Újabb ígéretes bányatelken végeznek kutatófúrásokat Borsod-Abaúj-Zemplénben; Szendrőben tíz-tizenkét millió tonna szén is lehet – jelentette ki Riz Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke, országgyűlési képviselő (Fidesz) a helyszínen tartott tájékoztatóján. Mint mondta, a megyének körülbelül 200 évre elegendő szénvagyona van, sajnos tíz-tizenöt éve az utolsó mélyművelésű bánya is bezárt, jelenleg két külszíni bánya működik a térségben.

A szendrői bányatelken lévő szén ígéretes mennyiségű, és nemcsak geológiai vagyon, hanem bányászható is. A jövőben, a megfelelő technológia kiválasztásával és vállalkozói kedv ismeretében pedig mielőbb a felszínre kerülhet – tette hozzá. Mint mondta, a szakemberek "tiszta képet szeretnének kapni ennek pontos nagyságáról", és amikor mindez egy üzemi terv formájában készen van, világossá válhat, hogyan hasznosulhat a borsodi szén.

Arról is beszámolt, hogy a szendrői mellett Borsodban több ígéretes bányatelek is van. Hozzátette: a legfontosabb feladat a megfelelő technológia meg-, illetve kiválasztása, hiszen számos formában lehet ma a szenet hasznosítani. A megyei közgyűlés alelnöke utalt a japán "tisztaszén technológiára", és olaszországi érdeklődésről is beszámolt. Nemrég egy japán delegáció járt a térségben annak érdekében, hogy meghonosítsák az úgynevezett tisztaszén-technológiát a régióban.

Megemlítette, hogy ez a térség a korábbi évtizedekben jórészt a bányászatából élt, a 90-es években azonban valamennyi mélyművelésű és külszíni bánya bezárt. Bányászok ezrei kerültek az utcára, családjuknak bizonytalanná vált az egzisztenciája. A foglalkoztatás jövőjének lehetőségeiről azt mondta, tizenöt-tizennyolc éve az utolsó bányásztanuló is befejezte tanulmányait a térségben, a megyében középfokú bányászképzés nincs, ezt is újra kell indítani. Megjegyezte, két-három év az az időintervallum, amikor a képzést is beindítva bánya nyílhat a területen. A most feltárt és hasznosítandó szénvagyon azonban bányászok százainak biztosíthat megélhetést – hangsúlyozta Riz Gábor.

Nagy lehetőség

Nem csak az Ózd melletti Farkaslyukon, hanem Szendrő környékén is a szénbányászat újraindításában gondolkodnak. A település határában lévő területén éppen ezért kezdték meg azokat a kutató fúrásokat, amelyek megerősíthetik a szénvagyonról szóló becsléseket. Az elmúlt hetek eredményei kedvezőek, erősítették meg a helybéli szakemberek.

- A korábbi ismeretek alapján tudott volt, hogy ezen a területen külszíni fejtésre alkalmas szén található. Most ennek a pontosító fúrásait végezzük, a bányakapitányság engedélye alapján – fogalmazott Bombicz János, a Szuha 2000 Kft. ügyvezetője. – Azt reméljük, hogy a mostani munka igazolja a meglévő kutatási és számítási eredményeket, és a későbbiekben éves szinten egy 2-3000 tonna kapacitású szénfejtést lehet nyitni. Vannak elképzeléseink a szén felhasználásával kapcsolatban is. Az önkormányzattal történt megállapodás értelmében elsősorban a tiszta szén technológiát alkalmazva szeretnénk feldolgozni az itt kitermelt mennyiséget.

A helyszínen dolgozó vállalkozók nem olyan szakemberek, akik most kezdtek el foglalkozni a szénbányászattal. Évtizedeken keresztül dolgoztak a szakmában, végigélték az állami vállalatok visszafejlesztését, az ágazat szinte teljes mértékű megfojtását. Most mégis abban bíznak, hogy az időkkel a helyzet is változik, és a Borsodi Szénmedencében található ásványi vagyont sikerülhet a legoptimálisabb módon felhasználni, értékesíteni.

- Az elmúlt húsz évben a szakma valahogy megpróbált talpon maradni, még akkor is, ha nem kaptunk kellő segítséget – tette hozzá Bányai László, bányavállalkozó. – Bízom benne, hogy a legnehezebb időszakon túl vagyunk, és a jövőben egy új szemlélettel, egy új technológiával ismét eljön a szén ideje. Az engedélyeink alapján a jelenleg is zajló munkát még idén be kell fejezni, Most úgy tűnik, hogy a fúrások igazolják az elvárásainkat, vagyis ezen a területen egy nagyságrendileg 10 millió tonna ásványvagyon áll a rendelkezésünkre. Mi azon vagyunk, hogy megfeleljünk majd azoknak az elvárásoknak, amelyeket a felhasználó akár energetikai, akár vegyipari szempontból támaszt.

Erőmű helyett tiszta szén

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke egyre mélyebb szinten ássa bele magát Borsod bányászati lehetőségeibe. Riz Gábor Ózd környékén és most a szendrői esetben is úgy nyilatkozott: a múlt jelentheti a jövőt, amely a foglalkoztatási nehézségeken is enyhíthet szűkebb hazánkban.

- A kormány nagyon jó úton jár akkor, amikor a teljes hazai ásványkincset ismét lajstromba veszi – jelentette ki Riz Gábor. – A magyarországi bányásztársadalom látja azt, hogy világviszonylatban milyen fordulat tapasztalható a szénnel kapcsolatban. A korábbi erőművi felhasználás helyett egy új technológia kerül előtérbe. A japánok is ezért jártak az elmúlt időszakban többször is hazánkban. A szénhez emberek sorsa fűződött, közösséget teremtett, és nagyon bízom benne, hogy Borsodban ez a nehézipari ágazat ismét meghatározó lehet. A kezdeti lépéseket már megtettük, de ezeket folyamatosan újabbaknak kell követnie, hogy még több, kézzelfogható eredményről beszélhessünk.

Nem csak energia

A szakemberek és a politikai döntéshozók egyre többször és egyre nagyobb intenzitással tartják napirenden a szénbányászat újraindítását a megyében. A kormányzati szándékot erősíti meg, hogy az idei bányásznap országos ünnepségén Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a hazai (így a borsodi) szén hasznosítása mellett tört lándzsát. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy "a magyar földben lévő szénvagyon szerepét nem lehet kizárólag a szén villamosenergia-termelésben betöltött szerepén keresztül megítélni, a beruházási mélypont kivédésére és a környezetvédelmi kötelezettségek betartása érdekében komolyan számolni kell a tisztaszén-technológiával történő hasznosítással, elsősorban a vegyiparban."

A szaktárca vizsgálja a korábban beszüntetett bányászati tevékenységek folytatásának, illetve új területeken való megindításának lehetőségét. A miniszter korábban elmondta azt is, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak vezető japán vállalatokkal a leghatékonyabb tisztaszén-technológia bevezetésére, hogy az induláshoz szükséges borsodi kísérleti üzem felépülhessen. Erről nyáron már Miskolcon is szó volt a japán fél és a magyar szaktárca illetékese jelenlétében.