Forrás: Új Világtudat | 2017.11.16.

Egy 4000 éves égetett agyagtábla került elő a törökországi Kültepe-Kanesh régészeti helyszínen, amely az UNESCO Világörökség részét képező archeológiai terület. Régészek egy csoportja vizsgálta nemrég az agyagtáblát, melyről úgy vélik, hogy az valójában egy házassági szerződés, amely a házasság felbontására, valamint a meddőségre és ideiglenes szülőkre vonatkozó első ismert hivatkozásokat tartalmaz. (1)

Az agyatáblán apró ábrázolások és rengeteg ékírásos szöveg található, amely a mezopotámiai ősi sumérok által kifejlesztett írásrendszer volt.

A Gynecological Endocrinology című tudományos folyóiratban megjelent új kutatás szerint ez a szöveg egy férfi és nő házasságát írja le, melyet Laalk és Hatala néven említenek. A megegyezésük arról szól, hogy a férj egy béranya segítségét veheti igénybe, ha a házaspár két évvel a házasságkötés után nem tudott utódot nemzeni. (2)

Ezek a béranyák valójában női rabszolgák vagy "szent prostituáltak" voltak, akiket hieroduláknak neveztek. Bizarr módon bizonyíték van arra, hogy mind a férfiak, mind a nők prostitúciójára sor került számos kultúra vallásos templomában az ókorban.

"A női rabszolga felszabadult, miután megszülte az első fiú babát, és biztosította, hogy a család ne maradjon gyermek nélkül," - mondta Ahmet Berkız Turp, a Harran Egyetem Nőgyógyászati és Szülészeti Osztályának professzora. (3)

Ebben a kultúrában a monogámia volt a szokásos gyakorlat. Úgy gondolják, hogy ez a béranya és hierodula rendszer a házasságok fenntartásának eszköze volt, még akkor is, ha meddőségi komplikációk jelentkeztek. Továbbá a meddőség nem volt elfogadható ok a válásra a régi Asszíria területén.

A agyagtábla jelenleg az Isztambuli Régészeti Múzeumban látható. A Kültepe-Kanesh-i helyszínen ezen az agyagtáblán kívül közel 25000 ékírásos agyatáblát és szöveget fedeztek fel az 1948-ban kezdődött ásatások óta.

Most egy legújabb tanulmányból az derült ki, hogy az agyatáblák közül számos darab valami egészen figyelemre méltó dologra utal. Mégpedig olyan ókori metropoliszok helyszíneire, amelyek rég elvesztek az idő homokjában. (4)

A Harvard Egyetem asszírológia professzora, Gojko Barjamovic és egy nemzetközi közgazdász csapata szerint mindez megváltoztathatja az asszír birodalom megértését.

Ezek az agyatáblák mind a mai törökország területéről, Kanesh ősi városából származnak. A mezopotámiai sumérok által kidolgozott ékírásos szövegek üzleti tranzakciókat, elszámolásokat, pecséteket, szerződéseket stb. tartalmaznak, sőt még házassági bizonyítványokat is.

Az agyatáblák meglehetősen érdektelenek egy laikus számára, a képzett szakemberek viszont kincset látnak bennük. Az üzletkötések esetében mindig megemlítik, hol került rájuk sor, és talán azt is, hogy merre folyik a kereskedelem, vagy honnan érkezik. Ez azt jelenti, hogy a még meg nem talált városok nevét és akár a helyeit is tartalmazhatják a szövegek, amely a török föld alatt még mindig el vannak temetve.

Miután alaposan áttanulmányoztak 12000 agyagtáblát, a csapat úgy gondolja, hogy a helyszínek közül 26-ot azonosítottak, 15-öt eddig már meg is találtak, de 11-nek a pontos helyét még mindig homály fedi.

A városok pontos koordinátáit nem adják meg, de köszönhetően a mostanra megszűnt kereskedési módszernek a csapat azt gondolja, hogy tudják, hol található a legtöbbjük.

Kanesh, amely egykor egy kis kereskedelmi település volt, az egész régió számára fontos árucsere helyszíne lett. Az agyatáblák annyira részletesek, hogy a tanulmány szerzői szerint "virágzó piacgazdasága volt, amely a szabad vállalkozást és a magán kezdeményezéseket, a profitszerzést és a kockázatvállalást elősegítő kereskedést alapozta meg, bonyolult pénzügyi szerződésekkel és jól működő igazságszolgáltatási rendszerrel."

Ez az átfogó számviteli nyilvántartás feltárta, hogy Kanesh többnyire a közeli városokkal kereskedett, és kevésbé azokkal, amelyek távolabb voltak. Ezen adatok összegyűjtése és megfelelő számszerűsítése révén a csapat alapvetően egy távolsági rendszert hozott létre, amely a városok közötti kereskedelem gyakoriságára épül.

Ez a rendszer, amelyet "strukturális gravitációs modellnek" neveznek, robusztus becslést ad arról, hogy hol lehetnek ezek az elveszett városok. Megjegyzik, hogy közülük több "rendkívül közel található a történészek felvetéseihez".

Annak ellenére, hogy még meg kell erősíteniük a rendszerük pontosságát, a kutatók tanulmánya figyelemre méltó eszköz a régészek számára. Az agyatáblák egy átjárót jelentenek egy olyan királyságba, amely minden szándék és cél szerint a világ első szuperhatalma volt.

(1) - http://whc.unesco.org/en/tentativelists/5905/
(2) - http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/09513590.2017.1391208?journalCode=igye20
(3) - https://www.dailysabah.com/history/2017/11/09/first-infertility-diagnosis-made-4000-years
(4) - papers.nber.org/tmp/40056-w23992.pdf