Forrás: MTI/Napi.hu | 2015.02.09.

Az OECD szerint a politikusoknak olyan intézkedésekre kellene összpontosítani, amelyek a gazdasági növekedés ösztönzése mellett a jövedelmek fairebb elosztáshoz is hozzájárul. Magyarország komoly reformokat hajtott végre, most a hangsúlyt a termelékenység javítására kell helyezni - véli Cséfalvay Zoltán, a magyar állandó képviseletének vezetője.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, A növekedés jegyében (Going for Growth 2015) címmel  megjelent elemzésében - amelyet a G20-ak február 9-10-i törökországi találkozójának első napján mutattak be - a 2013 óta a reformfolyamatokat hasonlítja össze az OECD-tagállamokban.

Az OECD szerint a legtöbb fejlett gazdaságban lassultak a reformok globális gazdasági válság idején látott jelentős felpörgetéshez képest. A legtöbb nagy feltörekvő gazdaságokban viszont gyorsulás volt - különösen Kínában és Mexikóban -, ami az OECD szerint azt jelzi, hogy felismerték a gazdaságot visszafogó tényezőket, valamint a sérülékenység és a nyersanyagárak volatilitásából, illetve a tőkeáramlásból adódó volatilitás csökkentésének szükségességét. Ugyanakkor a pénzügyi válság és az elhúzódó lassú növekedés alacsonyabb növekedési potenciált eredményez a legtöbb fejlett gazdaságban, míg sok feltörekvő a gazdaság lassulásával néz szembe.

A legnagyobb kihívások

Rövid távon az egyik legnagyobb kihívásnak értékeli az OECD a tartósan magas munkanélküliséget, a lassuló termelékenységet, a magas költségvetési- és államadósságot, továbbá a pénzügyi rendszer sérülékenységét. A válság hatására romlott a szociális helyzet, ami főleg az alacsony jövedelmű rétegeket, illetve a fiatalokat érintette leginkább - a szervezet szerint utóbbiak körében volt a legkomolyabb a jövedelemveszteség és itt nő leginkább a szegénységi kockázat.

Összességében az OECD egyáltalán nem optimista az egyenlőtlenségi trendeket látva: a jövedelmi egyenlőtlenség a legtöbb OECD tagállamban nőtt az 1990-es évek óta. A háztartások elkölthető jövedelme a GDP-hez mérten kevésbé emelkedett, a legszegényebb háztartások jövedelme pedig kisebb mértékben nőtt, mint a leggazdagabbaké. Az egyenlőtlenség amiatt is nő, mert a munkaerőpiac az alacsony és magas képzettséget igénylő munkák között polarizálódik, miközben a középszintű képzettséget igénylő munkák nagy részét átveszik a gépek.

Az ördögi kör megtörése

A nemzetközi szervezet szerint a politikusoknak - ha meg akarják állítani az egyre növekvő egyenlőtlenséget - olyan intézkedésekre kellene összpontosítaniuk, amelyek a gazdasági növekedés ösztönzése mellett a jövedelmek fairebb elosztáshoz is hozzájárul. Olyan strukturális változásokat javasolnak, amelyek egyebek mellett a munkaerőpiacra és az adózásra, illetve olyan területekre hatnak, amelyekkel megakadályozható az alacsony kereslet és alacsony növekedés által kreált "ördögi kör" kialakulása.

Az OECD ugyanis a legtöbb gazdag országban egyre szélesedő szakadékot észlelt a szegények és gazdagok közötti jövedelemelosztásban, ami a legszegényebbeket érinti a legkeményebben. Ezek között az alacsony képzettségűeknek javasolna több képzést és olyan intézkedéseket, amelyek a nőket is jobban bevonja a munkaerőpiacra.

Új reformprioritások

Azon reformoknak kell prioritást adni, amelyek a készségek és a tudásalapú tőke fejlesztésére irányulnak - e törekvéseket az oktatási rendszerek színvonalának javítása és befogadóbbá tétele segítheti. Az OECD szerint a nagyobb növekedés kulcsa a kiigazítások meleltt az erőforrások újraelosztásában rejlik. A kormányoknak javítaniuk kell verseny- és innovációs politikáikon, hogy megkönnyítsék az új cégek piacra való belépését, valamint a tőke és a munkaerő zökkenőmentes reallokációját a legproduktívabb cégek és szektorok irányába.

Az OECD úgy véli, a növekedés úgy tehető inkluzívabbá, ha könnyebbé teszik az alulreprezentált csoportok (például a nők, a fiatalok, alacsonyan képzett és idősebb munkavállalók) nagyobb arányú foglalkoztatását.

Mi a helyzet Magyarországon?

Magyarország komoly reformokat hajtott végre a munkaerőpiacon, így az uniós OECD-tagországok közül a negyedik legrugalmasabb szabályozással rendelkezik. A gazdasági növekedés szempontjából a hangsúlyt ezentúl a termelékenységet javító reformokra kell helyezni - véli Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője. Ezek közül a nagykövet kiemelte a humán tőkét, egy hatékonyabb felsőfokú oktatás és szakképzés kialakítását, az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazását, valamint az innovációt és kutatás-fejlesztést.

Az OECD szerint a szerkezeti átalakítások átlagosan 5 százalékkal növelték az OECD-tagországok potenciális (ciklikus és egyedi konjunkturális hatások nélküli) egy főre jutó GDP-jét 2000-2012 között. A hatás Görögország után Magyarországon a második legerősebb: a szerkezeti reformok, amelyek döntő többsége 2011-2012-ben zajlott, csaknem 16 százalékkal növelték 2000-2012 között a potenciális egy főre jutó GDP-t. Ebben az időszakban 25 százalékkal bővült a potenciális egy főre jutó GDP Magyarországon, azaz a bővülésnek mintegy kétharmada a 2011-2012-es reformoknak köszönhető.

A 2007-2014 közötti időszakban Magyarország a reformországok élvonalához tartozott: a 34 OECD tagállam közül - Görögország, Portugália, Írország, Új-Zéland és Spanyolország után - a hatodik helyen áll aszerint, hogy milyen mértékben válaszoltak az adott ország reformlépései az OECD által megfogalmazott szakpolitikai kihívásokra és reformjavaslatokra. A reformok négy fő területet érintettek: munkaerő-piaci szabályozás, kereskedelmi és külföldi tőkebefektetési korlátok lebontása, nyugdíj- és rokkantsági rendszer szabályozása, valamint az innováció támogatása.

Min kellene változtatni?

A növekedést erősítő reformlépésekhez az OECD Magyarország számára megfogalmazott ajánlásai között szerepel:

• a munkát terhelő adóék csökkentése,
• az időskori munkavállaláshoz kapcsolódó negatív ösztönzők mérséklése: elismerve a korábbi lépések eredményeit, azaz a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését, a nyugdíjkorhatár emelését, az OECD a nők korai nyugdíjazási lehetőségének kivezetését, és a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való indexálását ajánlja.
• az oktatási rendszer hatékonyságának és elérhetőségének javítása céljából az OECD a közoktatásban az integrált oktatás erősítését, a felsőoktatásban pedig a hátrányos helyzetűek számára a tandíjmentesség bevezetésének megfontolását ajánlja (Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekben a családi háttér alapvetően meghatározza a tanulmányi végzettséget, valamint az általános képzés és a szakképzési specializáció túl korán elkülönülnek egymástól).
• az oktatási rendszer hatékonyabbá és méltányosabbá tétele a jövedelmi egyenlőtlenségeket is csökkentené azzal, hogy növeli generációk közötti társadalmi mobilitást.
• az alacsony keresetűek adóterheinek csökkentése szintén hozzájárulna a jövedelmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez azzal, hogy növelné az alacsony végzettségű munkaerőt igénylő munkahelyek teremtését.
• az áru- és szolgáltatáspiacokon - ahol a szabályozások sokszor versenyellenesek a nemzetközi szervezet szerint - a verseny erősítését (a kiskereskedelemben a versenyfeltételek kiegyenlítését, a gáz és villamos energia területén pedig a piaci árazás felé való elmozdulást), valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével a közszféra hatékonyságának növelését is javasolja az OECD.

Az utóbbi területen - elismerve az eddigi lépéseket, többek között a Magyary-program és a területi közigazgatási reform eredményeit -, az OECD a szabályozási környezet javítása érdekében az előzetes hatásvizsgálati rendszer további erősítését, a képviselők által benyújtott törvényjavaslatok esetében a kötelező szakmai konzultáció bevezetését, a hivatali információs rendszerek további integrációját, a közbeszerzéseknél pedig az átláthatóság és a verseny erősítését javasolja.