A 2021 decemberében útnak indított James Webb űrtávcső néhány hónappal később kezdte meg a működését. A 6,5 méteres átmérőjű eszköz az infravörös tartományban kémleli a világegyetemet, olyan részleteket is felfedezve, amelyeket a továbbra is szolgáló elődje, az optikai és ultraibolya tartományokban érzékelő Hubble nem képes kiszúrni.
A földtől 1,5 millió kilométerre állomásozó űrteleszkóp azóta sorban termeli a látványosabbnál látványosabb felvételeket, decemberben például egy olyan galaxist sikerült megtalálnia, amit sokáig eltűntnek hitt a tudomány. Most ismét a galaxisok kapcsán került előtérbe a JWST munkássága, egy lenyűgöző összeállítással szolgálva a csillagászat rajongóinak.
Nemrég a Reuters hírügynökség számolt be a Physics at High Angular resolution in Nearby GalaxieS (PHANGS) nevű programról, melynek keretében a tudósok összesen 19 spirálgalaxist kaptak "lencsevégre" a James Webb űrtávcső segítségével, majd egyetlen kollázsra helyezték őket. A lenyűgöző összeállításon sorakozó galaxisok közül a legközelebbi, az NGC5068 nagyjából 15 millió fényévnyire van tőlünk, míg a legmesszebb fekvő NGC1365 nem kevesebb mint 60 millió fényévnyire.
A felvételek látható és közel-infravörös spektrumra kifejlesztett NIRCam, illetve a közepes és hosszú infravörös hullámhosszokat rögzítő MIRI kamerákkal készültek, és durván 100 000 csillaghalmazt, valamint több millió egyedi csillagot mutatnak.
"Ezek az adatok azért fontosak, mert új képet adnak a csillagkeletkezés legkorábbi fázisáról. A csillagok olyan porfelhők mélyén születnek, amelyek teljesen elzárják a látható hullámhosszúságú fényt - amire a Hubble űrteleszkóp érzékeny -, a JWST hullámhosszán viszont láthatóvá válnak ezek a felhők.
- magyarázta a kutatás jelentőségét és az új űrtávcső előnyét Thomas Williams, az Oxfordi Egyetem csillagásza, aki a felvételekkel kapcsolatos adatfeldolgozást vezette. A szakértő azt is hozzátette, hogy a galaxisok formálódásának kezdeti szakaszáról még mindig nagyon keveset tudunk, ezért a JWST-vel szerzett információk létfontosságúak lesznek annak megértésében, hogy a bennük található csillagok miként kezdik az életüket.
A megörökített galaxisok külön-külön, nagy felbontásban is megtekinthetők a James Webb űrtávcső képgalériájában.
