Forrás: 444.hu | Németh Szilvi | 2026.06.15.

• Máté tinédzserként kezdett dolgozni egy OnlyFans-modelleket futtató ügynökségnek, közösségimédia-platformokról hajtotta a forgalmat tartalomgyártók pornóoldalaira.
• Kézi munka helyett automatizációs szoftvereket fejlesztett a hatékonyság növelésére, amiket egyszerre több száz mobilon futtatott.
• Az OnlyFansen megszerzett tudást és technikai hátteret később saját vállalkozásban kamatoztatta: egy budapesti lakásból működtetett botfarmot.
• Szolgáltatásaira a 2024-es önkormányzati választások közeledtével a hazai politikai közeg is felfigyelt.
• Legnagyobb ügyfelei képviselőjelöltek és megafonos influenszerek fiókjaira vásároltak lájkokat, követőket és megtekintéseket, komoly összegekért.
• Az üzletet azután hagyta ott, hogy az egyik munkakapcsolata zaklatásba fordult.

„Azt mondjátok, csökken a Fidesz támogatottsága. És ezt mire alapozzátok?" – kérdezte fel beszélgetőtársait Deák Dániel, a 21. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon egyik legismertebb arca az ATV Csatt című műsorának 2025. januári adásában. Akkoriban még rendszeresen szóba került az előrehozott választás lehetősége a Tisza Párt támogatottságának látványos emelkedése miatt. Deák nem hitt a közvélemény-kutatásoknak, és hosszasan érvelt amellett, miért nem érdemes komolyan venni az általa „ellenzékinek" nevezett intézeteket.

z ATV műsorából kivágott, közel kétperces részletet aztán – ahogy az lenni szokott – Deák, vagy inkább az oldalát kezelő hét adminisztrátor egyike, a közösségi médiában is megfuttatta.

Az elérést ezúttal nem a Megafon által ki tudja, milyen forrásból bőkezűen szórt hirdetésekkel tolták meg, hanem

botfiókokat vásároltak a nézőszám felturbózására.

A botok kétszer is végignézték a videót, ami a Facebook algoritmusának elegendő volt ahhoz, hogy a megszokottnál szélesebb körben kezdje teríteni a tartalmat. A videó így végül több mint félmillió megtekintést hozott, noha Deák oldalát ennél kevesebben, nagyjából feleennyien követik.

A 444-gyel még a választások előtt vette fel a kapcsolatot az a neve elhallgatását kérő fiatal férfi, akitől 2025. januárja óta rendszeresen vásároltak lájkokat, követőket és megtekintéseket megafonos fiókokra. Személyazonosságának védelme érdekében a cikkben Mátéként hivatkozunk rá. Elmondása szerint ő intézte Deák fenti videójánál is a megtekintések mesterséges növelését. De nem a politikával kezdte az online forgalomterelést.

I.
OnlyFans

Máté még csak 15 éves volt, amikor OnlyFans-modellek oldalait kezdte kezelni. Az informatika gyerekkora óta érdekelte: 7-8 évesen már versenyekre járt, később pedig egyre komolyabban ráfordult a programozásra. Nagyjából 12-13 évesen már megrendelésekre dolgozott, pénzért. Eleinte különböző informatikai „side gigeket" vállalt, weboldalakat fejlesztett ügyfeleknek. Majd rátalált arra az irányra, ami igazán érdekelte: a webes tesztszoftverek és az automatizáció.

A gimnázium első évében, 2022 végén egy ismerőse beszervezte egy marketingügynökséghez. A cégről ma sem tud sokkal többet annál, mint hogy OnlyFans-modelleket menedzsel, és papíron az Egyesült Államokban működik. A két és fél év alatt – amíg nekik dolgozott – soha nem találkozott senkivel személyesen. „Semmit nem tudtam erről az egészről, azt sem, hogyan működik. Egyszerűen munkalehetőséget láttam benne” – mondta. A céget nem zavarta, hogy nem volt nagykorú, kizárólag a teljesítményt nézték, az alapján fizették ki, kriptóban.

Máté kezdetben egy modell öt Instagram-fiókját kezelte. Az ezekre feltöltött figyelemfelkeltő tartalmakkal terelte át a felhasználókat az OnlyFansre. (Az Only Fans egy előfizetéses platform, aminek a felhasználói közvetlenül árulják a magukról készített, elsősorban szexuális tartalmaikat azoknak, akik fizetnek értük). Ehhez külön videós nyersanyagokat kapott: a modellek többsége napi 8–10 órát tölt kamera előtt, és folyamatosan gyártja a marketinghez szükséges tartalmakat. A pornóvideók forgatása ehhez képest elenyésző részét teszi ki a munkájuknak.

A modelleket az ügynökség szerezte be különféle online piacterekről. Máté szerint az egész folyamat olykor az emberkereskedelemre hasonlított. „Ki van rakva a csajszi, pár kép, az, hogy hány éves, hol lakik, mennyi időt tud rá szánni, és hogy mondjuk mennyi a fizetésigénye.” A cég több olyan modellt (más néven kreátort) is futtatott, akik az OnlyFans legjobban kereső 1 százalékába tartoztak. Egy-egy ilyen fiók havonta akár 50–150 ezer euró bevételt hozott.

Az amerikai cég, ami Mátét alkalmazta, csak egy a gombamód szaporodó, OnlyFans köré épülő marketing- és menedzsmentcégek közül, amik a szexmunkáról ismertté vált platformból élnek. Bár az OnlyFans úgy hirdeti magát, mint ahol a rajongók közvetlen, személyes kapcsolatot építhetnek a tartalomkészítőkkel, a nagyobb fiókoknál ezt a munkát sokszor már ügynökségek végzik. A modellek helyett ők kezelik a közösségi oldalaikat, válaszolnak az üzeneteikre, beszélgetnek az előfizetőkkel – mindezt a bevételből való részesedésért cserébe. A New York Times 2023-ban úgy írt az OnlyFans köré épült közvetítői iparágról, mint amit a digitális tartalmak végtelen sokszorosíthatósága, a globálisan elérhető olcsó, angolul beszélő munkaerő és az emberek társas kapcsolatok iránti szinte csillapíthatatlan vágya tart életben.

Az OnlyFansszel partner ügynökségek ugyanakkor mindet megtesznek azért, hogy fenntartsák a személyes kapcsolat illúzióját. A több műszakban dolgozó alkalmazottak feladata, hogy ha egy magányos férfi ráír egy modellre, azt érezze, valóban vele beszélget, „miközben lehet, hogy a másik oldalon valójában egy 25 éves filippínó srác ül”. Ehhez az alkalmazottak részletes útmutatókat kapnak: Máté velünk is megosztott egy belső kézikönyvet, amely lépésről lépésre bemutatja, hogyan kell egy hétköznapi beszélgetést fokozatosan bizalmasabb irányba, majd fizetős extra tartalmak felé terelni. Ehhez azonban először be kell cserkészni a fizetőképes ügyfeleket. Marketingesként ebben vett részt Máté is.

„Mindenkinek megvolt a maga bevált módszere arra, hogyan szerezzen előfizetőket”

– mondta, aminek azért volt kiemelt jelentősége, mert jutalékos rendszerben dolgoztak.

Eleinte a forgalomterelést videókkal és hirdetésekkel oldotta meg, vagyis olyan organikus módszerekkel, amik semmilyen komoly informatikai tudást nem igényeltek. Egy idő után aztán megtalálta a módját annak, hogyan lehet a kézi munkát szoftverekkel kiváltani.

„Reggel hétkor felkeltem, rámentem egy influenszer Instagram-fiókjára, és a posztját lájkolók közül bekövettem kétszáz embert az általam menedzselt profillal. Napközben mondjuk húszan visszakövettek, este hétkor kikövettem az összeset. Másnap ugyanez elölről. Aztán rájöttem, hogy ezeket a repetitív feladatokat automatizálni is lehet, ezért fejlesztettem rá egy asztali szoftvert” – mondta.

A vezetés hamar felfigyelt Máté „tehetségére”, aki közben az iskola, az edzőterem és az otthona között ingázott. A cég végül egy 4-5 fős marketingcsapat vezetését is rábízta, még a 17. születésnapja előtt.

A platformok közösségi irányelveit betartó, úgynevezett white hat megoldások idővel egyre inkább átcsúsztak a szürkezónába.

Az automatizálási szkripteket például minden nagyobb közösségi platform tiltja, de ezeket nehezebb kiszűrni, ha telefonokon futnak. Máté ezért egyre több mobilt vásárolt, amiket rákötött egy központi számítógépre. A rendszer olyan hatékonynak bizonyult, hogy egy ponton el is kezdett skálázni.

Egy-két telefonnal kezdte, majd saját forrásból és a cég támogatásával 2–3 hónap alatt 150–200 készülékre bővítette az állományt.

Mivel a telefonok rengeteg hőt termeltek, és folyamatosan zúgtak, kibérelt egy egyszobás lakást Budapesten, ahonnan saját, kvázi szerverparkszerű rendszert üzemeltetett. A programok minden fióknál naponta kétszer, véletlenszerű időpontban tettek közzé videókat, pörgették a reelseket, automatikusan követtek és kikövettek felhasználókat, valamint véletlenszerű posztokat is lájkoltak, hogy a működésük minél inkább emberinek tűnjön.

Előfordult, hogy Máté hetekig nem járt a lakásban. Minden távvezérelve, távfelügyelve és bekamerázva működött, a gépeket ventilátorok hűtötték. Csak akkor ment oda, ha meghibásodott egy telefon, vagy új állomást kellett üzembe helyezni.

Miközben az egész operáció Magyarországról futott, a telefonok a platformok számára úgy látszottak, mintha a világ különböző országaiban lennének. Ehhez nem volt elég egy sima VPN, a SIM kártyákkal kellett trükközni, amihez speciális szoftvereket használt.

„A lakásban lévő 150 telefon 150 különböző geolokációban volt a világ minden táján, jellemzően a legnagyobb költésű piacokon. Főleg német, amerikai, svájci és holland felhasználókra targetáltunk.”

Máté szerint ha nem lenne rá kereslet, ekkora iparág nem épülhetett volna az OnlyFans köré. A platform 2016-ban indult, de igazán a koronavírus-járvány alatt robbant be, mikor sokaknak nyújtott lehetőséget arra, hogy az otthon töltött időt pénzzé tegyék. A legfrissebb adatok szerint a platformnak világszerte 377,5 millió felhasználója és 4,6 millió tartalomgyártója van, vagyis egy alkotóra átlagosan 81-82 előfizető jut. Ezzel párhuzamosan a platform köré épülő közvetítői piac is hatalmasra nőtt, aminek résztvevőit az iparági szereplők gyakran egyszerűen csak „e-striciknek” nevezik.

Az árucikk mégsem csak a pornó, hanem az emberi kapcsolat. Máté úgy emlékszik, hogy sok magányos férfin segítettek azzal, hogy beszélgettek vele, a virtuális barátai lettek. Ennek szerinte azért van jelentősége, mert az Egyesült Államokban a 15–34 év közötti férfiak körében az öngyilkosság a második leggyakoribb halálok. De azt sem tagadja, hogy a labilis férfiakat lehetett leginkább behúzni az érzelmi manipulációval.

A férfiakat főként Instagramról és TikTokról csatornázta át, ahol hivatalosan tilos a meztelen tartalom. Ennek kijátszására különböző trükköket dolgozott ki. Az egyik ilyen az úgynevezett mother–slave modell volt.

A rendszer középpontjában egy adott OnlyFans-modell anyafiókja állt, amelyen szándékosan semmilyen kockázatos tartalom nem jelent meg, hogy elkerüljék a tiltást. Köré azonban felépítettek több tucat vagy akár több száz kisebb, úgynevezett backup accountot, amelyekkel már bátrabban lehetett kísérletezni. Ezen is a modell tartalmai mentek, csak már feszegették a felhasználói feltételek határait. Ha egy ilyen fiók lebukott, egyszerűen pótolták egy másikkal. Míg az anyafiók önmagában csak korlátozott számú emberhez jutott volna el, a köré épített kisebb profilok a sokszorosára növelték a hatósugarát. Ugyanazt a tartalmat terítették különböző piacokon, a cél minden esetben az volt, hogy a felhasználókat végül az anyafiókra irányítsák. Az anyafiók pedig össze volt kötve az OnlyFansszel – többnyire Linktree-n keresztül, a direkt linkeket ugyanis egyik platform se engedi.

„Állandó kérdés volt, hogy mennyi az a minimális ruhamennyiség, amit az Instagram még átenged a slave fiókokon. Nyilván minél kevesebb ruha volt a nőn, annál jobban felkeltette a férfiak érdeklődését” – mesélte Máté.

A hálózatban voltak úgynevezett kamikaze fiókok is. Ezeket arra használták, hogy a legkockázatosabb tartalmakat tegyék ki, így nem is számított, ha rövid időn belül letiltották.

Mother (b) és slave (j)

Máté szerint ebben az időszakban nem volt törvényi korlátozás a mesterséges elérés növelésre se Magyarországon, se máshol az unióban. (Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete, a Digital Services Act [DSA], amelyet 2022-ben fogadtak el, a nagy online platformok számára rendszerszintű kockázatként azonosította a szolgáltatások manipulálását, beleértve az automatizált, nem hiteles fiókok használatát és a tartalmak mesterséges felerősítését. A rendelet ugyanakkor nem közvetlenül tiltja az ilyen gyakorlatokat, hanem a platformokat kötelezi arra, hogy felmérjék és kezeljék az ezekből fakadó kockázatokat.)

Többször előfordult, hogy Máté egy-egy bevált marketingmódszerére – amely szembement az adott platform felhasználási feltételeivel – rájöttek és letiltották.

„Vagy mi hibáztunk, vagy letrackelték a szerverközpontot, vagy összerakták, hogy a fiókok ugyanahhoz a hálózathoz tartoznak.” A legkisebb probléma az volt, amikor csak egy-egy fiókot tiltottak le. Komolyabb gondot okozott, amikor nemcsak egy profilt, hanem egy készüléket vagy egy szervert tiltottak le. Ebben az esetben a fiókveszteség elérte az ezres nagyságrendet.

Máté szerint a rendszer egyik legnagyobb előnye az volt, hogy minden eleme könnyen pótolható, és gyakorlatilag bárki lecserélhető. „Ha egy modellt facebannoltak [vagyis minden olyan tartalmát letiltották, amelyen az arca szerepelt – szerk.], egyszerűen felbontottuk vele a szerződést, és jött a helyére a következő” – mondta. Azóta pedig megjelentek az AI-modellek is, amelyeket hasonló oldalakon bárki ingyen is legenerálhat. Így nincs szükség valódi tartalomkészítőkre, és a jutalékból is több marad a promótereknél.

Már valódi modellek se kellenek
Forrás: AI Creator Marketplace

Máté a kezdetektől ügyelt arra, hogy senkivel ne alakuljon ki személyes vagy érzelmi kapcsolata. A modellekkel szinte egyáltalán nem kommunikált közvetlenül: egyszerűen leadta az igényeit a menedzsmentnek, ők továbbították azokat, másnapra pedig megérkezett a Google Drive-link, ahol megtalált minden szükséges fotót és videót.

Utolsó projektje, mielőtt végleg hátat fordított az iparágnak, a társkereső alkalmazások automatizálása volt. A cél itt sem változott: minél több felhasználót átirányítani az OnlyFansre. A Tinderen és a Bumble-ön egyszerre 80-100 profilt működtetett, geolokáció-manipulációval.

„Felléptünk a Tinderre – ahol már a fiókok gyártása is automatizálva volt –, és nekiálltunk swipe-olni.”

Ekkor már a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kapott a rendszerben. A ChatGPT éppen csak megjelent, de Máté szerint a cégnél szinte azonnal kísérletezni kezdtek vele. „Először ChatGPT-alapon, később már saját nagy nyelvi modellekkel beszélgettünk az emberekkel” – mondta.

„Első körben véletlenszerűen húztuk jobbra vagy balra a felhasználókat. Ha lett egy match, az AI elkezdett beszélgetni vele. Úgy volt betanítva, hogy öt-hat üzenetváltás után rávegye az embert arra, menjen át Instagramra, onnan pedig OnlyFansre. Például bedobta, hogy: »Hey, sorry, I don’t check my Tinder a lot, let’s continue this on Instagram.« Rengeteg ilyen sablonszövegünk volt.”

Egy idő után a mesterséges intelligenciát már a férfiak osztályozására is használták. Egy profil képei, bemutatkozása és egyéb adatai alapján megpróbálták megbecsülni a felhasználó anyagi helyzetét.

Erre azért volt szükség, mert a társkeresők ingyenes verziójában naponta csak nagyjából 25-100 embert lehet jobbra húzni. „Ha valaki öltönyös képeket rakott ki, menő autókkal pózolt, vagy a profilján szerepelt, hogy jó cégnél dolgozik, az AI-elemzőnk pár másodperc alatt levágta, hogy körülbelül mennyi pénze lehet. Akiken látszott, hogy tehetősebbek, azokat nagyobb eséllyel húztuk jobbra, mint azokat, akik egy leharcolt Suzukival fotózkodtak” – mondta.

A rendszer egyre kifinomultabb lett, de ahogy korábban is, a platformok idővel rájöttek, mit csinálnak. „Egyre jobban megnehezítették a dolgunkat, aztán egy ponton ezek a módszerek már egyáltalán nem működtek. Ilyenkor mindig ki kellett találni valami újat.”

A megszerzett tudást Máté értékesítette is. Egyrészt a saját fejlesztésű szoftvereit árulta, másrészt írt egy kézikönyvet, amelyben összegyűjtötte az általa legjobbnak tartott marketingfogásokat.

Több mint két év alatt azonban a közösségi platformok is rengeteget fejlődtek, és egyre nehezebb lett kijátszani a szabályaikat. Mátét sokáig éppen a feladat összetettsége tartotta bent: nem volt elég jól programozni vagy érteni a marketinghez, a kettőt össze kellett kapcsolni, emellett szükség volt kommunikációs készségekre, tartalomgyártási tapasztalatra és még sok másra is.

Egy idő után azonban belefáradt az egészbe. Szerinte a pornóipar ma is tabunak számít, amit ő maga is szégyellt valamennyire, de lelkiismeret-furdalása nem volt miatta. „Olyan minőségben szolgáltattunk, hogy az szerintem mindenkinek megérte” – mondta.

II.
Botfarm

Máté jómódú családból származik, ezért állítása szerint sosem a pénz motiválta igazán. Az OnlyFansből befolyt összeget nagyrészt visszaforgatta a működésbe, miközben fizette a lakás bérleti díját, a folyamatosan növekvő szerverfarm költségeit és a különböző szoftver-előfizetéseket.

A szülei mindebből annyit érzékeltek, hogy gyakran órákra bezárkózik a szobájába. Ez önmagában nem volt szokatlan, Máté informatikai érdeklődése régóta ismert volt otthon, így nem keltett különösebb feltűnést, ha órákon át valamelyik projektjén dolgozott. Arra viszont mindig ügyelt, hogy amikor bárki ránézett a monitorára, legfeljebb a Visual Studio vagy néhány Excel-tábla legyen nyitva. „Nyilván nem az volt kint a képernyőn, hogy egy nő rázza a csöcseit.”

Azt mondja, a legnehezebb az volt számára, hogy szinte senkivel sem beszélhetett őszintén arról, mivel foglalkozik. Egy-két közeli barátja tudott róla, de őket sem avatta be minden részletbe.

2024 elején hagyta maga mögött az OnlyFans-világot, de addigra jelentős infrastruktúra és tudás halmozódott fel nála.

Ekkor kezdett el első körben Instagramon és TikTokon egy-egy tízezres nagyságrendű bothálózatot futtatni.

„Ez már pusztán arról szólt, hogy követőket, lájkokat, kommenteket és megtekintéseket árultam” – mondta. A szolgáltatásait nemcsak végfelhasználóknak, hanem viszonteladói hálózaton keresztül is értékesítette. Az üzlet mögött hivatalos céges háttér állt, egy ismerőse kft-jén keresztül papírozták le a botolást.

A vállalkozásnak saját weblapja volt, ezenkívül Telegramon és Facebookon is hirdetett. „90 százalékban one-man show volt, nagyrészt egyedül toltam” – mondta. Időnként azért maga mellé vett „egy-két szoftverfejlesztő havert”, akik beszálltak egy-egy projektbe.

Eleinte teljesen hétköznapi emberek találtak rá a hirdetéseikre, akik szerinte azért vettek Instagram-követőket, hogy felvágjanak a haverjaik előtt. Később influenszerek is felfedezték a lehetőséget. Egy influenszer ugyanis minél több követővel és eléréssel rendelkezik, annál többet kérhet egy fizetett együttműködésért.

„Ha valakinek volt 200 ezer követője, mi pedig egy hónapon keresztül napi ezret rádobtunk, az a hónap végére már 30 ezer plusz követőt jelentett. Ha ehhez még organikusan összeszedett mondjuk 20 ezret, akkor a hirdetésért elkérhető összeg a korábbi díjak többszörösére nőhetett. Ez nyilván mindenkinek jó üzlet volt” – magyarázza.

A szolgáltatásokat viszonylag elérhető áron kínálták: ezer Instagram-követő nagyjából 1500 forintba került, míg 50 ezer követőért körülbelül 50 ezer forintot kellett fizetni.

Az általuk felépített informatikai rendszer arra is képes volt, hogy előfizetéses csomagokat kezeljen egy-egy fióknál. A gyakorlatban ez annyit tett, hogy a rendszer folyamatosan figyelt egy adott profilt, és amint megjelent rajta egy új poszt, automatikusan kapott egy előre beállított mennyiségű lájkot vagy megtekintést. „Ha valakinek előfizetése volt, akkor nem egy már közzétett posztra vásárolt aktivitást, hanem befizetett arra, hogy a jövőbeni húsz posztja mindegyike automatikusan kapjon mondjuk 200 lájkot” – mondta Máté.

„TikTokkal és Instagrammal kezdtük, aztán szépen bővültünk: először Telegramra, Facebookra és YouTube-ra, később Twitchre és Discordra. A végére gyakorlatilag már minden nagyobb közösségimédia-platformon futtatunk saját botokat.”

Különböző nemzetiségű fiókokat hoztak létre attól függően, mire volt kereslet. Elmondása szerint az amerikai és a német fiókok voltak a legnépszerűbbek, de magyarokat is gyártottak. „A csúcson, amikor a legnagyobb forgalmat szolgáltuk ki, Instagramon és TikTokon együtt nagyjából 500-600 ezer fiókkal rendelkeztünk.” A hazai közélet egyik legfontosabb terepének számító Facebookon 5-10 ezer fiók bőven elég volt, mert „senki sem akar 15 ezer lájkot venni” – fogalmazott Máté. Az ugyanis már túl sok, túl feltűnő, nem reális a magyar piacon.

Nem minden profil volt ugyanolyan minőségű. „Az alap botfiókok a klasszikus filippínó vagy kínai hülyeségek, amelyekkel mindenki találkozik a közösségi médiában. De nálunk magasabb minőségű fiókokat is lehetett vásárolni, ezeket kategóriákba soroltuk.”

A C kategóriában csak egy felhasználónév volt feltöltve, sem poszt, sem más tartalom. A B kategóriás fiókoknál már volt bio, egy idézet és valamilyen profilkép. Az A kategóriás fiókoknál már nem lehetett megmondani, hogy botprofilról van szó. „A legmagasabb minőséget A+-nak hívtuk. Ebből Instagramon összesen körülbelül ezer darabunk volt, mert ezeknek a 90 százalékát manuálisan építettük fel” – mondta.

Amikor Máté elkezdett ilyen fiókokat építeni, az AI-os képgenerálás még nem tartott azon a szinten, hogy érdemben lehessen használni. A profilokhoz ezért jellemzően az internetről szedett le képeket.

„Voltak fiókjaink, amelyeket folyamatosan scrapeltünk. Ha láttunk a Facebookon egy valós embert, akinek nem találtuk meg az Instagram-profilját, akkor gyakorlatilag felépítettünk helyette egy Instagram-fiókot. Be voltak állítva különböző alertek, és ha az illető kirakott valamit a Facebookra, a rendszer automatikusan leszedte, majd kiposztolta a mi Instagram-fiókunkra.”

„Olyan fiókhálózatokat is összeraktunk ezzel a módszerrel, amikről tényleg nehéz volt megmondani, hogy nem valós. Volt, hogy egy teljes családot hoztunk létre: apa, anya és három gyerek. Ha az egyikük kirakott valamit, arra reagált a másik, megvoltak a rokoni összefüggések, minden.” (Amikor megmutattuk Máténak az egyik korábbi cikkünket, amelyben a Zoli és Cintia, valamint Cintia húga, Kiara köré felépített fideszes bothálózatot lepleztünk le, azt mondta, a rendszer logikája nagyon hasonlít arra, ahogyan ők is dolgoztak. Arra viszont nem tudott válaszolni, hogy az adott hálózat tőlük származott-e, mert a bonyolultabb profilhálózatokat már jellemzően virtuális asszisztensek építették fel.)

III.
Politikai meló

2024 elején, ahogy közeledtek az önkormányzati választások, az akkor 17 éves Máté vállalkozását politikához közeli szereplők is felfedezték. Egyre több emberhez jutott el, hogy milyen szolgáltatásokat kínál.

„Gondolom, szájról szájra terjedt a híre politikai körökben, de az is lehet, hogy egyszerűen rátaláltak a hirdetéseimre. Érkeztek érdekesebb kuncsaftok is, ráadásul olyanok, akik nagyon nagy tételben vásároltak” – mondta.

Két visszatérő ügyfélről számolt be, az egyikük politikai menedzserként mutatkozott be neki. Saját elmondása szerint 6-8 önkormányzati képviselőt menedzselt: ő vitte a képviselők marketingoperációit, kezelte a közösségimédia-fiókjaikat.

„Nagyjából ugyanazt csinálta a politikusokkal, mint korábban én az OnlyFans-modellekkel.”

Máté a megrendelő személyazonosságát nem akarta felfedni, bár minden esetben látta, hogy melyik politikus közösségimédia-fiókjára érkeznek a megrendelések. Azt azonban nem mindig tudta beazonosítani, hogy pontosan ki áll a vásárlás mögött, mivel a kommunikáció Telegramon vagy Signalon zajlott, amiket jellemzően mindkét fél inkognitóban használt.

A vásárlások sokszor egyszerű kozmetikázásra mentek el. „A rosszul teljesítő posztokra vásároltak elérést, hogy ne legyenek annyira gázosak a számaik. Volt, hogy csak követőket vettek, mert jól néz ki, ha az ő képviselőjének több követője van, mint az ellenfelének” - mondta.

A botokkal azonban nemcsak látszatot teremtettek, hanem az algoritmust is befolyásolták, hogy a tartalmak minél több valódi emberhez is eljussanak.

„Ha kiraksz egy videót a Facebookra, azt első körben a saját követőidnek mutatja meg a rendszer. Ezután a retenciós mutatók alapján – vagyis hogy mennyit interaktálnak vele, illetve mennyit néznek meg belőle – az algoritmus eldönti, érdekes-e a kontent. Ha azt látja, hogy egy kétperces videót átlagosan egy perc ötven másodpercig néznek, ráadásul többen újra is indítják, akkor a Facebook azt hiszi, hogy ez egy kurva érdekes videó, és érdemes megmutatni még több embernek” – magyarázta.

A kuncsaftok egy része erre a módszerre ment rá. „Miután kiraktak egy videót, az első fél órában magas retenciójú megtekintéseket botoltunk rá. Vagyis a botok rendesen végignézték egyszer-kétszer a videót, majd belájkolták. Ezzel becsaptuk a Facebook algoritmusát, és a videó természetes elérését is jelentősen meg tudtuk tolni.”

Amikor csak a követőszámot vagy egy videó megtekintéseit kellett felpumpálni, nem igazán számított, milyen fiókokat használtak. Egy Facebook-oldal követői közül ugyanis legfeljebb az első 100–150 ember látható, utána a lista lezárul. „De amikor már lájkokat vagy kommenteket kellett botolni, ott számított a minőség” – mondta Máté.

Sokszor éppen ebből lehetett következtetni a megrendelő szándékára. A saját oldalakat jellemzően valós felhasználónak tűnő, gondosan felépített profilokkal tolták meg. Az ellenfelek lejáratásánál pont az ellenkezője volt az igaz: ilyenkor a lehető leggyanúsabb botfiókokat küldték rájuk.

„Voltak, akik a politikai ellenfeleik oldalaira vásároltak követőket. Ilyenkor a visszatérő kérdés mindig az volt, hogy mi a legrosszabb minőségű fiók, amit rá tudunk küldeni. Általában a »Csin Csang Csung«, vietnámi, full bot követőket küldtük rájuk, akik aztán odaírogatták az ellenfél képviselőjének posztjai alá, hogy »Hajrá, XY!«, »Veled vagyunk!«”

Máté szerint ezek az akciók sok esetben belső megrendelések voltak.

„Amikor Magyarország egyik legnagyobb politikai pártjához köthető ember vett egy ellenzéki politikus oldalára egy rakás szar minőségű követőt, majd másnap egy ugyanahhoz a politikai oldalhoz kapcsolódó lap megírta, hogy a hülye gyökér képviselő botokat vásárol, akkor elég könnyű volt összerakni, mi történt.” A negatív reklám mellett a mesterségesen generált lájkokat ráadásul a Meta is bünteti: visszasorolhatja és szélsőséges esetben demonetizálhatja is azokat a fiókokat, ahol spam aktivitást észlel.

A trollkodásra Máté szerint a másik politikai oldalon is bőven akadt példa: az alábbi kommenteket egy fideszes képviselőjelölt posztjai alá rendelték meg, szintén a lehető „legvietnámibb”, legnyilvánvalóbban kamu fiókokkal. Ilyenkor a megrendelő egy .txt fájlban küldte át, pontosan milyen kommentek jelenjenek meg a kiszemelt posztok alatt.

Előfordult, hogy Máté cégét egyedi kérésekkel keresték meg. Főleg összetettebb feladatoknál, illetve akkor, amikor valaki nagyobb tételben, vagy komplett package dealeket vásárolt, közvetlenül is felvehette a kapcsolatot az operátorral Telegramon.

Máté két nagy politikai megrendelője közül a másik a Megafonhoz köthető véleményvezérek közösségimédia-fiókjaira vette igénybe a szolgáltatásait.

Miután lezajlottak az önkormányzati választások, kiestek azok a kuncsaftok, akik csak a kampány miatt vásároltak. Egy másik ügyfélkör viszont megmaradt: azok, akik Máté szavaival élve „sikeres influenszerként” akartak feltűnni a közösségi médiában. Őket a Fidesz körüli politikai influenszer közeggel, vagyis a Megafonnal azonosította.

„Mindent vettek és mindenre. Sokáig főleg az ellenfelek oldalaira botoltak, aztán egy idő után felmerült, hogy akár a saját fiókjaikat is meg lehetne tolni ugyanezekkel az eszközökkel”

– mondta.

Elmondása szerint a legtöbb pénzt a központ egyik legismertebb tartalomgyártója, Deák Dániel oldalára költötték.

„A politikai kuncsaftok közül Deák volt a legnagyobb profil, akire botoltunk. Emellett főleg női influenszerekre vásároltak, meg több kisebb megafonos arcra is.” Közülük kettőt név szerint is felidézett: Ibolya Csengét, akit 2024 novemberében igazolt át a Fidesz parlamenti frakciója a Megafontól, valamint Sebestyén Jankát, aki a Patrióta műsorvezetője, és akit a cég – a mai napig – elsősorban TikTokon vet be.

Máté állításainak alátámasztására olyan képernyőmentéseket is mutatott, amelyek a közte és vásárlók között zajló beszélgetésekről készültek. Mivel az ügyfelek a Telegramon 4-5 karakteres felhasználónevek mögé rejtőztek, Máté sokszor a megrendelések jellegéből és a hozzá leadott Facebook-oldalakból következtetett arra, hogy kivel állhat kapcsolatban. A Megafonhoz köthető ügyfelekkel az átlagosnál szorosabb munkakapcsolat alakult ki, egy idő után pedig már szinte baráti hangnemben folytak a beszélgetéeksek.

Az egyik ilyen üzenetváltás 2025. január 7-én zajlott: ekkor vásároltak először megtekintéseket Deák Dániel egyik videójára. A képernyőmentés alapján ezt a lehetőséget Máté vetette fel, de nem kellett sokat győzködnie a Megafonhoz köthető megrendelőt, hogy éljen vele. A beszélgetésben szereplő link alapján a videó az ATV Csatt című műsorának egy közel kétperces részlete volt, amelyben Deák a 2022-es választások előtti közvélemény-kutatásokról beszél, korabeli újságcikkek nyomtatott verzióit lobogtatva. A Facebook nyilvános adatai szerint a videót végül több mint 566 ezren nézték meg.

Forrás: Signal

A másik beszélgetés 2025 júliusának közepén zajlott. Ebben Ibolya Csenge TikTok- és Instagram-oldalaira vásároltak követőket. Hogy a növekedés ne legyen feltűnő, napi 100 követőben állapodnak meg két héten keresztül. Ezen a két platformon nehezebben indulhatott be a projekt: a híradósból lett influenszerből lett frakciószóvivőnek a TikTokon jelenleg is csak nagyjából 9 ezer, míg Instagramon 4 ezer alatti követője van. Érdekesség, hogy ugyanaz a profil vásárolt követőket Ibolya Csengének, amely korábban Deák Dániel oldalait is megdobta. Viszont a megrendelés már azután érkezett, hogy Ibolya elhagyta az intézményt, és a Fidesznek kezdett dolgozni.

A következő, véletlenszerűen kiemelt megrendelés a Patrióta női influenszerére vonatkozik. Egyetlen TikTok-videójára (lásd alább) 50 ezer megtekintést és ezer lájkot vásároltak, miközben jelenleg összesen mintegy 60 ezren követik a platformon, amely elvileg Sebestyén legerősebb közösségimédia-felülete.

@jankasebestyen

Soha 🤷‍♀️ #magyarpeter

♬ eredeti hang - Sebestyén Janka

 

ű„Nem tudtam garantálni, hogy az a bot, amit korábban egy ellenzéki vagy független jelölt vett igénybe, nem ugyanaz lesz, amelyik később egy megafonos poszt alatt bukkan fel. Véges számú fiókkal dolgoztunk, az ilyen átfedéseket nem tudtuk teljesen kiszűrni. Ezért megkerestek azzal, hogy építsünk nekik egy olyan bothálózatot, amit kizárólag ők használnak” – mondta.

Ez természetesen jóval drágább volt a korábbi megrendeléseknél, de Máté szerint a pénz nem igazán jelentett akadályt.

A cége végül 500 exkluzív profilt gyártott kifejezetten megafonos felhasználásra.

Arra a kérdésre, hogy voltak-e különleges elvárásaik, azt mondta: elsősorban a geolokációra helyezték a hangsúlyt, vagyis többségében budapestinek látszó profilokat kértek. A nemi arányt fele-fele arányban osztották el férfiak és nők között.

Egyetlen, akkoriban furcsának tűnő kérést tudott felidézni: azt szerették volna, hogy a férfi profilok fele Fradi-szurkoló legyen. A női profiloknál ennél jóval kevesebb volt az elvárás: ne tűnjenek se túl fiatalnak, se túl idősnek.

IV.
Befuccsolt hatalomátvétel

A megafonos fiókokra vásárló ügyfeleket egy idő után már a technikai háttér is érdekelni kezdte.

„Volt, hogy olyan apró technikai részletekről tettek fel kérdéseket, amikre már azt mondtam: erre nem tudok válaszolni, mert ez már üzleti titok” – mesélte Máté. A módszereket ugyanis hosszú hónapok kísérletezése során dolgozta ki, és a know-how-t nem akarta csak úgy átadni.

Máté számára hamar egyértelművé vált, hogy a cél egy saját, házon belül működtetett rendszer felépítése volt.

„Az érdekelte őket, hogyan tudnák ezt az egészet maguknak megcsinálni, és egyébként látszott, hogy van valamennyi informatikai hozzáértésük” – mondta.

Máté szerint elsősorban a szoftver érdekelte őket, annak ellenére, hogy többször is hangsúlyozta: önmagában az semmire sem elég. Fiókok, szerverek, proxyk és még egy csomó más infrastruktúra is kell mögé.

„Azt mondták, ez nem probléma. Mondjam meg, mire van szükség, ők pedig megveszik. A pénz nem számít” – idézte fel az akkori beszélgetéseket.

Máté nem állt kötélnek. Egyrészt azért, mert olyan viszonteladóknak is szolgáltatott, akik csak bérelték a rendszerét, és ez komoly bevételt hozott. Másrészt morális aggályai is támadtak: tartott attól, hogy egy ilyen eszköz olyanok kezébe kerülhet, akik rosszindulatúan használják.

„Ez egy veszélyes eszköz” – hangsúlyozta. Állítása szerint közvetítőként mindig figyelt arra, hogy valamiféle egyensúly megmaradjon. „Az ellenzékieknek sem engedtem, hogy szarrá botolják a fideszeseket, és a fideszeseknek sem, hogy szarrá botolják az ellenzékieket” – mondta.

Máté szerint ekkor kezdődtek a nyomásgyakorlási kísérletek.

„Először csak azt kérdezték, eladó-e a rendszer. Mondtam, hogy nem. Aztán jött a következő kérdés: eladó-e egy bizonyos összegért? Arra is nemet mondtam. De ezután is csak egyre magasabbra srófolták a tétet.”

A hangvétel idővel egyre fenyegetőbbé vált. „Eleinte csak ilyen baszogatások voltak: átgondoltam-e már, mennyi pénz kellene ahhoz, hogy belemenjek. Mivel soha nem mondtam konkrét összeget, ez láthatóan felbaszta őket. Erre válaszul személyes információkat kezdtek droppolni rólam a beszélgetésekben.”

Pedig Máté soha nem árulta el az ügyfeleinek, hogy ki ő, álnéven kommunikált velük. Azt mondja, mindig komolyan vette az információbiztonságot, bár azt nem zárja ki, hogy ő maga is hibázhatott, és valamilyen módon kiderülhetett a személyazonossága.

„Nem állítom, hogy bármilyen állami szerv segítségét kérték volna, erre semmilyen bizonyítékom nincs. Olyasmikre kezdtek utalgatni a chatekben, amiket akár nyílt forrásokból is össze lehetett szedni. Lehet, hogy tényleg csak ennyi történt.”

A legnyugtalanítóbb pillanat mégis az volt, amikor rákérdeztek arra, milyen az a gimnázium, ahová jár – konkrétan megnevezve az iskolát.

„Ha ezt valaki egy hétköznapi beszélgetésben kérdezi meg, az tök normális. De amikor semmit nem osztasz meg magadról az interneten, és mégis így kérdeznek rá, az már nem annyira bizalomgerjesztő.”

Egy idő után fizikailag sem érezte magát biztonságban. Végül arra jutott, hogy az egész nem ér ennyit, különösen egy olyan időszakban, amikor az érettségire is készül.

Úgy érezte, ha egyszerűen letiltja őket, vagy törli a Telegramot, attól még nem fogják békén hagyni. Mivel nem tudta, kikkel áll szemben, vagy milyen eszközök birtokában vannak, a merevlemezek fizikai megsemmisítése mellett döntött. „Első körben leépítettem a szervereket. Az összes szoftver digitális másolatát letöröltem a gépekről, és fizikailag is megsemmisítettem azokat a merevlemezeket, amelyeken tároltam őket. Az volt a célom, hogy minden nyomát eltüntessem annak, hogy valaha a magyar piacra dolgoztam, hogy kiknek szolgáltattam, és pontosan mit csináltam.

Átfúrtam a gépem fő merevlemezét, majd Telegramon mindenkinek kiküldtem egy automatikus üzenetet arról, hogy a jövőben már nem foglalkozom ilyen tevékenységgel. Mellé ajánlottam két másik oldalt is arra az esetre, ha valaki hasonló szolgáltatásokat szeretne vásárolni. Egy héttel később pedig töröltem a Telegram-fiókomat is. Nagyjából itt ér véget a sztori” – mondta. Saját védelme érdekében néhány képernyőmentést és egyéb bizonyítékot is megőrzött. Ezeket mutatta meg a 444-nek.

Máté visszatekintve azt mondja, nem tud olyan szereplőről Magyarországon, aki hasonló léptékben és olyan minőségben csinálta volna ezt, mint ő.

Állítása szerint a 2026-os országgyűlési választási kampányban is kereste ennek a nyomait, de amit látott – és amiről mi is írtunk a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökséghez köthető kamuprofilok kapcsán –, az nagyrészt emberi munkára épült.

„Mi ezt szoftveresen csináltuk. Ezért tudtunk igazán skálázódni, és ezért tudtuk érdemben befolyásolni az algoritmust.”

Máté nemrég lett nagykorú. Jelenleg szabadúszó szoftverfejlesztőként dolgozik. Idén érettségizett kitűnő eredménnyel. Elmondása szerint soha nem tanult különösebben sokat, mert amit órán hallott, azt könnyen megjegyezte. Tanulmányait szeptembertől közgazdasági és politikatudományi területen folytatja.

A 444 megkereste Kovács Istvánt a Megafon központi elérhetőségén keresztül, illetve személyes e-mail címén is, ő azonban nem reagált a megkeresésünkre. A cikkünkben név szerint említett egykori és jelenlegi megafonos tartalomgyártók közül Deák Dánielnek és Ibolya Csengének küldtünk kérdéseket, utóbbi válaszát alább teljes terjedelmében közöljük:

Kedves Német Szilvi!

A levelében szereplő állítás valótlan. Sem követőket, sem lájkokat, sem egyéb botforgalmat nem vásároltam Instagram, TikTok vagy más közösségi médiafelületeimre, és ilyen megrendelésről sincs tudomásom. (Mellesleg az eléréseim sem támasztják alá a gyanúját.) A kampányidőszakban közösségi oldalaimat több alkalommal érték bot- és spamjellegű támadások, amelyeket próbáltam megállítani, többek között egyes felületek ideiglenes korlátozásával. A Megafonnal 2024 szeptembere óta nem állok kapcsolatban.

Üdvözlettel, Ibolya Csenge Gabriella

Címlapi kép: Kiss Bence