Idén a korábban vártnál magasabb lehet a gazdasági növekedés a GKI szerint, a gazdaságkutató azonban lefelé módosította jövő évi GDP-prognózisát. Az előrejelzés alapján 2022-ben 2,5-3% helyett 3,5-4%-kal bővülhet a gazdaság, 2023-ban viszont 3,5-4% helyett csak 2,5-3% közötti növekedést vár a GKI. A módosítás az első negyedévi vártnál gyorsabb növekedés és a korábban gondoltnál erőteljesebb megszorítás és infláció, a romló világpolitikai helyzet, az EU-val kialakult feszült kapcsolat következménye – írja közleményében a gazdaságkutató.
A cég egyenesen úgy látja, 2022-23 fordulóján recesszió várható magyar gazdaságban, a magyar GDP bővülési üteme pedig a 2022 első negyedévében elért 8,2 százalékkal minden bizonnyal elérte idei csúcspontját. Kiemelik: a növekedést a belső felhasználás húzta, elsősorban a lakosság fogyasztása járult hozzá. Termelési oldalról a mezőgazdaság kivételével minden ágazat növelte GDP-termelését, a márciusi és áprilisi adatok egy része azonban már a termelés lassulására utal, s a gazdasági várakozások romlása az év hátralevő részében is ezt valószínűsíti – írja elemzésében a gazdaságkutató, amely ez alapján a második negyedévre lassulást, a harmadikra és negyedikre szerény növekedést, míg az év végére visszaesést valószínűsít.
Kiemelik: az előző négy negyedév növekedését meghatározta a Covid miatti alacsony bázis, a helyreállítás, de a választási költekezés egyaránt, mindez az egyensúly előre látható vészes romlásához, így gyorsuló inflációhoz, gyengülő forinthoz, a belső és külső hiány megugrásához vezetett. Ezt követték a kormányzat egyensúlyjavító intézkedései, közte az extraprofiadókkal, amelyeket ugyan az orosz-ukrán háborúval és az EU-szankciókkal magyaráztak, ám ezek csak erősítették az évek óta tapasztalható egyensúlyromlást. A GKI szerint mindenesetre a magyar kiigazítási csomag csökkenteni fogja a kialakulni látszó hatalmas deficitet.
A magyar foglalkoztatási helyzet az elmúlt időszakban sokat javult, az EU-ban közepesnek tekinthető. Ha azonban a közfoglalkoztatottakat is számításba vesszük, akkor a 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta 5,1% körüli lenne. A gazdasági megszorításokra és a minimális munkaerőtartalékra tekintettel a GKI 2022 egészében a foglalkoztatás legfeljebb 0,5%-os emelkedését, illetve a munkanélküliségi ráta éves átlagban a tavalyi 4,1%-ról minimális, 3,9-4%-ra csökkenését valószínűsíti.
A magyar infláció májusban a kilencedik legmagasabb volt az EU-ban. A magyar inflációs helyzet azonban valójában sokkal rosszabb, mivel a lakossági energiaárak Magyarországon a „rezsicsökkentés” következtében alig emelkednek, miközben az EU-ban ez magyarázza az áremelkedés mintegy 40%-át. Ennek következtében Magyarországon a maginfláció magasabb (májusban 12,2%) az inflációnál, míg az EU-ban kevesebb, mint a fele. Ez az áremelkedési ütem további emelkedését vetíti előre – jegyzi meg a GKI, hasonlóan az Magyar Nemzeti Bank, amely kedden emelte meg inflációs prognózisát. A jegybanktól eltérően a gazdaságkutató azt is hozzáteszi: Magyarországon külön problémát jelent, hogy az importált magas infláció hatását felerősíti a forint szinte folyamatos gyengülése.
A GKI bírálja a jegybank monetáris politikáját is, amelyet az EU-val való viszony romlása, a háború közelsége, a választási költekezés és a nem megfelelő kiigazítás mellett felelőssé tesz a forintárfolyam gyengüléséért. A GKI éves átlagban 2022-ben átlagosan 385 forintos euróra számít (az elő öthavi 373 forint után a második félévben 395 forint körülire). Érdemi erősödést az EU-val történő kiegyezés hozhat, ennek híján, illetve a megegyezés elhúzódása esetén viszont az ennél is gyengébb forintnak nő meg az esélye.
Szerintük összességében az infláció éves átlagban 10% körüli, vagy ennél inkább kissé magasabb lesz - a jegybank már 11-12,6 százalék körüli pénzromlással kalkulál. A GKI szerint jelentősen csökkenhet a beruházások növekedési üteme, a lakossági fogyasztást pedig a gyorsuló infláció és az egyedi jövedelemnövelő lépések kifutása foghatja vissza. Mindennek van egy pozitív hatása is: a lassuló belföldi felhasználás fékezi a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor az EU-val történő megállapodás csúszása – esetleg teljes elmaradása – az EU-transzferek hitelfelvétellel történő helyettesítése következtében növeli az államháztartás pénzforgalmi deficitjét, a folyó fizetési és tőkemérleg hiányát, Magyarország külső adósságállományát, a helyzetet pedig tovább ronthatja, ha a hitelminősítők lerontják az ország megítélését – teszi hozzá elemzésében a GKI.
Képünk illusztráció
