Az első levelet a nyugdíjasoknak írta még 2010 szeptemberében, alig fél évvel azután, hogy a Fidesz-KDNP átvette a szocialistáktól a kormányzást. Orbán akkor nem minden nyugdíjast célzott meg, hiszen összesen 1,7 millió levelet küldött ki, azaz nagyjából annyit, amennyi öregségi nyugdíjas van. Az MSZP a szemére is vetette, hogy 400 ezer embert mellőzött, nagyjából annyit, amennyi járadékos nyugdíjas van.

Az elsőt a Fidesz fizette

Ám a szocialisták azt is kifogásolták, hogy a Fidesznek listája van azokról az idősekről, akiknek levelet küldött. Merthogy ezeket a küldeményeket még nem az állam, hanem a kormánypárt fizette. Szijjártó Péter, aki akkor Orbán Viktor szóvivője volt, azt mondta, egy levél elkészítésének költsége nagyjából 10 forintba kerül, így tehát összesen 17 millió forintjába került a pártnak az akció. Orbán egyébként már ekkor kisebb nemzeti konzultációt végzett, hiszen azt kérdezte a nyugdíjasoktól, hogy mit várnak a kormányától és miként látják a helyzetüket.

Az első levelezés azért is jelentős, mert később Orbán Viktor a nyugdíjasoktól kapott válaszokra is hivatkozott a magányugdíj-pénztári pénzek államosításakor. Mint azt a kormányfő hangoztatta, a nyugdíjasok válaszaiból kiderült, hogy a legfontosabb szerintük a nyugdíjak biztonsága. Ezért – érvelt a kormánypárt – meg kell védeni a nyugdíjakat, nehogy azok a „spekulánsok és üzletemberek kezébe kerüljenek”. Sőt, ez az időszak már a rezsicsökkentés előszele is volt, merthogy a kormányfővel „levelező” nyugdíjasok a növekvő rezsiköltségek miatt is aggódtak. Orbán ekkor döntött úgy, hogy a kisfogyasztók gázszámlája nem emelkedhet.

Megvédte a nyugdíjakat

A kormányfő alig három hónap múlva újra tollat ragadott és ismét a nyugdíjasoknak írt. Ez amolyan válaszlevél volt, igaz, ennek a költségét (168 millió forintot) már az állam, pontosabban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság fizette – később ez az intézmény állta belső forrásból az összes, nyugdíjasoknak címzett kormányfői levelet. Míg az első, még a Fidesz által fizetett levél elkészítésének költsége 10 forint volt, itt az összköltség levelenként 60 forintra jött ki. De az elsővel ellentétben ezt már nemcsak 1,7 millió, hanem 2,8 millió nyugdíjas kapta kézhez. Orbán ebben a levélben a kormány „nyugdíjmentő intézkedéseiről” írt. (Néhány héttel később a magánnyugdíj-pénztári tagok kaptak levelet a miniszterelnöktől.)

A következő Orbán-levélig csak két hónapot kellett várni, de megérte, hiszen ezúttal nemcsak a nyugdíjasoknak írt a kormányfő, hanem mindenkinek – ekkor tartott nemzeti konzultációt az új alaptörvényről. A sok címzett sokba kerül, ennek a levelezésnek a költsége konkrétan 705 millió forintra rúgott. Ennél jóval olcsóbb volt az alig egy hónap múlva kiküldött levelezési akció, amikor Orbán a rendőrség hivatásos állományú tagjait nyugtatgatta a semmisségi törvény kapcsán. Utóbbi lényege, hogy a 2006 zavargások résztvevőivel szemben hozott valamennyi ítélet és intézkedés semmis, ha az kizárólag rendőri vallomáson alapult. Orbán a levélben arra kérte a rendőröket, hogy a törvény semmiképpen se vonja el a figyelmüket a munkától. Ez volt a kormányfő eddigi legolcsóbb levelezése, mindössze 194 ezer forintba került.

Ennél lényegesen többe került, amikor Orbán 2011 májusában a szociális konzultáció keretében üzent. A miniszterelnök egyebek mellett arról kérdezte a népet, hogy segéllyel vagy munkalehetőséggel kellene-e segíteni a munkanélkülieket. Az állam erre a levelezésre 789 millió forintot költött.

Volt, amikor csak e-mail ment

A levéldömping a tavasz után abbamaradt és csak az év végén találkozhattak postaládájukban Orbán Viktorral a nyugdíjasok és a közszférában dolgozók. A nyugdíjasokat ugyanis novemberben a nyugdíjak reálértékéről, a közszférában dolgozókat pedig decemberben a végtörlesztéssel kapcsolatban tájékoztatta a kormányfő. Utóbbi levélben arra buzdította a közszolgákat, hogy jelentkezzenek be bankjuknál a kedvezményes végtörlesztésre, ebben a kormány kedvezményes forinthitellel segíti őket. Később kiderült, hogy az állam mégsem tud segíteni a végtörlesztésben, mert kicsúsztak az időből. Mire ugyanis megszületett a kormánydöntés, már minden bank felfüggesztette a kiváltó hitelek igénylésének lehetőségét.

Így állhatott elő az a helyzet, hogy a közszolgáknak szánt második, 2012. január elején elküldött levelekben Orbán „magyarázkodni” kényszerült. Érdekesség, hogy eredetileg a második levelet azért írta volna, hogy a végtörlesztéssel kapcsolatos részletekről tájékoztassa az érintetteket. Ehelyett arról írt, hogy ugyan a kormány akart kamattámogatást nyújtani a végtörlesztésre fölvett hitelekre, de „a bankok a rövid távú kockázatok elkerülése érdekében láthatóan zárolták a hitelezést”. Ezt a levelet – ellentétben a többivel – nem postai úton, hanem elektronikus formában küldte el, azaz a címzettek e-mailben kapták meg. De legalább így olcsó volt, nem úgy, mint az első levél, amit 700 ezer ember kapott meg 61 millió forintos költséggel. (Ez azt is jelenti, hogy egy levél elkészítésének összköltsége 87 forint volt.)

A legdrágább a gazdasági konzultáció volt

Több mint négy hónapot kellett aztán várnunk, hogy újra levelet írjon Orbán, és újra az egész nemzet címzett lehetett. 2012 májusában a kormányfő a Gazdasági Nemzeti Konzultáció keretében levelezett. Többek között azt kérdezte a lakosságtól, hogy legyen-e adómentes a nyugdíjas korú dolgozók bére, vagy a gyermekes családok vehessék-e igénybe a szocpol-támogatást új autó vásárlásához. Ez volt az eddigi legdrágább levelezés: 890 millió forint.

Majdnem feleannyiba, 508 millió forintba került aztán az a szeptemberi levelezés, melynek során Orbán Viktor a „munkahelyvédelmi akciótervről” konzultált az emberekkel. Két hónappal később már a gazdasági konzultáció eredményeiről levelezett, ami a nagy konzultációhoz képest már jóval szerényebb költséggel, mindössze 35 millió forintos kiadással járt.

Miután az országon belül már mindenki kapott egy levelet, Orbán Viktor a határon túli magyarokat vette célba. Idén februárjában nekik írt leveleket arról, hogy majd a jövőben írni fog még nekik. Őket is bevette ugyanis a nemzeti konzultációba. Összesen 160 ezer levelet postáztak, ezek előállítása és kézbesítése pedig 41 millió forintjába került az adófizetőknek.

Ugyanebben a hónapban még az ötezernél kisebb lélekszámú településeken élőknek is küldött levelet, amelyben arról írt, hogy az állam kisegíti az eladósodott önkormányzatokat. Ez volt a legutolsó levelezése, 156 millió forintért.