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése, ezáltal a családok anyagi biztonságának és energiaellátásának biztosítása. Erre a kormány 670 milliárd forintot fordít. Ez az alap foglalja magába a lakosság rezsiárszint védelméhez, valamint a kormány irányítása alá tartozó szervek energiaár növekedése kompenzációjához szükséges kiadási és bevételi előirányzatokat. A táblázatokból kiderül, hogy a lakossági rezsicsökkentés fenntartása jövőre 600 milliárd forintba kerülhet, míg az állami intézmények energiaár-támogatása 70 milliárd forintra rúghat. A hétvégi bejelentések értelmében az önkormányzatok és kkv-k hamarosan kikerülnek a kedvezményes rezsirendszerből.
- A Honvédelmi Alap kiadásai jövőre 842 milliárd forintra rúghatnak és a büdzsé általános indoklása szerint ez az eszköz "csökkenti a régióban kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, megteremti a további honvédelmi fejlesztések forrásait, valamint megerősíti hazánk fizikai biztonságát." A Pénzügyminisztérium által összeállított anyag itt fontosnak tartja azt is kiemelni, hogy a plusz kiadásoknak köszönhetően a honvédelmi kiadások elérik a GDP 2%-át, ami a NATO felé fontos vállalás.
A legnagyobb kérdőjelek
Összességében tehát elmondható, hogy a kormány a 2023-as költségvetés megalkotásakor azt tartotta szem előtt, hogy közvetlenül az emberek ne érezzék meg a jelentős kiigazító csomagot, a jelentős családtámogató, otthonteremtéssel kapcsolatos kedvezmények fennmaradnak, ahogyan a lakossági rezsicsökkentés. Mindezek mellett ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet a jövő évi költségvetés kockázataira és legnagyobb kérdőjeleire is:
- Varga Mihály pénzügyminiszter a tervezet benyújtásakor úgy fogalmazott, hogy "soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most". Itt a háború, a szankciók, a magas energiaárak, az infláció, az európai gazdaság lassulásának, a világgazdaságot övező bizonytalanságok esetleges negatív hatásaira utalt. Mindezen - kormány által is azonosított jelentős - kockázatok ellenére a kormány idén is ragaszkodott a korai költségvetés elfogadásához. A kormány tehát ezúttal is mellőzi azokat a szempontokat, amelyek a korai elfogadás ellen szólnak, így például azt a kockázatot, hogy a jelentős bizonytalanság akár még idén, az őszi hónapokban átírhatja az eredeti, nyári terveket, ahogyan ez előfordult többször is a korábbi években.
- A jelentős bizonytalanság ellenére nincsenek látványos tartalékok betervezve, még a korábbi évekkel összevetve is mérsékelt azok mérete. Az általános tartalékok (rendkívüli kormányzati intézkedések) az idei 145 milliárd forintról 170 milliárd forintra növekednek. Ennek hátterében feltehetően az a kormányzati megfontolás áll, hogy a Rezsivédelmi Alapra is egyfajta tartalékként tekint a kormány (annak is 600 milliárd forintos értékével).
- Nem kizárt, hogy a kormány azért is tekint egyfajta tartalékként a Rezsivédelmi Alapra, mert felfelé mutató bevételi potenciált lát az "extraprofitadókban". A legnagyobb terheket viselő vállalati megszólalásokból azt lehet kivenni, hogy nem kizárt, hogy a kormány alulbecsülte az adóemelések bevételnövelő hatását. Ha ez így lesz és például az idei teljesülés kedvezőbb lesz a tervezettnél, akkor akár az sem kizárt, hogy a kormány menet közben felülvizsgálhatja kiadáslefaragási szándékát és visszavesz azokból. (Érdemes azt is megemlíteni, hogy a kötelező átvételi tarifából - KÁT - származó bevételek hasznosítása az egyetemes szolgáltatásokban nevű többletbevétel hatását a kormány például nem is részletezte még.)
- Bizonytalanság övezi az uniós programok egyenlegét. A kormány itt ugyanis 2057 milliárd forintos bevétellel számol, részben építve arra, hogy Magyarország jövőre hozzájut például a helyreállítási alap pénzeihez is (394 milliárd forintban), miközben az EU-források tekintetében 3407 milliárdos kiadással kalkulál a kormány. A Költségvetési Tanács is fontos kockázatként azonosította ezt a területet, és emiatt felvetette a 2021-2027. évi európai uniós fejlesztési források előfinanszírozásának szakaszolását, a megelőlegezés helyett a kedvezményezettek hitelfelvételének ösztönzését. A Pénzügyminisztérium reagál erre a felvetésre a törvényjavaslat mellékletében. Emlékeztet arra, hogy a közszférába tartozó kedvezményezettek (ide értve állami vállalatok, önkormányzatok) részére kifizetett előlegeket azok tényleges felhasználásáig a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell tartani. Vagyis a megelőlegezésnek nincs hatása sem az eredményszemléletű hiányra, sem az állam finanszírozási igényére. Az esetleges szigorítás így nem járna az állam költségvetési pozíciójának javulásával, ugyanakkor késleltethetné a támogatott projektek megvalósulását. "A versenyszférába tartozó kedvezményezettek támogatása esetén jelenleg is különböző mértékű előlegek érvényesülnek, függően a támogatott vállalat méretétől és a támogatott tevékenységtől. A szabályok esetleges szigorításánál figyelembe kell venni, hogy a korábbinál magasabb vállalati kamat-környezetben az ne eredményezze a támogatott projektek lassulását, ne veszélyeztesse a gazdasági növekedést" - hárította el a Tanács kérését udvariasan a tárca.
- Lehet, hogy épp az EU-s forrásokat érintő bizonytalanságokkal függ össze, hogy a KT-nak adott egyik válaszból kiderül: az államadósság növekedése nemcsak a pénzforgalmi hiány növekedése miatt növekszik jelentősen nominálisan jövőre, hanem azért is, mert "2023-ban igen jelentős, 2000 milliárd forint feletti év végi pénzügyi tartalékállománnyal számol a költségvetési törvénytervezet, tekintettel a költségvetésen kívüli finanszírozási igényekben és a finanszírozási lehetőségekben érzékelhető bizonytalanságra". Vagyis valójában a kormány egy finanszírozási puffer felépítésére készül jövőre.
- Nem látni a jelentős kiadáslefaragás részleteit, ezért annak minőségét és végrehajtási kockázatait sem lehet megítélni.
- Bevételteremtés céllal van bent a jövő évi költségvetésben 300 milliárd forintnyi ingatlanértékesítés a Nemzeti Földalap fejezetében. Később a strukturális egyenleg levezetésénél a kormány feltünteti, hogy a GDP arányában 0,4 százalékpontos hatást vár földbevétel címén. Ennek részletezését azonban nem találjuk a dokumentumban.
- Nagyon nehéz elképzelni, hogy egy 4000 milliárd forint feletti összértékű kiigazító csomagnak ne legyenek következményei a teljes makrogazdaságra, és így a legfontosabb mutatókra (pl. infláció, növekedés, fogyasztás, beruházások), és a nem éppen befektetőbarát "extraprofitadók" sem fejtenek ki érdemi hatásokat közép távon a potenciális gazdasági növekedésre.
És itt jutottunk el a különadók, a költségvetés fenntarthatósága és az érintett szektorok várakozásaihoz. Mint azt fentebb bemutattuk, a most bejelentett különadó-emelések, pótadók 2023-ban már 1020 milliárd forinttal fogják javítani a költségvetés egyenlegét, ez a várható GDP 1,5%-át is meghaladja. A kormány eredetileg két évre hirdette meg a 8 szektort sújtó többlet adóterhelést, vagyis ha 2024-ben ezt kivezeti, akkor eltűnik egy 1,5%-os GDP-arányos egyenlegjavító tényező. Miközben a kormány - a Költségvetési Tanács felvetéseire reagálva a 330 oldalas dokumentum utolsó előtti oldalán - hangoztatja, hogy 2024-re 2,5%-os hiánycélt határoz meg. Ha ezeket a paramétereket elfogadjuk, akkor a kormánynak a 2024-es költségvetésben - ceteris paribus - újabb, a GDP arányában 2,5 százalékpontnyi tartós kiigazításról kellene döntenie "extraprofitadó-bevételek" hiányában. Mindezek fényében nem nehéz elképzelni, hogy a kormány rákap az "extraprofitadóra", és részben vagy egészben fenntartja az idéntől bevezetett plusz sarcolást. Az érintett szektorokban működő cégek pedig ehhez igazíthatják várakozásaikat (főleg, ha a múltbeli különadók tapasztalataira építenek, amelyek szintén átmeneti adóterheknek indultak, aztán tartóssá váltak), üzleti modelljeiket. Ezek a döntések pedig befolyásolhatják az adott szektor értékteremtését, hozzájárulását a gazdasági növekedéshez már középtávon is.
Címlapkép: A 2023. évi költségvetési törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter átadott Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a Parlamentben 2022. június 7-én. Forrás: MTI/Máthé Zoltán
|
