Az energiahatékonysági címkék bővebb adattartalommal és átláthatóbb besorolással segítik a fenntartható és környezettudatos vásárlói döntéseket. 2021. március elsejétől e tájékoztatási eszköz a boltokban is megkönnyíti a legkelendőbb háztartási nagygépek, fényforrások és elektronikus kijelzők összehasonlítását. A fogyasztóvédelmi hatóság már tavasszal ellenőrzi a címkék megfelelőségét a hagyományos és online kereskedelemben - írja közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Bemutatjuk, mit kell tudni az új energiahatékonysági besorolásról.
Régi-új energiaosztályozási rendszer jön
Az energiacímkézés az elmúlt 25 évben a fogyasztók tájékoztatásának egyik legfontosabb eszközévé vált, miközben hathatósan ösztönözte a gyártói innovációt. A folyamatos fejlesztések nyomán a készülékek egyre hatékonyabbak lettek, idővel már egyetlen árucikk sem tartozott az alsóbb osztályokba. A vásárlók számára követhetetlenné váltak az A kategóriát követő további – A+, A++, A+++ stb. – jelölések, egyre nehezebben tudtak különbséget tenni az egyes készülékek között.
Az átláthatóság érdekében az egységes uniós szabályozás 2021. március 1-jével visszatér az A-tól G-ig terjedő energiaosztályokhoz.
A változás oka a jelölési rendszer egyszerűbbé tétele. Fontos tudni, hogy ha egy korábban például A+++ besorolású termék az új jelölés alapján C vagy D osztályba kerül, attól még nem lesz „rosszabb".
Az új energiahatékonysági címkéket a háztartási mosogatógépeknél, mosó- és mosó-szárító gépeknél, hűtőkészülékeknél (beleértve a borhűtőket is), fényforrásoknál és elektronikus kijelzőknél (köztük a televízióknál és monitoroknál) kell használni, írja az ITM. A termékek energiacímkéin az összehasonlíthatóság és a megalapozott fogyasztói döntések érdekében a villamosenergia-fogyasztáson túl további információkat is fel kell tüntetni. Így például a mosógépek esetén a vízfogyasztást, a ruhatöltet mennyiségét, a zajkibocsátást, vagy a hűtők űrtartalmát, a kijelzők képernyőjének átmérőjét.
Hónapok óta tart a felkészülés
A beszállítóknak már tavaly november óta rendelkezésre kell bocsátaniuk a címkéket, azokkal a termékek csomagolásában tehát már találkozhattak a vevők.
Márciustól az új energiahatékonysági címkéket az üzletekben és a webshopokban is kötelező kihelyezni.
Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár mindezzel kapcsolatban elmondta:
A magyar fogyasztóvédelem 2017-től összesen 840 boltban és internetes áruházban, több mint háromezer terméktípusnál vizsgálta az energiacímkék meglétét és megfelelőségét.
Az ellenőrzések során átlagosan minden harmadik hagyományos üzletben, a tavaly ellenőrzött webáruházak mindegyikénél talált mulasztást a hatóság.
A jogsértések alapján az elmúlt években összesen több mint 2 millió forint bírságot szabtak ki.
Tavasszal ismét országos ellenőrzés indul a vásárlói döntést segítő új energiacímkék megfelelőségével kapcsolatban, fokozott figyelemmel az online üzletekre."
A tapasztalatok szerint még mindig előfordul, hogy a kereskedő elmulasztja kihelyezni a gyártó által biztosított színes energiacímkét, vagy helyette csak fénymásolt, fekete-fehér tájékoztatást tesz ki. A nem megfelelő tartalmú címke ritka, viszont egyes esetekben a megadott adatok eltérnek a termékismertető adatlapon és a műszaki dokumentációban szereplőktől. Az új szabályok miatt különösen időszerű aktív fogyasztóvédelmi jelenlét is azt szolgálja, hogy a fogyasztók megfelelő információk birtokában választhassák ki az igényeiknek leginkább megfelelő, környezetkímélő eszközöket.
Ez várható a műszaki boltokban március 1-jétől
Március 1-jétől tehát új energiacímkéket kap számos háztartási gép: eltűnik a sok "A+"-os jelzés, sőt, több gép esetében egyelőre nem is lesz A-s vagy B-s berendezés - derül ki a Media Markt összefoglalójából, amelyet az új szabályokról készített. Az "A" osztály marad ezentúl is a legmagasabb energiaosztály, de a "+" jelek eltűnnek. Részben azért, mert 2017-ben a mosógépek és hűtők 90 százaléka valamely pluszos A kategóriába tartozott, így már egyre nehezebbé vált megítélni a készülékek energiafogyasztási szintjei közti különbséget.
Az új rendszerben jelentős átminősítések lesznek - így előfordulhat, hogy az adott gép a korábbi gyakorlathoz képest már nem tartozik majd az A és B besorolás alá.
Például egy korábban A+++ mosogatógép az új rendszer szerint csak a D kategóriának felel meg, az F osztály pedig 2024-re minden kategóriában kifut. Mindez közel sem azt jelenti, hogy az eddig kiemelkedően energiatakarékosnak minősített mosógép máris rosszabb minőségű lett - mindössze a rendszer lett szigorúbb.
Nézzük tehát, hogy pontosan mi határozza meg az új besorolást az egyes termékcsoportoknál.
Az egyes berendezéseket az összesített energiaindex (EEI) alapján sorolják be az egyes kategóriákba, ami viszont mást jelent például egy mosógépnél, mint egy mosogatógépnél. Egy A+++ energiaosztályú mosogatógép az új számítás szerint akkor kaphat ilyen szintű minősítést, ha az EEI-értéke kisebb, mint 50. Vagyis, a korábbi A+++ március 1-től, a tényleges fogyasztástól függően B, C vagy D osztályba kerül. Egy ma A+++ energiaosztályú mosógép viszont az új szabályozás szerint akár a C vagy D kategóriában is megjelenhet az energiaindextől függően.
Vagyis az EEI számítása jelentősen eltér a két szabályozás alapján az egyes készülékeknél, de a lényeg minden esetben ugyanaz: a jelenleg mindössze három osztályt kitöltő gépeket (mosógépeket, mosogatógépeket, hűtőket, fagyasztókat) a jövőben 6 osztályba osztják be. A háztartási nagygépeken kívül további készülékek is új energiacímkéket kapnak, mindössze egy későbbi időpontban. A főzőlapok, sütők, légkondicionálók és szárítógépek esetében egyelőre a régi jelzések és energiacímkék maradnak érvényben.
A vállalat egy korábbi reprezentatív kutatásából az is kiderült, hogy amikor háztartási nagygépet – hűtőszekrényt, mosogatógépet, mosógépet – vásárolunk, az ár után az energiahatékonyság a második legfontosabb szempont. Az eddigi rendszer 2010 óta változatlan volt.
Az új energiacímkék mellett az unióban 2021 márciusától komplexebb, új teljesítményértékkel, szigorúbb szabvánnyal és tesztelési módszerrel kategorizálják a gépeket. Az energiacímke a fogyasztói tájékoztatáson túl a gyártói fejlesztések és az energiatakarékosság motorja is: az unió az új szabályozástól 2030-ig 38 terrawattóra/év energiamegtakarítást várnak az elemzők – ez nagyjából Magyarország teljes éves áramfogyasztásának felel meg.